138752. lajstromszámú szabadalom • Katalikus átalakító rendszer

138752. ll (59ad) csövön, valamint a (2Id) szelep fö­lötti csövön át bevezetett gőz segítségével. A sűrű-fázisú katalizátor másik része a sűrű, örvénylő gázosított katalizátor felső 5 részéből vehető el a (73d) túlíolyatócsövön vagy állócsövön át és iá (68a) vezetékből a (69) hűtőn át bevezetett levegővel szállít­ható. A lehűtött katalizátort ismét bevezet­hetjük a (70d) csövön át a sűrű, örvénylő 10 katalizátor-fázisba, amely (71) regenerátor­ban van. A reakciós edény átmérője növel­hető ennél a pontnál, úgyhogy ia kívánt sűrű­fázisú állapot a reakciós edény minden ré* szén uralkodó lesz. A katalizátort a reak* 15 ciós edényből a regenerátorból távozó gázok­ból visszavezethetjük és ennek a katalizá­tornak legalább egy részét visszavisszük a (C2d) és (20d) állócsövekbe, a (33) illetve (33a) vezetékeken át. 20 Ennek a rendszernek a működésmódja a íeakciós edényben és az állócsövekben lévő katalizátor-sűrűségek közötti különbségtől függ. Ha feltételezzük, hogy az állócső ha* tásos magassága 13 méter, a katalizátor 25 -űrűsége, az állócsőben 400 kg/m3 , a reak­ciós edényben pedig 240 kg/m3 , akkor az állócső fenekénél a nyomás kb. 0.14—0.21 kg/cm2 -rel nagyobb, mint a reakciós edénv fenekében uralkodó nyomás. A terméket lé-3') tesítő katalizátort természetesen úgy kell adagolni, hogy a katalizátor minősége a rend­szerben önműködően a kívánt értéken le­gyen és hasonlóképen a (21d) és (66d) sze­lepeknek is mindig önműködően kell dolgoz-35 "iok, hogy rögtön zárjanak, ha az állócsö­vek fenekénél a nyomás nem legalább 0.07—0.14 kg/cm2 -rel nagyobb, mint a meg felelő reakciós edény fenekénél lévő nyomás A 7. ábra oly kiviteli alakot mutat, amely-40 nél a reakciós edény úgy dolgozik, mint az ft. ábra szerinti ilyen edény, vagyis a disc­pergált katalizátor bevezetési helye a fenék­nél van, a sűrűfázisú katalizátort pedig fö­lül vesszük el. Mégis a 7. ábra szerinti vál-45 tozatnál a regenerátort úgy működtetjük, hogy a katalizátort a fenéknél vesszük el, hasonlóképpen a 2. és 3. ábra szerinti rege­nerátorhoz, ellentétben a 4., 5. és 6. ábra szerinti megoldással, ahol az elvétel illetve 50 elvezetés fölül történik. Ebben az esetben a nyomás illetve a nyomásemelkedés a reak­ciós edényben kellően nagyobb, mint a meg­felelő regenerátorban lévő nyomás illetve nyomásemelkedés, úgyhogy a katalizátor 55 kényszermozgású áramlása következik be a (62c) túlfolyatócsövön vagy állócsövön át a sűrű, öivénylő, szuszpendált katalizátor­fázis alsó részéhez a (63a) kamra regene­ráló zónájába. A (62e) állócsőből a (63a) toronyba beve- c>0 zetett katalizátort szabályozó (66e) szelep a kúpos (80) zárórészből állhat, amelyet az üreges (81) szár tart és ez megfelelő töm­szelencén át a kívül lévő (82) szabályozó­vagy ellenőrzőszervhez vezet. Gőzt vagy m más gázosító gázt a (83) vezetékből' veze­tünk be az üreges száron, valamint középen vagy oldalt lévő nyílásokon át, amelyek az üreges szártól a (80) zárószerv felső részé­hez vagy felső felületéhez nyúlnak. Már- 70 most, ha a szelep fölső vagyis zárt helyze­tében van, a gőz a (62e) állócsőben lévő katalizátor gázosodását okozza. Ha ez a szelep alsó vagyis nyitott helyzetében van, a gőz .diszpergálja a katalizátort a sűrű, ör- 75 vénylő szuszpendált katalizátor-zónában. Az ilyen szelep vagy ennek megfelelő más szerv alkalmazható az őszes ciklonok le nyúló hosszú száraiban, valamint az állócsö­vekben, amelyek a reakciós edényben, rege- rf 0 nátorban, vagy más zárt kamrában végződ­nek. Mindezen leírt kiviteli alakoknál azt a jelenséget aknázzuk ki, hogy mikor a por­alakú Katalizátor a sűrű, örvénylő, szus,:- 8 ­pendált fázis állapotában van, egyenletesen oszlik el ennek a fázisnak egész terjedelmé­ben úgy, hogy az egész fázison belül lénye­gileg azonos hőmérsékletek lesznek uralko­dók. Ennek a fázisnak bármely részében P0 lévő katalizátor majdnem azonos összeál­lítású illetve szerkezetű, mint iá fázis bár­mely más részében lévő katalizátor. Ennek következtében a katalizátort a sűrű fázisnak felső részébe vagy alsó részébe vagy bár- p ­melyik közbenső részén vezethetjük be és ha ez a bevezetés megtörtént, a katalizátor azonnal összekeveredik a sűrű, örvénylő szuszpendált kafalizá/torfáz'is egész törne- " gével a fázis minden részében. Hasonló- JQO képpen a katalizátor elvezethető felül is, vagy alul vagy bármelyik közbenső részen az örvénylő, szuszpendált katalizátor-fázis­ból. Ha az elvezetés felül történik, ennek -előnye, hogy a sűrűfázis szintje szabályo- t05 zódik és az elvezetőcső vagy állócső alsó részénél megnövelt nyomás yan. Viszont az alul létesített elvezetés előnye, hogy iá reak­ciós edény alsó részében lévő nyomás hozzá­adódik az állócső felső részében uralkodó no

Next

/
Thumbnails
Contents