138065. lajstromszámú szabadalom • Tengeri és folyami gyorsjármű

Í38(K>5. üzemköltsége, csekély kényelme és főként viszonylag kis üzembiztonsága miatt a vízijármű javára kell eldönteni a versenyt^ mivel annak sebessége, a találmány értei-5 mében az eddig elérhető maximális óceánjáró sebességnek közel a kétszeresére fokozható. Ezt-az eredményt a víz- és levegőellenállás közel 65"/o-os csökkentése biztosítja. 10 Meghatározott hosszúságú víziútnál a sebességnövelés biztosította időtartam-csökkentés kb. 30o/o üzemanyag-megtakarítást, kb. 700

/o élelem-megtakarítást és kb. 60o/oos létszám-csökkentést jelent. 15 A. találmány szerinti vízijárműnek az ismert óceánjáróknál nagyobb a hosszirányú állékonysága, míg a keresztirányú állékonysága úgy menet közben, mint nyugalmi, helyzetben tág határok között be.folyásol-20 ható. Számottevő energia-veszteségeket okozó külön kormányszerkezetre nincsen szükség. Óceánjárókkal szemben kisebb sugárban fordulhat. A vízijármű változata előre, hátra mozgatható, egy helyben kö-25 rülforgatható, sebessége tág határok között változtatható, hirtelen lassítható, lehorgonyozás nélkül megállítható, áramló belvízben a kikötéshez szükséges idő a minimumra csökkenthető. A legkisebb mélVségű 80 tengeri kikötőben való kikötésre is alkalmas. .Jégheggyel való összeütközés esetén a sülylyedéssel szembeni biztonsága az ismert óceánjárókénál nagyobb. Egyik legfontosabb előnye, hogy a vízijárművet nem mjnt két-35 támaszú, hanem mint több-támaszű geiendatartót méretezhetjük, miáltal elérjük azt, hogy kisebb szerkezeti méretek, végeredményben ugyanazon szilárdság mellett anyag- és súlymegtakarítás érhetők cl. A. 40 hullámok sztatikái és dinamikai hatásai is kedvezőbbek, amennyiben a vízijármű kisebb hullámoknak megfelelően a hullámok alakját követi, míg nagyobb hullámokon, a nagy sebessége következtében, irányát töb-45 bé-kevésbbé megtartva, keresztülhatol. Az ismert óceánjárókkal és belvíz-tengerjárókkal szemben egyenletesebb súlyelosztás érhető el. Erősen hullámzó vízben sem léphetnek fel többszörös hajlítás okozta ká-50 ros feszültségek, túl nagy hajlító-nyomatékok és túl nagy nyíróerők. Annak ellenére, hogy általában a vízijárművek ellenállása a sebesség egynél magasabb hatványával nő, a találmány sze-55 rinti vízijárműnek, — bár a sebessége az ismert óceánjárók sebességénél lényegesen nagyobb, — ugyanannyi személy vagjy ugyanolyan súlyú gyorsáru szállítása esetén mégis számottevően kisebb az ellenállása. A találmány szerinti vízijármű kórház- 60 hajónak és csekély átalakítással repülőgépleszálló állomásnak felhasználható. A találmány tengeri és folyami gyorsjármű, melyet az jellemez, hogy kígyószerűen hajlékony, rugalmas testet alkotó, 65 több egymással szorosan kapcsolt vagonszerű zárt elemből áll. A mellékelt rajz a találmány szerinti vízijármű két példaképen vett megoldási alakját mutatja. Az 70 1. ábra tengeri gyors jármű vázlatos oldalnézete. A 2. ábra a gyorsjármű egvik elemének nagyobb léptékű keresztmetszete és részben végnézete. A 75 3. ábra két szomszédos, elem végeinek; ösz- . szekötését vázlatos oldalnézetben szemlél- I téti. A . i * 4. ábra a 3. ábra egy szerkezet i részletének, nevezetesen az elemek végein alkal- 80 mázott ütközőfejeknek oldalnézete és részben hosszmetszete. Az 5. ábra az elemek végeit egymással csuk'lószerűen összekötő, rugók befolyásolta (olyadékfékes dugattyúk oldalnézete és rész- 85 ben hosszmetszete. A 6. ábra a 3. ábra két részletének, nevezetesen az elemek végei közé iktatott rugalmas, víztömítően záró köpenynek és az elemek felső emeleteit összekötő, rugalmas át- 90 járó-folyosónak nagyobb léptékű hosszmetszete és részben oldalnézete. A 7. ábra kismerülésű, egyemeletes tengeri és belvízi gyorsjármű egy részének l'ölühiézete, előre-hátra mozgást vagy egy hely- 95 ben való fordulást biztosító hajtóművekkel, A H. ábra a 7. ábrához tartozó keresztmetszet és részben végnézet. Az 1—6. ábrákat ismertetve, a vízijámiíí 10')• kígyószerű, hajlékony rugalmas testet alkotó, több egymással szorosan összekapcsolt, zárt vagonhoz hasonló elemből (egységből) áll. Ezek a hajtóművekkjei ellátott (1, 2, 3,) iés a hajtóművek nélküli (4, 4) 105 elemek. Az (1) elem hajtóművei húzó, a (3) elem hajtóművei toló, míg a (2) elem hajtóművei sebességnövelő hatást fejtenek ki. Azáltal, hogy a vízijárművet három külön hajtóműcsoport hajtja, az egyes ele- no mek közötti kapcsolószervek igénybevétele kedvező, a vízijármű káros meghosszabbodásától még az indulás pillanatában sem kell tartani. A hajtóművek az (5) propellerek, am e- 115 lyek az elemek két oldalán szimmetrikusan vannak elrendezve. Tengelyeik egyrészt a vízszintessel, másrészt a vízijármű í'üggé-