138346. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új aminok előállítására
9 138346. Az új aminők könnyen képeznek sókat, pl. sósavval, foszforsavval vagy kénsavval. Az így előállított vegyületek kvaternizálása azoknak alkilhalogenidekkel, alikenil-5 halogenidekkel, arilszulfonsavészterekkel, dialkilszulfátokkal vagy aralkilhalogenidekkel való kezelése útján foganatosítható. A találmány szerinti eljárással előállított végtermékek értékes gyógyszerészeti tu-10 lajdonságokkal rendelkeznek. így pl. az 1--((3dietilamino-'etil)-l,2,3,4-tetrahidrofluorantén erős görcsoldóhatású. Ezenfelül még az a gyógyszerészetileg teljesen új hatása is mutatkozik, hogy a vagus-központnak a 15 légzési afferencüák iránti érzéikenységét egyértelműen a belégzési (inspiratorikus) hányba tolja el. Az új vegyületek a gyógyászatban nyer. nek alkalmazást vagy közbenső termékek-20. ként alkalmazhatók. A találmányt a következő példák kapcsán közelebbről ismertetjük, rnimellctt a súlyrészek és térfogatrészek közötti viszony azonos a gramm és köbcentiméter közötti 25 viszorinyal. 1. p él d a. 50 súlyrész 1,2,3,4-tetrahidrofluorantént és 35 súlyrész ß-kloretil-dietilamint 200 térfogatrész toluolban és 12 súlyrész nátrium-30 amid jelenlétében több óra hosszat hevítünk. A reakció befejeztével a toluolos oldatot előbb vízzel, azután hígított klórhidrogénsavval kirázzuk. Közben kristályosan kiválik az l-(ß-dietilaminoetil)-l,2,3,4-tetra-35 hidrofluorantén hidrokloridja, mely bázis képlete i /CB2 CH 2 N(C 2 H 6 \ ^ X/ \CE 2 C'H2 E vegyület átkristályosítható és közel 240 —241 C°-on olvad. A szabad bázis sárga 40 olaj, amelynek forráspontja 0,1 mm nyomáson 170—172 C°. Ez a bázis más sókat is képes alkotni, például a 168—170 C° olvadáspontú savanyú szulfátot, a 158—160 C° olvadáspontú nitrátot és egy olyan fősz-45 fátot, amely egy mol kristályvízzel kristályosodik és erélyes szárítás után 160—• 163 C°-on olvad. Ez a foszfát vízben jól oldódik, míg a többi említett só kevésbbé oldható. Eljárhatunk úgy is, hogy a tetrahidro- 50 fluorantént előbb fenilkáliummal hozzuk reakcióba és az így képződött reakcióképes alkálivegyületet reagáltatjuk a klóretildietilaminnal. Ha 1,2,3,4-tetrahidrofluorantént 3-klór- 55 -N-metilpiperidinnel hozunk reakcióba, hasonló módon az l-[N-metilpiperidil-(3)]-l,2, 3,4-tetrahidrofluoranténhoz jutunk. 2. példa. 41,2 súlyrész 1,2,3,4-tetrahidrofluorantént 60 300 térfogatrész toluolban előbb 8 súlyrész nátriumamiddal nitrogénatmoszférában 100 C°-ra hevítünk és néhány óra hosszat ezen a hőmérsékleten tartunk. Ha az ammóniákfejlődés megszűnt, lassanként, 95 65 100 C°-on 45 súlyrész 3-klóretildimetilamint csepegtetünk hozzá és még két óra hosszat visszafolyásra állított hűtő alatt hevítjük. Kihűlés után vizet adunk hozzá, a touloldatot hígított foszforsavoldattal ki- 70 vonjuk és a vizes részletet meglúgosítjuk. Az eközben kicsapódó bázist kiéterezzük, az éteres oldatot hamúzsír fölött megszárítjuk, az étert elpárologtatjuk és a maradékot vákuumban desztilláljuk. Ily módon 75 az 1 -(ß -dimetilaminoetil)-1,2,3,4-tetrahidrofluoranténhez jutunk, olaj alakjában, amely 0,09 mm nyomáson 150—154 C°-on forr. Némi állás után 78—80 C° olvadáspontú kristályok képződnek belőle; a vegyület 30 hidrokloridiává alakítható, amely 263 C°on olvad. A fenti reakciónál nátriumamid helyett fenilnátrium is alkalmazható. A toluolt pedig helyettesíthetjük xilollal is. 85 Ha a 41,2 súlyrész 1,2,3,4-tetrahidrofluorantént 45 súlyrész -klóretil-dimetilamin helyett 30 súlyrész ß -klóretil piperidinnel hozzuk reakcióba, úgy az l-(ß-piperidino-etil)-l,2,3,4-tetrahidrűfluorantén kelet- 90 kezik, melynek forráspontja 0,07 mm nyomáson 175—185 C°, hidrokloridja pedig 278 C°-on olvad. Ugyanilyen munkamóddal 33 sűlyrész Y-klórpropil-piperidinből az l-( y-piperidino- 95 -propil)-1,2,3,4-tetrahidrofluoranténhez jutunk, melynek forráspontja 0,05 mm nyomáson 180—185 C°, és 215 C° olvadáspontú hidrokloridot alkot. Továbbá 32,6 súlyrész ß-klóretilmorf0- jpo linból az l-(ß-morfolino-etil)-1, 2, 3, 4--tetrahidrofluorantént kapjuk meg, melynek forráspontja 0, 05 mm nyomáson 178
