138366. lajstromszámú szabadalom • Berendezés előre meghatározott térnek jelhullámok alkotta sugárnyalábbal való letapogatására

i 138366. mással szomszédos dipólokból álló dipólpár egyes dipóljaival sugárzott jelek nem a merőleges irányban vannak egymással fázisban, hanem ettől eltérő más irányban, 5 mimellett az eltérés mértéke az antennagerjesztés viszonylagos fázisától függ. A (13) sorfrekvenciás generátornak tehát oly esíközei vannak, amelyek a fentemlített csoportok mindegyikének jelsugárzóira 10 adott jel fázisát annak a jelnek a frekvenciájával változtatják, amelyet a (13) sorfrekvenciás generátor a (11) oszcillátor kimenő körében létesített frekvenciaváltoztatás eredményeként gerjeszt. Ennek kö-15 vetkeztében a nyalábolt sugárkéve a teret az első főirányban tapogatja le. A mezőfrekvenciás (15) generátor feszültségkimenő köre, amelyben a feszültséggörbe lefolyása előnyösen szintén fíi-20 részfogalakú a második főirányban egymástól közökkel elválasztottan elrendezett dipólok viszonylagos fázisát a generátor frekvenciájával változtatja. E generátor működését az la. ábra kapcsán magyaráz -25 zuk. Az ábrában a (17a, 17b, 17c) és (17d) görbék a (12a, 12b, 12c) és (12d) fázisszabályozókra kapcsolt vezérlőfeszültségek görbéi. Az ábrából látható, hogy a mezőgerjesztés periódusának kezdetén a (Dl — 30 D6) és (D7—D12) dipólcsoportokra kapcsolt jelek fázisban az egyik értelemben, de különböző mértékben, a (Dl3—Dl8) és (Dl9—D24) dipólcsoportokhoz kapcsolt jelek pedig fázisban az ellentétes értelemben, 35 ugyancsak különböző mértékben vannak eltolva. E gerjesztés eredménye, hogy a sugárzott nyaláb a második főirányban leng ki, mert két oly szomszédos dipól által sugárzott jelek, amelyek a második 40 főirányban vannak egymástól közökkel elválasztottan elrendezve, mint pl. a (D6) és (D12) dipólok, csak ebben az irányban vannak fázisban. Látható továbbá, hogy e kilengés illetőleg kitérítés mértéke a második 45 főirányban a mező letapogatásának periódusában változik, mert a dipólcsoportokat a mezőfrekvenciás (15) generátor változó viszonylagos fázisban gerjeszti. Ha a második főirányban a kitérítés mértéke zé-50 rusra csökken, akkor a sugárnyaláb a dipólok síkjára merőleges, majd a kitérítés mértéke az ellentett értelemben nő. Ily módon az 1. ábrában feltüntetett berendezéssel létesített sugárnyaláb két főirányban 55 mozog és így egyelőre meghatározott teret tapogat le. A 2. ábrában feltüntetett berendezés alkalmas sugárzott jeleket visszaverő tárgy, pl. (20) repülőgép helyének, illetőleg irányának megállapítására. 60 A berendezés olyan eszközöket tartalmaz, amelyek a tér meghatározott, a keresett tárgyat tartalmazó részét élesen nyalábolt sugárkévével letapogatják és amelyeket az 1. ábra kap- 65 csán részletesen ismertettünk. A 2. ábrabeli berendezésnek azokat a kapcsolási elemeit, amelyek az 1. ábrabelinek megfelelnek, azonos hivatkozási számokkal jelöltük. Az 1. ábrában feltüntetett részleteken 70 kívül a 2. ábrabeli lokátor oly eszközöket tartalmaz, amelyek a (10) antennarendszerrel adott és "(20) tárgyról visszavert sugárzott jelek energiáját veszik. Ezek az eszközök a hullám jeleket vevő (21) vevő- 75 berendezés, amelynél lényegileg irányítatlan antennarendszere van, mely két (22) és (23) dipólból áll. Ezek közül a (22) dipól a (10) antenna dipóljaival célszerűen párhuzamosan van elrendezve, a (23) dipól pedig 80 'erre az irányra merőleges helyzetű, úgyhogy az antennarendszer veszi azokat a visszavert hullámokat, amelyek polarizációs síkja a (10 antennából kisugárzott jelekkel szemben 90° alatt el van fordítva. 85 •A berendezés továbbá jelreprodukáló szerkezetet tartalmaz, amelynek a (10) antennával sugárzott nyalábbal letapogatott térnek megfelelő, a jelzés előállítására alkalmas felülete van. A felvett példában a jel- 90 reprodukáló szerkezet szokásos kivitelű (24) katódsugárcső, melynek (25) fluoreszkáló ernyője alkotja a fent említett felületet. A (21) vevő kimenő köre a (24) katódsugárcső bemenő körével van összekötve, 95 úgyhogy a katódsugár a vett jel hatása következtében a (25) felületen jelzést ad. A (24) katódsugárcsőbe a (19) feszültségforrásból oly előfeszültséget kapcsoltunk, hogy a cső lekapcsolt állapotban van, ha a 100 (21) vevő nem vesz jelt. Egyébként a katódsugárcsőre, önmagában ismert módon, annak működtetésére alkalmas potenciálokat kapcsolunk. Ugyancsak alkalmazunk oly eszközöket, amelyek a (24) katódsugár- 105 csövet a (10) antennável sugárzott letapogató nyalábbal szinkronizmusban működtetik, úgyhogy a (25) fluoreszkáló ernyőn megjelenő foltalakú jel helye függ a (20) repülőgépnek a (10) antennarendszerre vo- 110 natkoztatott irányától. A csőnek a katódsugarat a sorok -irányától kitérítő (26, 27) lemezei és erre merőleges irányban kitérítő (28, 29) lemezei vannak, amelyekre a