138374. lajstromszámú szabadalom • Elektroncső

4 imsiA. üvegolvasztékot meg kell óvni a borítástól. A rászórás után a csövet kb. 450 fokos hőmérsékletre hevítjük fel, ezzel a falborítás ellenállása még valamivel csökken. 5 A falborításnak villamos kivezetésére az - aquadag-borítás felvitele előtt és még mielőtt a hornyot az üvegolvasztékkal megtöltöttük volna (lásd az 1. ábrát), a csőbe és a csőtalpra fémsávot, célszerűen ezüst-10 sávot ecsetelünk vagy szórunk rá sablonnal és aztán felhevítjük. Ezt az elektródáknak a talpra való szerelése követi. A fémsáv helyzetét példaképen és vázlatosan az 1. és 2. ábra mutatja. Ezeken 15 (1) a csőbura, (2) a csőtalp, amely célszerűen nem vastagabb 3 mm.-nél, nehogy az elektródaátvezetések kapacitása túlnagy legyen, (3) oly elektródaátvezetés, amely pl. földelve van. (10) további elektródakivezetést 20 jelöl, amelynek a csőbe való vákuumzáró belépését a (11) üvegolvaszték biztosítja és amelynél továbbá felismerhető, hogy a (12) falborítás eme elektróda körül meg van szakítva. (4) a csőbura és a csőtalp 25 fémsávja. A talp fémsávja célszerűen az egyik elektródakivezetéssel van, pl. belül és kívül, összekötve. (5) a könnyen olvadó üvegolvasztékot jelöli; ez a csőtalp hornyában fekszik, amelybe a bura éppen 30 beleillik. Az elektródákat a rajz nem tünteti fel. Hogy a csőtalp és a bura közötti összeköttetés vákuumzáró legyen, a burát úgy borítjuk a talpra, hogy a két fémsáv egymáson feküdjék és aztán az összekötés 35 helyének egyszerű fel hevítésével a bura az üvegolvaszték megolvadása következtében belecsúszik a talp hornyába, mint a 2. ábra mutatja. Erre a két fémsávot mégegyszer fémesen, célszerűen forrasztással, össze-40 kötjük (lásd a 8. helyet a 2. ábrán). (6) a szívócsonk, amely a szivattyúhoz vivő üvegcsőhöz forrasztására (7) üveggyűrűvel van felszerelve. A szívócsonkra a (9) fémhüvely van csúcsokkal felerősítve, 45 amely a leolvosztási helyet védi. A bura és a csőtalp összeolvasztását a fémrészek befuttatódásának (oxidálásának) elkerülésére védőgázatmoszferában kell végezni. E célra különösen nitrogén bizo-50 nyúlt célszerűnek néhány százalék hidrogén hozzáadásával. A csövet célszerű előbb hosszabb időn át a védőgázzal öblíteni mindaddig,- amíg a levegőt gyakorlatilag teljesen ki nem szorította belőle. Az 55 így öblített csövet, melynek a burája tehát még lazán áll a talpon, aztán nitrogén atmoszférájú kemencébe toljuk és összeolvasztjuk. Arra is megvan a lehetőség, hogy a kemencébe végbemenő beolvasztási folyamat alatt az öblögetést friss nil- m rogénnel továbbfolytassuk, hogy a hevítési hőmérsékleten hatásukat kifejtő gázokat kiszorítsuk és mindig újból tiszta védőgáz legyen jelen. A kihütés folyamata alatt is célszerű a csövet megint öblítőfúvókára (ií> helyezni. Eljárhatunk továbbá úgy is, hogy a csövet levegővel telt kemencébe tesszük, a beolvasztás folyamata alatt azonban a csövet a fúvókán át nitrogénnel öblögetjük. 70 Ennek az eljárásnak az az előnye, hogy a cső külseje a levegőben lévén, a külső zománc feketesége nem szenved kárt. Az utóbbi eljárást a 3. és 4. ábra szemlélteti. A ">h 3. ábra a berendezést hosszmetszetben, a 4. ábra pedig keresztmetszetben mutatja. (13) a védőgázt tartalmazó edény, (11) a pl. krómnikkelből való futószalag a (!5) 80 fúvókákkal, melyekre a (16) csövek vannak helyezve. (17) végein nyitott edény, melyet az összeolvasztáshoz szükséges hőmérsékletre hevítünk. Az előzőleg nitrogénnel öblített csöve- &» ket rádugjuk a fúvókákra és a futószalaggal lassan átszállítjuk a kemencén. Eközben a talp és a bura összeolvad. A kemence elhagyása után a csöveket mégegyszer nitrogénnel öblögetjük. Az alsó tar- 90 tányban foglalt védőgáznak a felső tartány légköri nyomásához képest túlnyomása van, ennek következtében a gáz alsó térből a fúvókákon át a csövekbe nyomul és azután a fúvóka és a szívócsonk közötti s>5 hézagon át a felső térbe s ezzel a szabad légkörbe távozik. Szabadalmi igénypontok: 1. Elektroncső, melynek burája és talpa kerámiai anyagból van és amelyre az 100 a jellemző, hogy a kerámiai anyagból készült cső belső falának kolloidális szénoldatból álló borítása van, melynek fajlagos vezetőképességét hozzákevert fémpor, célszerűen ezüstpor annyira íos növeli, hogy a falfeltöltődések elvezetődnek, a túlságos felhevítés azonban az elektródáknak örvénylőárammal való gáztalanításakor el van kerülve. 2. Az 1. igénypont szerinti elektroncső ki- no viteli alakja, amelyre az a jellemző, hogy a falborításnak valamely külső