138141. lajstromszámú szabadalom • Csővezetékek, illetve vezetékkeresztmetszetek vízcsurgás okozta befagyása elleni berendezés
8 138141. ződhetnek, melyek a berendezést üzemképtelenné teszik. E veszély elkerülése végett közvetlenül a (2) mágnes-szelep alatt a (7) vízzsákot ren- 5 deztük el olyképen, hogy annak (8 és 9) falad vegyék át elsősorban az alacsony hőmérsékletet. Fagy esetén tehát befagy a víz a zsákban és képes a (10 és 111 keresztmetszetek eljegesedése folytán oly jégdugaszt, 10 mely az említett vízcsurgást a (3) csővezeték felé megakadályozza. Ha a (2) mágnes-szelep (12) mágnes-tekercsén a víznek a tartályból való leeresztése végett áramot vezetünk át, akkor annyi 15 meleget fejleszt a tekercs, hogy a víz a vizeszsákban és az afölötti térben ismét megolvad, mire a víz üzemszerű lefolyásía a (3) csővezetékben a nyitott (4) szelepen át üjSmét megtörténhetik. A fiagyhőmérsékle- 20 ten fölötti bőséges vízlefolyás ismét megmelegíti a (3) vezeték hideg falait, úgyhogy az üzem e fázisa közben jégképződéstől nem kell félni. A (2) mágnes-szelep lezárása után a (7) vízzsák ismét megtelik jéggel. 25 A 2. ábra szerinti elrendezés valamelyik vízberendezés kiürítése után bekövetkezendő fagykárok elkerülését szemlélteti. Vízberendezések kiürítéséhez rendszerint azok legmélyebb helyén kiürítőszelepet al- 30 kalmazunk. Ily szelep látható a 2. ábrán nyitott állapotában, melynek szabad átmeneti keresztmetszete a berendezés (13) kiürítőnyílását képezi. Fagyveszély esetén kinyitjuk utóbbit, hogy a víz még befa- 35 gyása előtt kifolyhasson a tartályból. A víz lefolyása után azonban még hos-zú időn át vízmar,adékok tapadnak a berendezés belső falaira, ezek idővel egyesülve a (13) kiürítőnyílás felé csurognak, melynek kör- 40 nyéke már a vízfagy ás hőmérsékletét bírja. A (13) n:/ílás tehát eljegesedik és ennek folytán fagykárok keletkezhetnek a csővezetékrészek telefagyása következtében. Ezt elkerülendő, közvetlenül a (13) ki- 45 ürítőnyílás előtt, a rajzon látható (7) vízzsákot rendezünk el oly nagyságban, hogy az a berendezés kiürítése után, a (13) nyíláshoz lecsurgó vizet fölfoghassa. A vízzsák (14) fenekén a (15) lyukak vannak el- 50 rendezve, melyek az átmeneti (16) főúthoz párhuzamosan lefolyó utakat képeznek, a (7) vízzsákból a (13) nyílás irányában. A (14) vízzsákfenék a (17) hűtőbordák révén elsősorban van kitéve a külső hőmérséklet 55 okozta lehűlésnek. Evégett előnyös a kis (15) lyukakat a (14) vízzsákfenékben ol elrendezni ahol ez a külső levegőtől (18' falhoz csatlakozik. A kis (15) lyukakkal rendelkező (1*4) vízzsák fenekét egyébként célszerű a (17) hűtőbordákkal egy darabból, 60 még pedig jó hővezető anyagból előállítani. Mihelyt az (1) tartály a (13) kiürítőnyíláson át kiürült, az említett veszélyes csurgások elkezdődnek és víz kerül a (7) vízzsákba, melynek (14) feneke fagyos idő ese- 65 tén elsősorban hül le a víz fagyásához szükséges hőmérsékletre. A kis (15) lyukak tehát befagynak és a további vízcsurgások a (7) vízzsákban folynak össze és szintén eljegesednek. A (16) keresztmetszeten átmenő út 70 emellett nyitva marad és a (13) kiürítőnyílással rendelkező csap sem szenvedhet fagykárt. Vizlet vezető b'erendezésekníél gyakran termosztatikusan vezérelt szelepet alkjai- 75 maznak a kiürítővezeték végén fagy elleni védelem szempontjából A (3) ábrán egy ilyen (19) szelep keresztmetszetét szemléltetjük a (20) kiürítővezeték végén. Ameddig a termosztát hőmérséklete a 80 víz fagypontja felett van a (19) szelep zárja a kiürítőnyíláüt képező (21) szelepülést. Ha a (22) termosztát fagy esetén a víz fagyási hőmérsékletét eléri, anynyira megrövidül, hogy a (23) rúd a (19) 85 szelepet felfelé leemeli (21) üléséről, mire a víz a (20) vezetékből kifolyik a szabadba. A víz, melynek még a fagypont fölötti hőmérséklete van, azonban közben ismét megmelegíti a (22) termosztatot és erre a (19) 90 szelep ismét bezárul. E berendezés a (1*9) szelep nyitásával és zárásával szakaszosan dolgozik és mindenkor leereszti ;a fagyási veszélyig^ lehűtött vizet -a szabadba. Ha a berendezés végre kiürült, annak belső 95 falaira tapadó vízcseppek összegyűlnek vízcsurgásokká, melyek szintén a (19) kiürítőszelep irányában folynak le. Ha utóbbi azonban már a víz fagyási hőmérsékletére szülyedt, eljegesedne a (19) szelep (21) ki- 100 ürítőnyílása, mire az utána következő vízcsurgások a (20) kiürítő vezetéket jéggel töltenék meg és fagykárt okoznának. Ezt elkerülendő, a (7) vízzsákot alkalmaztuk közvetlenül a (19) kiürítőszelep fölött, 105 mely legalább oly nagy méretű, hogy az emlitett veszélyes vízcsurgásokat felfoghossa. A kisméretű (15) lyukakkal kialakított (14) fenék a (17) hűtőbordák révén elsősorban van kitéve külső hőmérséklet ál- 110 tál okozott lehűlésnek. Hatása,, illetve működése azonos ahogy azt a 2. ábra kapcsán már leírtuk.
