138557. lajstromszámú szabadalom • Eljárás természetes cellulóza alapanyagú textilanyagoknak, különözen len- és kender áruknak fehérítéséhez való előfőzésére, illetőleg kémiai előkészítésére

á • Í385S7. . anyagok eltávolítására, kádban vagy nyi­tott tartányban, tehát szabad levegőn, feles­legben alkalmazott mésztejben főzzük. A nyitott motollás kádban való főzés esetén 5 az oxicellulóza-képződés azért nem követ­kezhet bé, mert a kálciumhidroxid (Cá/ OH/2) vízben, amint ez ismeretes, csak kis mértékben oldódik (1 liter víz 15° C-on 1,30 gr., 100° C-on pedig csak 0.58 gr. CaO-t 10 tartalmaz). Feladatát ennek ellenére mégis tökéletesen elvégzi, egyrészt azért, mert az oldott mennyiség elhasználódása után ön­működően új lebegőrészecskék mennek ol­datba, másrészt pedig azért, mert magas 15 disszociaciós foka következtében (kb. 13pH) oly erős • alkália, hogy a növényi viaszokat biztosan elszappanosítja. A találmány sze­rinti eljárással elérhető igen jó fehérítési eredmények tehát elsősorban annak a tény-20 nek a következményei, hogy az áru feltűnő csekély zsiradéktartalommal jut a klór­lúgba, illetve a hidrogénperoxidba. Itt meg­említendő még az a természetes körülmény is, hogy a len- és kenderrostokban levő nö-25 vényi zsiradék, mely 1,5.% körül ingado­zik, csaknem teljes mértékben elszappano­sítható, míg pl. a pamutban lévő zsiradék­nak csak 60—70%-a szappanosítható el. A mésztejnek nagy feleslegben való alkal-30 mazása az önszabályozás következtében nem válhat károssá, sőt éppen kívánatos, mert egyrészt a len- és kenderrostok cellu­lózáját kísérő lignin- és pektinanyagok mennyisége előre nem látható tág határok 35 között ingadozik, másrészt a még oldatlan mészszemcsék mechanikai tisztító hatást is végeznek. Bár a szakértő számára a mésztejnek nagy feleslegben való alkalmazása egy-40 értelmű útbaigazítást jelent, mégis meg­említjük, hogy ezen az értendő, hogy az alkalmazott mésztej mennyisége lényegesen több, illetőleg egynél nagyobb számú több­szöröse annak a mennyiségnek, mint ami a tö textilanyagok növényi viaszának és zsira­dékának elszappanosításához elegendő volng. Példa: 300 kg. lenszövetet 3000 liter oly mész-60 tejben főzünk kb. 3 órán keresztül, mely 20 kg. égetett meszet (CaO) tartalmaz. A fehérítést ezután úgy végezzük, hogy á szokásos módon az árut öblítjük, híg só-Felelős kiadó: dr. Sályi Szikra-nyomda, Budapest, V., -Hónvéd-utci savval megbontjuk az eíőfőzésnél keletke­zett kalciumszappant és az ezáltal felszaba- £ dított csekély mennyiségű, azaz 1 % -nál ke­vesebb zsírsavat, előzetes öblítés után, megfelelően csekély mennyiségű és koncen­trációjú alkáliával való főzés közben old­ható alkáliszappanná alakítjuk, végül ( öblítés után nátriumhipokloritos, illetve hid­rogénszuperoxidos, azaz oxidációs fehérítést alkalmazunk. A fehérítésnél alkalmazott al­káliára a találmány szerinti eljárás utáií csak oly csekély mennyiségben van szűk- ( ség, hogy annak költsége az eddigi eljárá­soknál alkalmazott alkáliák költségének csak igen kicsi töredéke, mivel csakis a fel­szabadult zsírsav mennyiségéhez alkalmaz­kodik. ', Szabüdaln^i igénypontok: 1. Eljárás természetes cellulóza alapanyagú textilanyagoknak, különösen len- és kenderáruknak " fehérítéshez való elő­főzésére, illetőleg kémiai előkészítésére, r azzal jellemezve, hogy ez árukat a ben­nük levő természetes szennyeződések, növényi viaszok, lignin- és pektinanya­gok eltávolítására, kádban vagy más nyitott tartányban, tehát szabad leve- í gőn, feleslegben alkalmazott mésztejben főzzük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás fogana­tosítási módja, jellemezve azzal a meny­nyiségi' aránnyal és előfőzési időtartam- l mai, hogy 300 kg. len- vagy kenderszö­vetet 3000 liter oly mésztejben főzünk 3 órán keresztül, mely 20 kg. égetett meszet (CaO) tartalmaz. 3. Eljárás természetes cellulóza alapanyagú ! textilanyagok, különösen len- és ken­deráruk fehérítésére az 1. vagy 2. igénypont, szerinti eljárás alkalmazásá­val, azzal jellemezve, hogy ez anyago­kat, azoknak nyitott tartányban feles- ! légben alkalmazott mésztejben való fő­zése után, vízben öblítjük, híg sósavval megbontjuk az eíőfőzésnél keletkezett kálciumszappant, újból öblítjük, a felsza­badult zsírsavakat pedig híg alkáliával J való főzés közben oldható alkáliszap­panná alakítjuk, végül nátriumhipoklori­tos, illetőleg hídrogénperoxidos, azaz oxidációs fehérítést alkalmazunk. István szabadalmi bíró^ 10. — Felelős: Nedeczky László igazgató.

Next

/
Thumbnails
Contents