138448. lajstromszámú szabadalom • Eljárás urán-atommagok rombolásával energiát termelő berendezés stabilizálására

138M8. 5 iíyen módon a széttartó szerkezetű láncokkeletkezésének feltételeit valósítsuk meg. Azonban ezt az állapotot csak 50 század másodpercen át tartjuk fenn, vagyis a (7a) 5 szektorok kilépése után ötven század másodperccel a szektorokat a berendezésben használt urántömegbe ismét bevisszük, h°gy ilyen módon megint helyreállítsuk azokat a feltételeket, amelyeknél a láncok 10 kifejlődése megakad. Ez esetben a berendezés működése gyakorlatilag megszűnik, mert a láncok ismét összetartókká lesznek és a fejlesztett energia mennyisége jelentéktelenné válik. 15 Erre azután hirtelen ismét eltávolítjuk az anyagból a kerekek szektorát olykép, hogy azokat elfordítjuk és így a kadmiumozott lemezek kilépnek az anyagból. A láncok most megint széttartókká válnak 20 és ötven század másodperc eltelte után a fejlesztett energia eléri a 300.000 kilowattot. Ezt a működésmódot megint megakasztjuk a szektoroknak az anyagba való bevitelével, majd pedig a széttartó láncok 25 hirtelen keletkezése megint előáll ötven század másodpercen át és így tovább. Következik ebből, hogy a berendezés ötven század " másodpercen át működik, majd megáll, azután ötven század másod-30 percen át nem működik, majd pedig megint működni kezd és így tovább, tehát a működés minden periódusa alatt a teljesítmény nem lépi túl a veszélyesnek jelzett vagy kijelölt határt. A működésmód köze-35 pes teljesítményét azon időtartamok nagysága határozzák meg, amelyek a kadmiumozott lemezből álló szektorok az anyagból való kilépése és az anyag tömegébe való visszavitele között telnek el. 40 A 13. ábrán látható diagramm a teljesítmény változásait mutatja az idő függvényében a találmány szerinti eljárásnál. Ennél a diagrammnál a (P) teljesítmények az ordinátákon vannak, az idő pedig az 45 abszcisszatengelyen. Az' (a) pontok azokat a pillanatokat jelzik, amelyeknél a kadmiumozott szektorokat kivesszük az anyagból, a (b) pontok pedig a berendezés anyagtömegébe való bevitel pillanatai. Az az idő, 50 amelynek folyamán a kadmiumozott lemezből álló ernyő vagy ellenző a berendezésben van, nem szükségképpen egyenlő azzal az idővel, amelyet a berendezésen kívül tölt, amit könnyen elérhetünk, ha a 55 kadmiumozott és nem kadmiumozott szektorokhoz tartozó központi szögeket egyenlőtlenekké választjuk. Hogy a berendezés közepes energiatermelését szabályozhassuk, befolyásolhatjuk 'éspedig önműködően vagy nem önműkö- 00 dően a láncok kifejlődésének idejét és/ vagy azt az időt, amely két lánckeletkezés között télik el. Ezt az eredményt pl. a (28) motor forgási sebességének a kívánt mértékben való változtatásával érhetjük el. 65 Szabwdalxni igénypontok: 1. Energia termelésére való berendezést stabilizáló eljárás,. mely berendezés oly alaptömegből áll, így pl. uránból, amely alkalmas arra, hogy neutronok ha- 70 tása alatt láncalakban neutronokat sugározzon ki, mely eljárást az jellemzi, hogy nem határolt láncok keletkezését engedjük' rneg arra az időre, amely • szükséges a kielégítő energiamennyi- 75 ség felszabadítására, ezt az energiafejlődést szakaszosan megakasztjuk olykép, hogy egy vagy több oly Tényezőt befolyásolunk, melynek, illetve melyeknek eredeti értéke a láncok nem hatá- 80 rolt jellegét adta, majd pedig a nem határolt láncképződés feltételeit visszaállítjuk és így tovább. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, melynek jellemzője, hogy az 85 • energia felszabadulásának szabályozására az alapanyagnak a berendezésben való elosztását változtatjuk. 3. Az .1. és 2. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, melynek jellemzője, hogy 90 a felszabaduló energia szabályozása végett az alapanyagban bizonyos mozgatható elemeket helyezünk el, amelyek ennek az anyagnak helybenálló részeihez képest mozgathatók. 95 4. Az 1. és 2. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, melynek jellemzője, hogy az energiafelszabadulás szabályozására önműködően elmozdítjuk az alapanyag tömegéhez képest a kivül elhelyezett 100 diffúziós elemeket. 5. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, melynek jellemzője, hogy az energiafelszabadulás szabályozására szakaszosan bevezetünk vagy elmozdí- 105 tűrik az egész tömegben vagy annak egy részében egy oly testet vagy elemet, mely a neutronok elnyelésére képes, pl. mozgatható ernyő vagy forgó tárcsa alakjában, mely részben vasból no más részében pedig vízrétegből vagy más elnyelő anyagból áll.