138753. lajstromszámú szabadalom • Betonból vagy vasbetonból való oszloplábak
s 138753. dítását, a faárbóc kicserélését, illetve a pofasz.orító csavarok meghúzását. Ily esetekben a talajt csak utána kell döngölni. Végül előnye a találmány szerinti oszlop-5 lábnak, hogy lehetővé teszi a már beépített és a földszin körzetében'elkorhadt oszlopok kicserélését. Ily esetben az oszlopot kb. közepe táján kitámasztjuk, az elkorhadt lábrészt lefűrészeljük és kiássuk. A csuklós 10 szárakat a gödörbe helyezzük, majd a sza-' bad szárvégek köfcé a lefűrészelt lábú faárbócot erősítjük. E megoldásnál tehát csekély földmunika szükséges és miután a faárbóc felső végének helyzete nem változik 15 meg; a faárbóc tartotta hálózat üzemben maradhat. A mellékelt rajz a találmány szerinti oszlopláb példaképeni kiviteli alakját szemlélteti. Az 20 1. ábra az oszlopláb elölnézete. A 2. ábra metszet az 1. ábra a—a vonala mentén. A 3. ábra az oszlopláb egyik szárán elrendezett pofa oldalnézete. A 25 4. ábra az oszlopláb elölnézete részben metszete, talpas kivitel esetében. Az 5. ábra a 4. ábra szerinti láb oldalnézete. A betonból vagy vasbetonból való oszlopláb (1), (2) szárait (1. ábra) alsó végük kö-3£.zelében (3) csukló köti össze egymással. A (2) száron 'körívalakú domború (5) pofa van kialakítva, mely az (1) száron kialakított, az (5) pofa alakjának és nagyságának megfelelő, homorú (4) pofába kapcso-35. lódik. A (4) és (5) pofákat (3) csuklócsap töri át, mely a pofafelületek forgástengelyében fekszik (1. és 2. ábra). A faárbóc végét közrefogó (1) és (2) szárak felső végén elrendezett (6) szorítópqfá-40 kon a faárbóc tengelyével hegyes-, illetve tompaszöget bezáró rovátkák vagy csatornák.vannak a csurgóvíz elvezetésére (.3. ábra).. A rovátkák a (6) szorítópofák érintkező éleit is metszik. A (7) rovátkák alsó 45 ^égei (8)-nál le vannak gömbölyítve. A rajzon feltüntetett párhuzamos rovátkák • helyett többirányú, egymást metsző rovátkák is elrendezhetők, de a (6) szorííópofákaí áttörő vízelvezető csatornákat is alkalmaz.->() hatunk. Nagy igénybevételek esetén az oszloplábaknak (9) talpat adunk (4. és 5. ábra). E Felelős kiadó: dr. Sályl I3tván szabadalmi bíró Szikra Irodalmi és Laokiadóvallalat, Nyomdai Rt., Budapest, V., Honvéd-utca in. Feletöa njflorod*vezető: -Nedecaky László igazgHtó. 1 rajzlap melléklettel. megoldásnál az (1) és (2) szárak alsó végei (10) henger- vagy gömbfelületet alkotnak, mely a (9) talp megfelelő (11) mélyedéseién 55 kibillenthetően foglal helyet. A (9) talpat (12) kengyelek erősítik az (1) és (2) szárakat összefogó (3) csaphoz. Részleteiben a találmány, az igénypontok keretén belül, sokféleképpen módosítható. 60 Szabadalmi igénypontok: 1. Betonból vagy vasbetonból való oszlopláb, melynek faárbócvég közrefogására alkalmas pofás szárai vannak, jellemezve a szárak pofái által közrefogott 65 faárbóc-vég korhadását OKOZÓ vizet elvezető szervekkel. 2. Az 1. igénypont szerinti oszlopláb kiviteli alakja, melyet az jellemez, hogy a faárbóc végét közrefogó szárak pofáin 70 a faárbóc tengelyével szöget bezáró rovátkák és/vagy csatornák futnak. .'>. A 2. igénypont szerinti oszlopláb kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a rovátkák a faárbóc tengelyévet hegyes-, 75 illetve tompaszöget zárnak be. -í. A 2. vagy 3. igénypont szerinti oszlopláb kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a rovátkák a szorítópofák érintkező éleit is metszik. 8U f>. A 2—4. igénypontok bármelyike szerinti oszlopláb kiviteli alakja, jellemezve a rovátkák legömbölyített alsó. végeivel. 6. Az 1. igénypont szerinti oszlopláb kiviteli alakja, melyet az jellemez, hogy szá- &r> . rainak alsó végei a használati helyzetben csuklósan kapcsolódnak egymásba. 7. A 6. igénypont szerinti oszlopláb kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a csukló az egyik szárvég közelében kiala-9° kított ívalakú, domború pofából, a másik száron kialakított, a domború pofa alakjának és nagyságának megfelelő homorú pofából és e pofákat áttörő csuklócsapból áll, melynek iránya a pofa- f5 felületek forgástengelyében fekszik, illetve azzal párhuzamos. 8 A 6. vagy 7. igénypont szerinti oszlopláb kiviteli alakja, melyét az, jellemez, hogy a szárak henger- vagy gömbalakú 1 ''' alsó végei a hozzájuk célszerűen kengyelek útján erősített talp mélyedésében kibillenthetően foglalnak helyet.
