138679. lajstromszámú szabadalom • Rádióvezérlő berendezés mozgó tárgyak haladási irányának megállapításához

138679. 15 zátort rendes körülmények között úgy állítjuk be, hogy a kimenő körben keletkező jel az alsó csatorna kimenő körében jelentkező jellel fázis'ban legyen. Ennek a kon-5 denzátornak működése más, mint az 5. ábrabeli (67) kondenzátor működése. Az 5. ábrában a műszer zérus jelzése végett a fázisö;3szeJhasoi||lítóra >. egymjássall / szemben , 90°-kal eltolt feszültségeket kapcsoltunk és 10 a járműnek a kurzustól balra vagy jobbra való kitérését e (fázisviszony változása jelzi. A 12. ábrában a fázisösszehasonlítóra kap. csolt feszültségek egymással minden időben vagy azonos vagy ellentett fázisban van-15 nak. A zérus jelzést ebben az esetben a jel zérus erőssége adja. \ A fentemlített (117) transzformátor primer tekercse a (129) rtekérccsel dolgozik együtt, amelynek egyik-oldalát (130) veze-20 ték két (TI) és (T2) egyenirányító anódáival köti össze. A (129) szekunder tekercs másik ,oMalát (131) vezeték (132) ellenálláson át földeli, amely ellenállással előnyösen »(133) kondenzátort kapcsolunk párhuza-25 mosan. { Hasonló módon az alsó csatorna (124) primer transzformátortekercse (134) és (135) szekunder . tekercsekkel dolgozik együtt, mely tekercsek belső végeit (136) 30 kondenzátor csatolja egymással és a (137) vezeték födeli. A (134) tekercs külső végét (TI) cső katódjával, a (135) tekercs':KÜ1SŐ végét (T2) cső, katódjával kötöttük össze. Mint fent említettük, a (135) tekercs belső 35 végét (137) vezeték földeli, míg á (134) tekercs belső vége (138) vezeték útján (139) ellenálláson át van az előbb már említett (131) vezetékkel összekötve. A (138) vezeték ezenkívül (141)) blokkeCen#lS(áson át 40 (140) erősítőcső rácshoz van kötve. A berendezés e.részének működése egyszerűen érthető meg a 13. ábrabeli vektordiagramm alapján. Ebben a vektoc'diagrammban az (EG) vektor a (C) antennával 45 sugárzott és .a repülőgép leírt berendezésével vett jelfeszültséget tünteti fed, amely a (129) tekercsben keletkezik. A (+EAB) és (—EAB) vektorok a (134) és (135) tekercsekben keletkező jelfeszültségeket jelzik, ame-50 lyeket ezekben a tekercsekben az (A) és (B) antennákról sugárzott és a leírt berendezéssel vett jeliek létesítenek. Emlékeztetünk arra, hogy a cél az, hogy a (128) kondenzátort úgy állítsuk be, hogy 55 a (-f-EAB) vektor az (EC) vektorral fázisban legyen. A 13. ábrabeli diagrammban kis fáziskülönbségeket tüntettünk fel az egyes vektórok között, ezt azonban csak azért tettük, hogy a vektorok áttekinthetők legyenek. 60 A (TI) egyenirányítócső katódája és anódá}a közé kapcsolt feszültség az (EC) és (+EAB) feszültségvektorok összege. Ezt a feszültségös'szeget az (ETI) vektor ábrázolja. A (T2) egyenirányító katódája és 65 anódája közé kapcsolt feszültség az (EC) és (—EAB) feszültségvektorok öss'zege, amelyeket az ábrában az (ET2) feszültségvektor tüntet fel. Az (ETI) vektor nagyobb, mint az (ET2) 70 vektor, úgy hogy a (TI) csövön át folyó egyenáram erőssége nagyobb, mint a (T2) csövön át folyó egyenáram erőssége. Ennek megfelelően a (139) ellenálláson keletkező egyenfeszültségeség. nagyobb, mint a 75, (132) ellenállásban keletkezett egyenfeszültségesés. Miután ezt a két ellenállást célszerűen egyforma nagyra méretezzük, az ellenállások mentén fellépő feszültségesések egymással ugyanolyan viszonyban állanak, 80 mint az (ETI) és (ET2) vektoxok nagyságai. A (132) és (139) ellenállásokon átfolyó egyenáramok ezekben az egymással sorosan kapcsolt ellenállásokban ellentétes értelemben folynak, vagyis az ellenállások sza- 85 bad végeitől azok egymással összekötött végei felé. Ennek az az eredménye, hogy az ellenállásokkal létesített feszültségesések polaritásai ellentettek, úgyhogy a (138) vezeték 'és a föld között mért feszültségkü- 90 lőnbség a (132) és (139) ellenállásokkal keltett feszültségek közötti különbségnek felel meg. Ha a viszonyok olyanok, mint azt a 1.3. ábáában feltételeztük, fvagyis, ha ia (139) 95 ellenálláson keletkezett feszültség nagyobb, mint a (132) ellenálláson keletkezett feszültség, akkor a (138) vezeték földdel szembeni potenciálja pozitív. Ezek a feszültségviszonyok akkor állanak be, ha a (P) repülőgép íoo az 8 = 0 03*= 180° adatokkal meghatározott vonaltól jobbra van, amikor a (+EAB) vektor fázisban van az (ETI) vektorral. Ha azonban a (P) repülőgép az említett vonaltól, vagyis az előírott kurzustól balra tér 105 ki, úgy az (X) szög hirtelen zérusról 180°-ra nő és1 a (-(-EAB) vektor, valamint a (—EAB) vektor (13. ábra) kölcsönös helyzetüket úgy változtatják meg, hogy az (ET2) vektor nagyobb mint az (ETI) vektor. Ennek követ- no keztében a (132) és (139) ellenállásokon uralkodó egyes feszültségek viszonylagos nagysága ugyancsak megváltozik, illetőleg felcserélődik, úgy hogy a (138) vezeték potenciálja földdel szemben negatívvá válik, 115 így a (138) vezetéken uralkodó feszültség