138244. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vasat és egyéb fémanyagot tartalmazó nedves iszapok kohósítására alkalmas mesterséges ércekké való alakítására
Megjelent 1948, évi január hó 2-án. M-A4.Y AR SZABADALMI BÍRÁSA" 6 SZABADALMI LEÍRÁS 138244. SZÁM: XH/d. OSZTÁLY. — Tf 7'850. ALAPSZÁM. Eljárás vasat ós egyéb fómanyagot tartalmazó nedves iszapok kohósításra alkalmas mesterséges ércekké való alakítására. Tömösközy Jenő vaskohómórnök és Goldberger Jenő Teg^yés^mernök, budapesti lakosok. A bejelentés napja: 1945. évi július hó 21. Vasat és egyéb fémet tartalmazó nedves iszapok kohósításánál nehézséget okoz a 30 vagy még magasabb súlyszázalékig felmenő víztartalomnak lekötése, eltávolítása; 5 tehát az iszap víztelenítése, dar&bosítása és ezzel kohósításra alkalmassá tétele A timföldnieik bauxitból való gyártásánál vasat és egyéb fémet mint titánt, vanádiumot tartalmazó nagy mennyiségű úgynevezett 10 „vörös iszap" keletkezik, melynek elszállítási és raktározási költsége a timföldgyártás gazdaságosságát jelentékenyen befolyásolja, a benne levő v&gr és fémanyagok pedig a hányóko'n értékesítés nélkül hevernek. Ugyan-15 így vannak a gyepvasércek vagy flotációs eljárással vas-és fémtartalmukban dúsított vizes iszapok, melyek halmazállapotuk miatt kohósítás útján fémtartalmúk kinyerésére niem használhatók. 20 A vasat és egyéb fémet tartalmazó nedves iszapokat egyes eljárások oly módon akarták kohósításra alkalmassá tenni, hogy kétháromszoros mennyiségű egyén poros, száraz ércanyaggal vagy égetett mésszel és koksz-25 porral is keverték, azután zsugorító kemencékben darabosították. Ezek az eljárások azonban a gyakorlatban nem váltak be, mert magas előállítási költségük miatt a természetes ércekkel szemben vagy nemvol-30 tak gazdaságosak, vagy csak ezeknek feldolgozására épített különteges kemencékben voltak fémtartalmuk kinyerésére használhatók. A következőkben ismertetett eljárás olcsón beszerezhető és nagy mennyiségben 35 rendelkezésre álló anyagok használtával lehetővé teszi azt, hogy a nedves iszapokból egyszerű eszközökkel olyan mértani testeket gyártsunk, melyek akár légszáraz, akár Mesterségesen szárított, akár kiégetett állapotban 40 eléggé jszüárdak ahhoz, hogy mesterségesen előállított ércként legyenek szállíthatók és kohósíthatók. A találmány szerinti eljárás lényege az, hogy 30 vagy még magasabb százalékban 45 vizet tartalmazó iszapokat jó, tehát eredeti súlyának 50%-ánál nagyobb mennyiségű vizet félvevő képességű növényi anyaggal 10—35%-os súlyarányban keverjük, miáltal olyan szilárdságú keveréket nyerünk, mely 50 tetszés szerinti alakra formálható, sajtolható, brikettezhető. A nedves iszappal való keverésre különösen alkalmas az olyan jó vízfelvevő képességű'szál'ais-rostos növényi anyag, mint pl.: a falevél, pelyva, törekszalma, kuko- 55 ricaszár vagy kukoricacsutka őrlemény, fűrészpor faliszt vagy ia már elszenesedési állapotban levő növényi anyag a tőzeg, mely anyagok szövetszerkezetük folytán a nyert préstestek szilárdságát növelik. ßo A nyert préstestek pedig akár természetes száradás,: akár mesterséges szárítás vagy egyszerű kiégetés folytán a víztartalmukat
