138752. lajstromszámú szabadalom • Katalikus átalakító rendszer
138752. 7 Mindegyik ciklont egy nyomásjelző készülékkel hozhatjuk kapcsolatba a kiválasztó íkamrán kívül, a kiválasztó kamrában lévő nyomást pedig a (35) jelzőkészü-5 lék mutatja. Az első ciklonhoz tartozik a (36) jelzőkészülék, a másodikhoz a (37) és a harmadik ciklonhoz a (38) jelzőkészülék. Ezeknek a nyomásjelző (feszmérő) készülékeknek a leolvasása megmutatja, hogy a 1.0 ciklonok a megfelelő módon működnek-e vagy se. Ha a lenyúló hosszú szárak bármelyike elveszti nyomását, vagyis a leülepedett katalizátorra nehezedő nyomás megszűnik, 15 a (39) szelepet zárni lehet a kívülről kezelhető (40) működtető szerv révén, mindaddig, amíg a kívánt katalizátorszint ismét elő nem állott. Ha valamelyik lenyúló hosszú szárat a leülepedett katalizátor el-20 tömi, a (39) szelepet bezárhatjuk és a szárat kifuvathatjuk, tehát nvomásalatti gőzzel vagy más a (41) vezetéken át bejuttatott semleges gázzal a katalizátor anyagától megszabadíthatjuk. Figyelembeveendő ter-25 meszeteken, hogy hasonló gőzvezetéket alkalmazhatunk közvetlenül a szelep alatt, valamint a szelep fölött is. A szakmában járatos egyének természetesen a leírt berendezésen számos változtatást esziközöl-30 hétnek nehézség nélkül, annak figyelembevételével, hogy mindegyik, a kiszélesített kiválasztó kamrában elhelyezett ciklonfokozat helyes működésének biztosítására kívülről működtethető ellenőrző szervek 35 alkalmazása mindenesetre fontos. Az is természetes, hogy a csatolt rajzokon bizonyos mértékben leegyszerűsített ábrákat tüntettünk fel, de a rajztól eltérően mindegyik ciklon ellátható külön hozzátartozó 40 feszmérővel, lenyúló szárral, stb. és mindegyik lenyúló szár ellátható külön elzárószeleppel, gőzvezetékekkel, stb. ' A (34) vezetékből távozó reakciós terméket frakcionálhatjuk bárminő megfelelő 45 berendezésben, de előnyösnek bizonyult a benzinnél nehezebb frakciókat aránylag alacsony nyomáson elválasztani, majd pedig a vizet eltávolítani és ezután frakcionálni a könnyebb szénhidrogéneket na-50 gyobb nyomáson. Ilymódon a reakció termékei bevezethetők egy alacsonynyomású (42) frankcionálóba, amelyből a könnyű gázolajok okjalárama a (43) csövön át és a nehéz gázolaj a (44) csövön át távolít-55 ható el, a visszamaradó frakció pedig — mely kevés el nem távolított katalizátort tartalmaz — a fenéken át távolítható el a (45) vezeték segítségével, majd pedig ismét bevihető a körfolyamatba a (46) vezetéken át, de éppen így el is távolítható a rend- W) szerből a (47) cső felhasználásával. A (42) frakcionáló felső részén lévő anyagot a (48) csövön vezethetjük el, majd lehűtjük a (49) hűtőben, bevezetjük az (50) ülepítőbe, amelyből ia kondenzálódott vizet az 65 (51) csövön át lehet elvezetni. Ebből az ülepítőkészülékből a gázok az (52) sűrítőbe kerülnek), ahol azokat komprimáljuk, a folyadékot pedig az (53) szivattyúval távolítjuk el, amelyben kb. 9—10 kg/cm2 nyomás áli 70 elő, mire azután ia folyadékot frakcionáljuk bárminő megfelelő rendszerben vagy az (51) berendezésben, amelyből a könnyű gázokat ;az (55)-cső távolítja el, a C,—C4 szénhidrogénfrakció az (56) vezetéken át távozik, a 75 könnyű benzin pedig az (57) csövön és a nehéz benzin az (58) vezetéken át távozik. Mielőtt iá felhasznált és a (23) kiválasztó kamrából jövő katalizátort újabb felhasználásra alkalmassá tesszük, fontos, hogy azt go gőzzel vagy más semleges gázzal elválaszszuk, hogy visszanyerjük a benne lévő szénhidrogéneket. Ennek a kiválasztásnak a legnagyobb része az állócsövek fölső részében jöhet létre, olykép, hogy az eljárásnál fel- 8r, használt gőzt az (59) vezetéken át a (60) elosztóba fúvatjuk. A kiválasztott és levegővel telített katalizátor ezután lefelé halad a (62) állócsövön át, amely elegendő magas ahhoz, hogy benne a kataüzátor'nak a re- r o generáló rendszerbe való bevezetésére szükséges nyomást létrehozzuk. Az 1. ábra oly rendszert szemléltet, -amelynél a katalizátor a kiválasztókamrából a reakciós edény körül a (62) állócső „felső részére jut. A kiszélesített (63) vezeték, amelyen át a felhasznált katalizátor áramlik, a (23) elválasztó kamra alsó részének vagy pedig a (62) állócső felső részének tekinthető. Azáltal, hogy a reakciós edényt M1 ily módon kiválasztott katalizátorral veszszük körül, biztosíthatjuk azt, hogy a reakciós edény falának hőmérséklete lényegileg állandó lesz, mert a sugárzással előálló veszteségek inkább a felhasznált katalizátorból 105 keletkezhetnek, nem pedig a reakciós edénybő!; ezenkívül a reakciós kamra falai kevésbbé 'költséges acé!,ból készíthetők. A (18) reakciós edény és a (63) kamra közötti gyurűtér vastagsága aránylag kicsi lehet, de 1]0 mindenesetre elegendő kell, hogy legyen a megfelelő elválasztás és levegővel való telítés lehetővé tételére. Ennek a kiválasztásnak és levegővel telítésnek a létesítésére
