138443. lajstromszámú szabadalom • Berendezés ludtalp gyógyítására

Megjelent 1948.. évi május hó 15-én. MAGYAR SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 138443. SZÁM. Vll/e. OSZTÁLY. — A-5034. ALAPSZÁM. Berendezés lúdtalp gyógyítására. Dr. Árvay Jolán gyermekorvos, Budapest. A bejelentés napja: 1946. évi november hó 29. A találmány a köznyelven lúdtalpnak nevezett betegség gyógyítására és megelőzésére való egyszerű, célravezető és viszonylag olcsó berendezés. A szóbanforgó betegség lényege tudvalevően az, hogy a talp hosszanti és harántboltozata — esetleg csak egyikük — a lábfej- és lábizomzat csökkent működése folytán megroskad, lesüllyed. E rendkívül elterjedt, sok hátrányos következménnyel — például kifáradással, fájdalmakkal, deformációkkal — járó betegség ellen Zander^gépekkel való kezelést, továbbá gyógytornát és gyógymasszázst rendelnek. A Zander-gépek azonban tudvalevően költségesek és nagy 5 helyszükségletűek, úgy hogy csak gyógyintézetekben találhatók, az ilyen intézetekben való gyógykezelés pedig időtrabló és ezenkívül sokszor jelentős költségekkel jár. A segédeszköz nélküli gyógytorna és gyógymasz!0 százs elsősorban szakképzett gyógykezelőt kí- ván, tehát szintén költséges és szintén nem végezhető minden körülmény között. Ez okokból a lúdtalpban szenvedők túlnyomó többsége részére a javasolt gyógymódok eddig !5 alig jöttek számításba, hanem a lúdtalp ellen a gyakorlatban majdnem kizárólag csak úgynevezett lúdtalpbetéteket, vagyis a talp boltozatát alátámasztó cipőbetéteket használtak, amelyek a betegség káros következmé-30 nyeit ugyan legalább részben kiküszöbölték, de a betgség okait meg nem szüntették. A találmány szerinti berendezés viszont — a lúdtalpbetétekkel ellentétben — oki kezelést nyújt, a petyhüdt, satnya lábizomzatot meg-35 erősíti és a süllyedt boltozatot számos esetben teljesen helyre is állítja. Használata az említett eddigi gyógymódokkal szemben azzal a nagy előnnyel jár, hogy a beteg bárhol, így saját otthonában is, más személy igénybevétele nélkül, könnyen, mintegy játszva, juthat 49 a gyógyító kezeléshez. A találmány szerinti berendezés lényege harántirányban ívelt, célszerűen hosszúkás alakú, járófelület, amely kidomborodó mintázattal van ellátva és olyan alátámasztószer- 4.5 vekkel, például egyik végénél alkalmazott lábakkal, kapcsolatos, amelyeknél fogva a járófelületet lejtősre lehet állítani. E berendezést úgy használjuk, hogy a lejtősre állított járófelületen mezítláb (vagy ha- 59 risnyában) fel- és lejárunk és '— a legnagyobb gyógyhatás elérésére — ezenkívül többször leguggolunk, majd felállunk. Az előbb ismertetett tulajdonságokkal rendelkező berendezés fenti módon való használatakor mindazok a gyógyulásra vezető izomműködések kényszerűen és hatásos módon létrejönnek, amelyek különben csak fáradságos, sok időt és türelmet igénylő tornáztatással volnának elérhetők. A találmány szerinti járófelület felszínének domború mintázata ugyanis a rajta való járáskor az elsatnyult talpizmokat reflektorikusan izgatva, azokat újból működésbe hozza. Annak folytán, hogy e járófelület harántirányban ívelt, a ránehezedő láb gyenge boltozatemelő izomzata kénytelen erőteljesebben működni. Minthogy a járófelület használati helyzetében lejtősre van állítva, a rajta való fel- és lejárásnál szükségképpen létrejövő erőteljesebb haj- 70 55 60 65