138631. lajstromszámú szabadalom • Szárazföldi mezőgazdasági vízműtelep és aknaásó szerkezet

138631. dalnyomás folytán beszivárogni törekvő vizet kizárjuk és ezzel a kútá'knát elszige­teljük. A vasbetonfal első, legalsó szekré­nyének aljába kívül, mindegyik oldalon (5) 5 L-vasat erősítünk be abból a célból, hogy a vasbetorjfal leeresztésekor 'a földet széle­sebben vágja le mint a betonakna alapjá­nak a széle. Ezzel elkerüljük, hogy az akna fala a leeresztéskor beszoruljon. A kívánt 10 mélység elérése után az aknát motoros szi­vattyúval a lehetőségig víztelenítjük, a tettekét az akna falához méretezett, telje­sen beleszabott, négyszögalakú, a víznyo­más erejéhez mért vastagságú (ö) vasle-15 mezzel elzárjuk. E vaslemezre előzőleg egy kívül-belül menetes, vastagabb falu (7) cső darabot hegesztünk a (8)—(9) két tömítő­gyűrű rá-, illetve bele csavarása céljából. A kútaknia mind a négy falának alsó ré-20 szébe belül egymás felett két magasságban L-vasat betonozunk be és s'zükség szerint vagy az alsóhoz vagy a felsőhöz csavaroz­zuk hozzá a fenéklemezt. Az alsó (1U) L­. vaskeret 50 cm, a (11) felső 1 méter ma-25 gasságban lehet az akna alsó végétől. Az utóbbit abból a célból alkalmazzuk, hogy szükség esetén egy második, magasabban fekvő L-vas álljon rendelkezésünkre a fe­néklemez bcerősítéséhez. A vaslemezt alul 30 és körül szigetelő anyagokkal eltömítjük abból a célból, hogy a kútakna biztosítva legyen az alulról felnyomuló víz beszivár­gása ellen. E vaslemez leSz a reáhelye­zendő ós odaerősítendő szivattyú alapja. 35 A szivatyút az öntözőmű mellett fel­állított (12) motor hajtja, ameiynek telje­sítményét ugyancsak a vízbőség, illetve a heíyi vízszükséglat Határozza meg. Elek­jtromos energiaforrás esetében a villany-40 motor az aknában a szivattyú mellett is elhelyezhető. . A szivattyú tehát, amely egyébként 3—4 méternél mélyebbről álta­lában nem tudja a vizet felszívni, a most leírt elhelyezése esetén 15—20 méter mély-45 ségből, vagy ennél mélyebbről is tel tudja nyomni a szükséges' vízmennyiséget. Csu­pán a szigetelésre, tömitésekre kell ügyelni, hogy a víz a kútaknába be ne szivárogjon. Egészen kismérvű szivárgás esetén az ösz-50 szegyülemlett vizet időnként kéziszivaty­tyúval el lehet távolítani, hogy a lehelye­zett szivattyú mindig szárazon maradjon. A kútakna kör- vagy más keresztmet­szetű is lehet, ez azonban nem olyan cél-55 szerű, mint a négyszögkeresztmeszetű mert megnehezíti a Szivattyú elhelyezését, valamint az elszigetelési és egyéb munká­latokat. Ez esetben ugyanis a (4) szigetelő vaslemezt, (5) L-vasat, (6) fenéklemezt és a (10)—(11) L-vasakat a kútakna kör vagy 60 bonyolult más alakjának megfelelően kel­lene elkészíteni, márpedig a most felsorol­taknak az ilyen alakura meghajlítása, ki­vágása stb. több és nehezebb munkát igé­nyelne. *»5 Az (2) anyacső méreteit a próbafúrás eredménye . határozza meg, valamint az, hogy 'milyen teljesítményű vízműtelepre van szükség. Az anyacső hoss'za lehet 200 méter is, de bővizű talaj esetén elég 100 w méter, vagy ennél rövidebb. A fúrást vas­tagabb, pl. 40 cm vagy nagyobb átmérőjű csővel kezdjük és ezt (8) tömítő gyűrűvel tömítjük, hogy az aknából a vizet kizárhas­suk. A fúrást ezzel a csővel addig folytat- "r > juik, amíg lehetséges, majd kisebb átmérőjű csősörozattal folytatjuk a kívánt mélység eléréséig. Az anyacső legvégén, bizonyos hosszúságban, pl. 3—4 méteren, semmiféle szűrő berendezés, lyukacsozas, vagy fúrás 'S() nincs., mert az lanyacsőnek ez a része az agyagrétegbe való bcszorításra szolgái. Ettől kezdve azonban az anyacs'övön az akna fenekéig, vagy legalábbis a vízbő ta­lajrétegeknél, haránt- és hosszirányban, egy- S;> mástól kis távolságokra, pl. 3—4 cm-je, megfelelő nagyságú, pl. 5—6 mm átmérőjű lyukaikat fúrunk, ,az anyacsőnek lyuggatott részét kívülről szűrő drótszövettel bevon­juk, ezt sűrűn, a lyukaknak megfelelő nagy- W Ságú, pl. '//'-os csavarokkal ráerősítjük az anyacsőre, ós ezenkívül széleit is lefogjuk pjántokkal. A pántokat 'lecsavarozzuk. Az anyiacsövet így felszerelve eresztjük le a talajba. Lehetséges olyan megoldás is, hogy íl; » a szűrő drótszövetet az anyacsőben belül helyezzük el, vagy eresztjük le, ez azonban nem célszerű, mert a drótszövet alkalma­zásának éppen az a célja, hogy csak a tiszta, átszűrt vizet engedje az anyacső 1(X) lyukacsaihoz, márpdig ebbeni feladatát belső elhelyezése esetén nem tudja teljesí­teni és ezáltal az anyacsőnek szennyező anyagokkal telítődését és a lyukacsoknak eltömődését eredményezné. Az anyacső ^ végét az agyagrétegbe beszorítjuk, aláfú­runk, ikimosSuk és kompresszorral kitisztít­juk a homoktól, sártól. Ha agyagtalaj a kívánt mélység elérésekor nem lenne, akkor az anyacsőnek az agyagtalajba be- no szorításra szánt részét is kilyuggatjuk, szűrő drótszövettel bevonjuk, a végét fa­dugóval bedugjuk és így eres'ztjük le. Az anyacső körül lévő hézagot egyenletesen, pl. 5—10 cm körzetben, rostált (13) kavics 115 leeresztésével töltjük ki. E kavicsozás a munkacsövek felhúzásával egyidejűleg tör­ténik. E megoldással elérjük azt, hogy a

Next

/
Thumbnails
Contents