138182. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tartós, fényes mintázat előállítására szöveteken
Megjelent 1947. évi december hó 1-ón. MAGTÁR SZABADALMI BlfiÓSl» SZABADALMI LEÍRÁS 138182. SZÁM. XIv/e. OSZTÁLY. — B-16552. ALAPSZAM. Eljárás tartós, fényes mintázat előállítására szöveteken. Jöseph Bancroft & Sons €0. cég, Rockíord. A bejelentés napja: 1940. évi május hó 14. A találmány díszítő hatású minták előállítása cellulóz, például pamut- és műselyemrostokon. Eddig kretonszöveteken állandó fényt 5 vagy kikészítést karbamidformaldehid vagy egyéb gyantákkal létesítettek. Azt is ajánlották már, hogy az eddig rezerválással előállított mintázatot gyantákkal állítsák elő, azonban az eddigi eljárások gyakorlatilag 10 nem váltak be, vagy pedig túl költségesek voltak. A találmány ily díszítések gyakorlati és gazdaságos előállítását teszi lehetővé' gyanták felhasználásával. 15 A -találmány szerint az eljárás lényege abban áll, hogy a mintát a szövetre az alant leírt módon gyantaoldattal nyomtatjuk és az így megnyomtatott szöveten dörzsölő fényesítőgéppel létesítjük a fényt és a polimerizáló ciót. A szövetet a nyomtatás előtt többnyire irezzük. Az irezés akár részben, akár egészben állandó vagy átmenet-í lehet. Az irezés" nek olyannak kell lennie, hogy lényegileg ugyanoly súrlódást biztosítson a szöveten, 35 mint, amilyen a szövet megnyomtatott, részein van, úgy hogy a szövet teljes felülete lényegileg egyenletes súrlódási ellenállást nyújt. így a fÉ'nyesít'ő-hengereknek az egész szövetfelület egyenlő súrlódási viszonyokat 30 nyújt, miáltal a ráncosodást elkerüljük- Az irezőanyagnak azonban nem szabad a gyanta keményítését vagy érlelését gátolnia és nem szabad a festést akadályoznia, amennyiben festékanyagokat is használunk a gyantaoldatban. Különösen akkor kell irezést hasz- 3.-, nálni, ha a szövet- fehérítés után lényegilegtiszta állapotban van. Ha a fehérítést úgy végezzük, hogy irezőanyagként ható anyagok maradnak vissza, az pótolja az irezést. Az irezés felesleges, ha a nyomtatott minta 40 a szövet felületének nagy részét, például 80%-át borítja. Az alábbiakban az eljárás tipikus példáját ismertetjük. A nyers, fehérítetlen szövetet megtisztítjuk esetleges irező anyagoktól, fór- 45 raljuk és az ismert fehérítő eljárásokkal fehérítjük- Ha a mintázatot festett szöveten kívánjuk előállítani, úgy a szövetet a festőműhelyben szokásos módon megfestjük. A szövetet ezután szükség esetén mártás, r>ö permetezés bedörzsölás vagy más ismert módon a fent jelzett, tulajdonságú irezéssel látjuk el. A szóbanforgó célra alkalmas irezőanyag. például merevítőanyagként mintegy 40 s. r. sárga dextrinből és súrlódás* 55 csökkentőként mintegy 4 s. r. oleinolajból. továbbá 189 liter vízből áll. Ez a koncentráció igen jó eredményeket ad, de azt tág határok közötti változtathatjuk is, feltéve, hogy, >a kívánt súrlódási tuladonságokat megkap- gQ juk és hogy az alább leírt célnak megfelelő behatolást elérhetjük. Más merevítőanyagokat és olajokat is használhatunk, ha ezek az eljárásra nem károsak. A szövetet ezután, például a szokásos feszítőkereteken megszárítjuk. A nyomtatóoldatot a szokásos módon nyomtatóhengerekkel visszük fel. A nvom-
