138557. lajstromszámú szabadalom • Eljárás természetes cellulóza alapanyagú textilanyagoknak, különözen len- és kender áruknak fehérítéséhez való előfőzésére, illetőleg kémiai előkészítésére
á • Í385S7. . anyagok eltávolítására, kádban vagy nyitott tartányban, tehát szabad levegőn, feleslegben alkalmazott mésztejben főzzük. A nyitott motollás kádban való főzés esetén 5 az oxicellulóza-képződés azért nem következhet bé, mert a kálciumhidroxid (Cá/ OH/2) vízben, amint ez ismeretes, csak kis mértékben oldódik (1 liter víz 15° C-on 1,30 gr., 100° C-on pedig csak 0.58 gr. CaO-t 10 tartalmaz). Feladatát ennek ellenére mégis tökéletesen elvégzi, egyrészt azért, mert az oldott mennyiség elhasználódása után önműködően új lebegőrészecskék mennek oldatba, másrészt pedig azért, mert magas 15 disszociaciós foka következtében (kb. 13pH) oly erős • alkália, hogy a növényi viaszokat biztosan elszappanosítja. A találmány szerinti eljárással elérhető igen jó fehérítési eredmények tehát elsősorban annak a tény-20 nek a következményei, hogy az áru feltűnő csekély zsiradéktartalommal jut a klórlúgba, illetve a hidrogénperoxidba. Itt megemlítendő még az a természetes körülmény is, hogy a len- és kenderrostokban levő nö-25 vényi zsiradék, mely 1,5.% körül ingadozik, csaknem teljes mértékben elszappanosítható, míg pl. a pamutban lévő zsiradéknak csak 60—70%-a szappanosítható el. A mésztejnek nagy feleslegben való alkal-30 mazása az önszabályozás következtében nem válhat károssá, sőt éppen kívánatos, mert egyrészt a len- és kenderrostok cellulózáját kísérő lignin- és pektinanyagok mennyisége előre nem látható tág határok 35 között ingadozik, másrészt a még oldatlan mészszemcsék mechanikai tisztító hatást is végeznek. Bár a szakértő számára a mésztejnek nagy feleslegben való alkalmazása egy-40 értelmű útbaigazítást jelent, mégis megemlítjük, hogy ezen az értendő, hogy az alkalmazott mésztej mennyisége lényegesen több, illetőleg egynél nagyobb számú többszöröse annak a mennyiségnek, mint ami a tö textilanyagok növényi viaszának és zsiradékának elszappanosításához elegendő volng. Példa: 300 kg. lenszövetet 3000 liter oly mész-60 tejben főzünk kb. 3 órán keresztül, mely 20 kg. égetett meszet (CaO) tartalmaz. A fehérítést ezután úgy végezzük, hogy á szokásos módon az árut öblítjük, híg só-Felelős kiadó: dr. Sályi Szikra-nyomda, Budapest, V., -Hónvéd-utci savval megbontjuk az eíőfőzésnél keletkezett kalciumszappant és az ezáltal felszaba- £ dított csekély mennyiségű, azaz 1 % -nál kevesebb zsírsavat, előzetes öblítés után, megfelelően csekély mennyiségű és koncentrációjú alkáliával való főzés közben oldható alkáliszappanná alakítjuk, végül ( öblítés után nátriumhipokloritos, illetve hidrogénszuperoxidos, azaz oxidációs fehérítést alkalmazunk. A fehérítésnél alkalmazott alkáliára a találmány szerinti eljárás utáií csak oly csekély mennyiségben van szűk- ( ség, hogy annak költsége az eddigi eljárásoknál alkalmazott alkáliák költségének csak igen kicsi töredéke, mivel csakis a felszabadult zsírsav mennyiségéhez alkalmazkodik. ', Szabüdaln^i igénypontok: 1. Eljárás természetes cellulóza alapanyagú textilanyagoknak, különösen len- és kenderáruknak " fehérítéshez való előfőzésére, illetőleg kémiai előkészítésére, r azzal jellemezve, hogy ez árukat a bennük levő természetes szennyeződések, növényi viaszok, lignin- és pektinanyagok eltávolítására, kádban vagy más nyitott tartányban, tehát szabad leve- í gőn, feleslegben alkalmazott mésztejben főzzük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, jellemezve azzal a menynyiségi' aránnyal és előfőzési időtartam- l mai, hogy 300 kg. len- vagy kenderszövetet 3000 liter oly mésztejben főzünk 3 órán keresztül, mely 20 kg. égetett meszet (CaO) tartalmaz. 3. Eljárás természetes cellulóza alapanyagú ! textilanyagok, különösen len- és kenderáruk fehérítésére az 1. vagy 2. igénypont, szerinti eljárás alkalmazásával, azzal jellemezve, hogy ez anyagokat, azoknak nyitott tartányban feles- ! légben alkalmazott mésztejben való főzése után, vízben öblítjük, híg sósavval megbontjuk az eíőfőzésnél keletkezett kálciumszappant, újból öblítjük, a felszabadult zsírsavakat pedig híg alkáliával J való főzés közben oldható alkáliszappanná alakítjuk, végül nátriumhipokloritos, illetőleg hídrogénperoxidos, azaz oxidációs fehérítést alkalmazunk. István szabadalmi bíró^ 10. — Felelős: Nedeczky László igazgató.