138179. lajstromszámú szabadalom • Eljárás különleges beton és ebből készült építőalaktestek előállítására
Megjelent 1947. évi december hó 1-én. MAGYAR SZABADALMI BÍRÓRA« SZABADALMI LEÍRÁS 138179. SZÁM. VIII/a OSZTÁLY. — W-7588. ALAPSZÁM. Eljárás különleges beton és ebből készült építőalaktestek előállítására. W aldhauser György oki. mérnök, Budapest. A bejelentés napja: 1945. évi november hó 29. Kisebb, valamint ideiglenes jellegű épületeknek, mint pl. munkásházaknak, lakó barakoknak, helyszíni építőirodahelyiségeknek- stb. betonból, előre elkészített építő■> szaktestekből a helyszínen való összeállítása ismeretes és különösen akkor fontos, mikor különleges okok, pl. tűzvész, földrengés, háborús károk, stb. folytán hirtelen, igen nagymérvű és sürgős szükséglet jelentkezik 10 lakásra és állandó tartózkodásra alkalmas épületekben. Ismeretes továbbá különleges betonoknak ilyen épí'őalaktestek, pl. hornyolt szélű, hordképes lemezek előállítására va’ó alkalmazása is, minthogy a normális 15 beton e célra sok szempontból nem jól felel meg Ilyen különleges betonokként már javasoltak olyanokat- melyeknél kavics és homok helyett vagy mellett ceHu'ózatartalmú anyagokat használtak a hidrau'ikus kötő:0 anyaggal, elsősorban portiandcementtel való megkötéshez, amely ez anyagokat, pl. farostokat. megfejelő elkészítési eljárás esetén, betenkészítésre többé-kevésbbé alkalmassá teheti. Az eddig használatos, ilyen eljárások- 25 kai készült betonnak azonban nagy hátránya, hogy a cellulózatartalmú anyagok megkötése fökéíettlen. mivel az ilyen anyagok, főleg faanyagok, nedvességre érzékenyek, vetemednek, stb. és így nem kötnek meg olyan jól a 30 portland-cemenítel, mint a homok vagy a kavics. Ennek következtében az eddigi eljárásokkal készült, ilyen befonok a fenti alkalmazásnál fellépő, összes követelményeknek szintén nem eléggé feleltek meg. A találmány az ismeretes eljárások fenti 35 és egyéb hátrányainak kiküszöbölését célozza és lényegileg abban van, hogy a cellulózatartalmú anyagokat, a hidraulikus kötő anyaggal való összekeverésük előtt, olyaij küönleges előkezelésnek vetjük alá, mely 40 természetes nedvességtartalmuk nagyrészét vegyileg leköti és az anyagot ezenkívül a hidraulikus kötőanyaggal jobban kötődő ré teggel vonja be, azaz a kezelt anyagot meszszemenőleg eSkövesíti és ezután használjuk 45 fel betonkészítésre, amelynél viszont a hidrau'ikus kötőanyagon kívül újból alkalmazunk olyan sziert. mint amilyet az e'kövesítéshez használtunk és ezzel egyrészt a folyamat folytatódását, másrészt a hidraulikus 50 kötőanyaggal, elsősorban cementtel való lekötést javítjuk és gyorsítjuk, a betont pedig gyorsan kötővé tesszük és hidraulikus kötő anyagot is megtakarítunk. A találmány további jellegzetessége, hogy 55 elkövesítőszerként. amelyet a fentiek szerint az eljárás második, betonkészítési lépésében is adagolunk, szilíciumtartalmú, reakcióképes szénsalakterméket, elsősorban kazán- és kürtőpernyét, alkalmazunk. A kazánpernye. fiO amelyet a német szakirodalom -.Rauchkammerlösche“ néven ismer, tudvalevőleg, vízcsöves kazánok, pl. Iokomotívkazánok vízcsöveinek külső falfelületén, vagy tűzcsöves kazánok tűzcsöveinek belső falfelületén lera- 65 kódó anyag, melyet onnan kazántisztításkor távolítanak el és amely erősen, szilíciumtartalmú. A kürtőpemye a mozgó rostélyos tűnyomdahims
