138568. lajstromszámú szabadalom • Kerámiai vagy más anyagoknál és ezekből származó termékeknél alkalmazható agglomerációs eljárás

Megjelent 1948. évi július hó 1-én. MAGYAR SZABADALMI BIKÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 138568. SZÁM. XVIl/b. OSZTÁLY. — R-8991. ALAPSZÁM. Kerámiai vagy más anyagoknál és ezekből származó termékeknél alkalmazható agglomerációs eljárás. f Société Francaise Badio-Electrique cég-, Paris. A bejelentés napja: 1946. évi szeptember hó 19. Franciaországi elsőbbsége : 1942. évi április hó 24. Poralakú anyag különböző alakú tárgyakká való" átalakításának feladata általában lényegileg agglomerációs feladat. A független szemcséknek többé-kevésbbé 5 kompakt anyaggá való egyesítése valóban megköveteli valamely agglomeráns jelenlétét és ennek a testnek a bevezetési és bejuttatási módja az, ami megkülönbözteti az ismert gyártmányokat, illetőleg gyártási 10 módokat. Az alapanyag mindenekelőtt egészben vagy részben oly testből állhat, mely használat alkalmával az agglomeráns tulajdonságait mutatja. 15 Másodsorban pedig az alapanyag túlnyomórészben agglomeránsból állhat (ami jó felosztást tesz lehetővé), ennek nagy részét aztán kivonják (miáltal az anyag elegendő állékonnyá válik). 20 Végül az alapanyaghoz az éppen elegendő agglomeráns mennyiséget lehet hozzáadni, miáltal az kész eljárással azonnal formálható. . E különböző módok között: 25 az első különösen minden agyagalapanyag termékhez alkalmas, miért is ezt »a

gy

a

g módszer" névvel lehet megjelölni; a második módszer például pépszerű anyaghoz használható, melyet szuszpenzió 30 útján kaptunk, a bőséges folyadékot pedig szűréssel és szárítással távolítottuk el: ennek neve „nedves pép módszer"; a ha'rmadik mód többek között azokhoz a pépszerű anyagokhoz használható, melyek kisebb mennyiségű folyadéknak nagy tö- 35 megű porhoz való hozzákeveréséből nyerhetők: ez „száraz pép módszer"-nek nevezhető. Az „agyag módszer" kényelmesen használható, de természeténél fogva csak kor- 40 látozott alkalmazási tere van, mert az anyag jelenléte nem tűrhető például sok műszaki használatra szánt kerámiai pasztánál, vagy gyurmánál, különösen olyanoknál, melyeket a nagyfrekvenciájú technika 45 használ. A „nedves pép módszer" kitűnő keverék készítését teszi lehetővé, de az adalék anyagoknak a szabályos kiszárítása bizo, nyos meghatározott vastagság alatt nagyon 50 kényesen valósítható csak meg, egyébiránt körülbelül lehetetlen megállítani a műveletet pontosan meghatározott és mindig ugyanolyan szárítási fokon. A „száraz pép módszer" ellenben lehe- 55 tővé teszi, hogy akaratunk szerint szabályozzuk a pép nedv'ességi fokát, de tökéletesen egyenletes keveréket kapni, kis menynyiségű folyadéknak nagy tömegű szilárd anyaggal való összekeverésével, gyakorla- 60 tilag lehetetlen. Végül, számos poralakú test közös tulajdonsága még egy utolsó nehézséget okoz: minden szemcse visszatart erőtelje-