138699. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés az átviteli csatorna többszörös kihasználására

Megjelent 1948. évi szeptember hó 15-én. MAGYAR SZABADALMI BIRŐSÍG SZABADALMI LEÍRÁS 138699. SZÁM. VH/j. OSZTÁLY. — H-l 1128. ALAPSZÁM. Kapcsolási elrendezés az átvételi csatorna többszörös kihasználására. Hazeltine Corporation cég Jersey City, mint Wilson John Charles douglastoni lakos jogutódja. A bejelentés napja: 1941.évi május hó 24. A.E.Á.-beli elsőbbsége: 1940.évi május hó 28. A találmány kapcsolási elrendezés az átviteli csatorna többszörös kihasználására, amelynél a csatorna végeihez szinkrónan futó kapcsolók csatlakoznak; e kapcsolók 5 az összetartozó adó- és vevőberendezésekéit megismétlődő egymásiutánban a csatornán át kötik egymással össze. Az átviteli csatorna végéhez kapcsolt szinkrónan futó kapcsolóik számára már 10 alkalmaztak katódsugárcsöves kapcsolási elrendezéseket, amelyeknél az átviteli csa­tornával összekapcsolandó vezetékek egy­forma, egymásmelleit fekvő felületi elek­tródákhoz voltak kapcsolva, melyeket a 15 katódsugár megismétlődő egymásutánban, kapcsolókarhoz hasonlóan pásztázott végig avégből, hogy ilykép az egyes adó-és vevőberendezések kívánt egymásutáni ösz­szekötését létesítse. Az ilyfajta elrendezé-20 sek üzemben tartása igen nagy kapcsolásíi frekvenciát igényel, vagyis oly frekvenciát, mely az átviendő legnagyobbi frekvenciához képest elég nagy ahhoz, hogy a legnagyobb jelfrekvencia egy-egy periódusára a jő át-25 vitelhez elegendő számú tényleg átvitt ampiitudóérték jusson. Ha ezt a feltételt kielégítettük, .akkor az átvitel viszonylag, jó marad annak ellenére, hogy az elrende­test több jelnek egyetlen jelcsatornán át 80 egyidejűleg történő átvitelére alkalmazzuk. Az ismert ilyfajta berendezéseknél, a kapcsolók egy-egy körülfordulási perió­dusa alatt, az átvitelre rendelkezésre álló­időt egyenletesen osztották szét a végig­pásztázott kontaktusokhoz csatlakozó vala- 35 mennyi összekötővezetékre, vagyis a kap­csolókar gyakorlatilag egyforma ideig idő­zött minden vezetékkontaíktuson, függet­lenül attól, hogy a hozzátartozó vezeték üzemben volt-e vagy sem. Mivel azonban 4.0 valamennyi előfizetői állomás csak igen ritkán vagy soha sincs egyidejűleg üzem­ben, a gyakorlatban meg van annak a léhetőségp, hogy egyetlen átviteli csatornát alkalmazzunk nagyobb számú előfizető 45 számára, feltéve, hogy a mindenkor üzem­ben levő előfizetői állomásokat, járulékos kapcsolókon át, a forgó kapcsolóknak rendelkezésre álló kontaktusaival kötjük össze. Ez az elrendezés azonban nagy- 50 számú kapcsolót igényel, amelyeket még gyakran is kell működtetni. Kívánatos volt tehát oly egyszerűbb elrendezés mejgszer­keszté&e, amely nagyobb számban teszi le­hetővé eüőfizetői állomásoknak vagy ha- 55 sonló áramköröknek a szinkrónan futó kapcsolókkal oly módon való összekötését, hogy az éppen üzemben lévő előfizetői állomásokra vagy hasonló áramkörökre esik a rendelkezésre álló összekötési idő 60 lényeges része; ideális esetbein tehát a tel­jes líörülforgási periódusnak az összeköt­tetés céljaira időhelileg egyenletesen kel­lene az üzemben lévő körökre eloszlania, az üzemben nem levő körök fölött pedig 65 lehetőleg időveszteség nélkül kellene át­haladnia. Ilykép az üzemben nem lévő körök fölötti gyors elhaladással nyert időt

Next

/
Thumbnails
Contents