138366. lajstromszámú szabadalom • Berendezés előre meghatározott térnek jelhullámok alkotta sugárnyalábbal való letapogatására
138366. 7 térítőlemezeket a (13) eorfrekvenciás generátor gerjeszti. A berendezés azon részei, amelyeknek hivatkozási jelei megegyeznek a 2. ábrateli .berendezés egyes részeinek hi-5 vatkozási jeleivel, azokhoz hasonlóan működnek, úgyhogy e tekintetben a leírást nem ismételjük meg, hanem utalunk a 2. ábrával kapcsolatban előadottakra. A fenti feltevés mellett az esetben, ha a (21) vevősu-10 gárzott energiát vesz, az (50) katódsugárcső működésbe lép és ennek megfelelően a katódsugár az egyik irányban <a vett energiát visszaverő repülőgépnek a távolsága függvényében, a másik irányban a sugárzott 15 nyaláb sorkitérrtésével szinkron térül ki. Ennek következtében az (51) fluoreszkáló ernyőn a sugár nyomán keskeny ívalakú jel keletkezik. Ennek az ívnek az amplitúdója, amelyet célszerűen a cső végén alkal-20 mázott vízszintes vonaltól mérünk, a repülőgépnek ia távolságát jelzi, az ernyőn mért oldalirányú fekvése pedig megfelel a sorletapogató koordinátának. Ha az (55) kapcsoló mozgó érintkezőjét az alsó helyzetbe 25 állítjuk, akkor a megfelelő mezőletapogató ' koordinátát kapjuk. Ezek szerint tehát a berendezésnek a 3. ábrában feltüntetett kiviteli alakja a (10) antennával létesített sugárnyalábbal letapogatott térben lévő min-30 den repülőgépnek mind az irányát, mind pedig a távolságát is jelzi. Ha valamely adott időpontban a letapogatott térben egyidejűleg két gép van jelen, úgy mindegyik géphez megfelelő jelzést kapunk. Azonban 35 még akkor is, ha az ilyen gépek nincsenek egyforma távolságban a leírt berendezéstől, az egyes gépeikhez tartozó sorletapogató és mezőletapogató koordináták világosan meghatározhatók. Megjegyezzük, hogy a 3. 40 ábrabeli (50) katódsugárcső a 2. ábrabeli (24) katódsugárcsővel együttesen is használható, amikor a (25) és (51) ernyőkön keletkező képek együttesen megfelelnek valamely térbeli pontcsoport három külön-45 böző vetületének. Bár a találmányt. természetesen nem kívánjuk meghatározott kiviteli alakókra korlátozni, az alábbiakban mégis közlünk -néhány, a leírt lokátorberendezésekben bevált 50 számszerű adatot: a (11) oszcillátor fő- vagy normális frekvenciája ; . . . . 100—1000 megaciklus 55 a (13) sorfrekvenciás generátor frekvenciája . 500—5000 ciklus a (15) mezőfrekvenciás generátor frekvenciája 10—30 ciklus (0 az (F) hálózati kapcsolóművek időállandója a normális vivőfrekvencia 5—10 periódusa. 65 A leírt példákban a (21) vevővel kapcsolatban nem irányított antennarendszert tüntettünk fel. Megjegyezzük azonban, hogy különleges előnyök érhetők el akkor, ha e vevővel kapcsolatban oly antenna- 70 rendszert alkalmazunk, aminőt az 1. ábrában a (10) hivatkozási számmal jelöltünk. Ha ilyen antennát használunk, úgy a visszavert hullámokkal szemben különös irányított hatással rendelkezünk. Ennek 75 oka abban van, hogy az ilyen antenna irányérzékenysége a frekvenciával hasonló módon változik, amint azt fentebb a (10) antenna működésével kapcsolatban már ismertettük. Ha a (21) vevővel kapcsolat- 80 ban a (10) antennarendszerhez hasonló antennarendszert használunk, úgy szükséges, hogy az 1. ábrában feltüntetett (12a—12d) fázisszabályozó szerkezeteknek megfelelő fázisszabályozókat alkalmazzunk és a vevő- 85 vei együttdolgozó fázisszabályozókat pontosan ugyanolyan módon vezéreljük, mint az adóantennával kapcsolatos fázisszabályozókat. Az ilyen vevőrendszerben a vevő hasonló a (11) nagyfrekvenciás oszcillátor- 90 hoz és nincs szükség arra, hogy a vevőrendszerben a (13) sorfrekvenciás generátornak megfelelő generátort alkalmazzunk. Szabadalmi igénypontok: 1. Berendezés adott térnek jelhullámok 95 alkotta sugárnyalábbal való letapogatására, jellemezve legalább az egyik irányban egymástól közökkel elválasztottan elrendezett több jelsugárzóból álló antennarendszerrel, hullámalakú ICO nagyfrekvenciás jeleket adó forrással, e forrásból eredő hullámalakú jeleket egyenként az egyes jelsugárzókra átvivő és ezáltal jeihullámok alkotta, élesen nyalábolt sugárkévét létesítő esz- 105 közökkel és az egyik irányban egymástól közökkel elválasztottan elrendezett sugárzókra átvitt jelek fázisviszonyát meghatározott frekvenciával változtató és ezáltal a nyalábot az említett irány- tio
