138471. lajstromszámú szabadalom • Eljárás biotin előállítására

4 138471 = juk meg: az olajos maradékot ecetsavanhidriddel forrásig hevítjük, majd az elegyet bepároljuk és végül benzolt adunk hozzá. A keletkezett anhidrid (V) szép 5 finom tűk alakjában kristályosodik és olvadáspontja 236—237 C°. 100 g l,3-dibenzil-imidazolidon-(2)-cis-4,5-dikarbonsiav-aníhidridet (V), 150 g cinkport, 100 g cinkdarát, 1500 cm3 ecet-10 savanhidridet és 500 cm3

ecetsavat összekeverve 10—15 órán át, kavarás közben forrásban tartunk. Az anhidrid helyett a dikarbonsavat (IV) is használhatjuk. Ez esetben a savat először az ecetsavanhidrid-15 del keverjük el, 10 percen át forrásig hevítjük, majd a többi vegyületet adjuk hozzá. Az ecetsav és ecetsavanhidrid mennyiségét — anélkül, hogy ez a kitermelésre hátrányos lenne — kb. a felére .20 csökkenthetjük. Ha azonban túlságosan keveset használunk, a kitermelés csökken. A megadott reakcióidő lételte után az elegyet lehűtjük, megszűrjük és a szűrőn maradó csapadékot eceteszterrel kimossuk. A 25 szűrletet vákuumban bepároljuk és az olajos vagy részben kristályos maradékot jeges vízzel és észterrel addig kezeljük, amíg az összes szerves anyag oldatba nem ment. Az eceteszteres réteget vízzel 30 kimossuk, nátriumszulfát fölött megszárítjuk és vákuumban betöményítjük. Az olajos és részben kristályos maradékot ecetsavanhidriddel felfőzzük, hogy esetleg a kezelés közben a vízzel hidrolizált része-35 ket ismét a ciklikus acetáttá alakítsuk át. Az elegyet ezután vákuumban ismét bepároljuk, a maradékhoz xilolt adunk, melynek egy részét vákuumban lepároljuk, majd étert és petrolétert adunk hozzá. A 40 3,4-<(l',3' - ditíenza-2"-ketó-irnidazolido)-2-keto-5-acetoxi-tetrahidrofurán (VI) finom kristályok vagy prizmák alakjában kiválik, melyek olvadáspontja 103—104 C°. Megszárítás után az olvadáspont 124—125 45 C°-ra emelkedik. Az 1,3 - dibenzil - cis-4-karboxi-5-formil-imidalozidon-(2) ciklikus alakjának acetátjához (VI) dioxános oldatban 3n nátriumhidroxid-oldat feleslegét adjuk. 2 perc 50 múlva az elegyet híg kénsavval megsavanyítjuk és éterrel kivonatojuk. Az étere? kivonatot kimossuk, nátriumszulfáttal megszárítjuk és vákuumban bepároljuk. A maradékot ezután aceton, éter és petrol-55 éter elegyéből átkristályosítjuk. A szabad l,3-dibenzil-cis-4-karboxi-5--formil-irnidazolidon-(2) (Via) színtelen tűk vagy prizmák alakjában kristályosodik, melyek olvadáspontja 109—110 C°. E vegyület 2,4-dinitro-fenilhidrazont ad, amely- 60 dioxán, benzol és petroléter elegyéből narancsszínű prizmák alakjában kristályosodik és 223,5—224,5 C°-on olvad. Ezt a szabad aldehidsavat (Via) acetsavanhidriddel vagy acetilkloriddal vég- 65 zett kezeléssel a ciklikus alak (VI) acetátjává alakítjuk vissza. A) 150 g ciklikus l,3-dibenzil-cis-4-kar!boxi'-5-formil-imidazolidoni-i

(2)-acetát (VI) 850 cm3 abs. alkoholos, 10—20 C°-ra le- 70 hűtött szuszpenziójába sósav és kénhidrogén erőteljes áramát vezetjük. Kb. másfél óra múlva a kiindulási vegyület legnagyobb része oldatban ment. A reakció teljessé tétele végett a sósav-kénhidrogén 75 elegyet még 1 további órán át vezetjük be. Nedvesség kizárása mellett és a lehető legalacsonyabb hőmérsékleten az oldatot vákuumban'bepároljuk. A maradékhoz kevés toluolt adunk és újra vákuumban 80 desztillálunk, amikor a még jelenlévő sósav legnagyobb része eltávozik. B) 150 g l,3-dibenzil-cis-4-karboxi-5-form!l-imidazolidon-(2) (Via) 850 cm3

abs. alkoholos, 10—20 C°-ra lehűtött oldatába 85 sósav és kénhidrogén erőteljes áramát vezetjük. 2V2 óra múlva az oldatot a lehető legalacsonyabb hőmérsékleten, nedvesség kizárása mellett vákuumban bepároljuk. A maradékhoz kevés toluolt adunk és vá- 00 kuumban újra bepároljuk, mikor is a még mindig jelenlévő sósav legnagyobb részét eltávolítjuk. C) Az A) vagy%

B) szerint kapott olajos maradékot 1200 cm3

akoholos káliumhidro- í/5 szülfid-szuszpenzióban feloldjuk. (Ezt a szuszpenziót úgy állítjuk el, hogy '672 g káliumhidroxidnak 4 1 alkoholban készült oldatát kénhidrogénnel telítjük.) Az elegyet 15 órán át közönséges hőmérsékleten állni 100 hagyjuk, majd 1 órán át forrásig hevítjük, jégre öntjük és híg kénsavval megs'iavanyítjuk. A szerves anyagot éterrel kivonatoljuk, az éteres oldatot nátriumszulfáton megszárítjuk és vákuumban bepároljuk. A 105 maradékot 900 g cinkpor, 150 g granulált cink és 2.3 1 ecetsav mechanikusan kavart éá forrásig hevített keverékével redukáljuk. 4 óra múlva az oldatot megszűrjük és a szűrőn maradt cink és cinkacetát-keve- 110 réket éterrel és vízzel kimossuk. A szüredéket vákuumban bepároljuk és éterrel és 40%-os kéns'avval felhígítjuk, míg csak határozott elválási felület nem keletkezik. Az éteres oldatot leválasztjuk, vízzel ki- ]1;

m'ossuk és vákuumban kis térfogatra pá-