138047. lajstromszámú szabadalom • Eljárás antikokcid hatású vegyületek előállítására

1S8047. t közömbösítjük. E termék antipneumokokcid hatást mutat. 2. 10 g (0.1 g mol) 2 amino-tiazolt, 25 g (0.17 g mol) p-sacetamino-benzolszulio-klo 5 ridot oldunk 100 ccm acetonban, majd eré­lyes keverés közben 36°-on 57 ccm 2X nor­mál nátronlúgot csepegtetünk; hozzá. A reakcióelegy ekkor gyakorlatilag közömbös lakmuszra. Rövid idő múlva, a'reakcióelegy 10 kristályosan megdex-med. További állás után a kristályokat leszivatjuk, vizes acetonnal, majd vízzel kimossuk és vákuumban meg­szárítjuk- Cca 15 g di-(p-,ac; etil-amino­be,nzoi nsz;U:lfo)-2-í:m | ino tiazolt kapunk. A ter-15 mék 130—150° között nagyrészt megolvad. Tízszeres mennyiségű normál nátronlúggal kiáztatva, a termékből a csekély mennyi­ségű szennyezéseket eltávolítjuk. Esetleges további tisztításként 70%-as acetonból kr;s~ 20 tályosíthatjuk. A termék kristály oldószert tartalmaz. Kéntartalma 18.4%, nitrogéntar­talma 10.7%. A kén és nitrogén atomáris aránya tehát pontosan S : N = 3 :4. E kris­tályok alkoholos kristályosításnál a követ. 25'kezőképpen viselkednek: 1 g termék 10 ccm íc.rró alkoholban feloldódik, de csakhamar dús kristályosodás következik be, amikoris a termék még további mennyiségű forró al­koholban sem oldódik fel. Lihűlés után a 30 hófehér kristályos tömeget leszívjuk. Az ol­vadáspont meghatározásnál 215°-nál kezd tapadni és 250°-nál bomlik. Az olvadáspont életlensége, valamint a különböző olvadás­pontú termékeknek fennforgása a bevezető 35 rész elején említett tautornériára mutat. E termék nátronlúggai való hidrolízisnél az 1. példában le-írt mono-aminobenzolszulfo­aminotiazolt szolgáltatja. 3. 10 g (0.1 g mol) 2-amino-tiazol, 25 g 40 (0.10?—g—mo+)—p-acetilamíno-benzolszulfo^ klorid, 25 ccm száraz aceton és 12.1 g (0.1 g mol) dimetilanilin elegyét két órán át forró vízfürdőben tartjuk. Az acetont ledesz­tilláljuk. A maradékra 150 ccm 5%-os só-45 savat adunk, mire kékes-zöldes színű kris­tályos kiválást kapunk. A kristályokat le­szívjuk, vízzel, majd szódabikarbónát oldat­tal mossuk és szárítjuk. Cca 18 g 130—160" közötti é'étlen olvadáspontú diacil terméket 50 nyerünk. Híg nátronlúgban nem oldódik. Alkalikus, pl. nátronlúgos hidrolizissel a p-aminOi-i .benzo ; lszulfo-2 ,amino*-tiazolt adja. A:Í előzőkben megadott munkamóddal ké­szíthetők a megfelelő összetételű termékek 55 2~amino-4-metil-tiazolből, vagy a 2-amino-4-fenil-5-mi '3til tíazolból. Az előző kiindulási anyagok helyett használhatjuk még a 2ami­no-tiazolinokat is. Ha a 2amino-4-metiltiazolból indulunk ki és a képződött acilterméket nátronlúggal 60 hidrolizáljuk, akikor a 243°-on olvadó p­amino - benzolszulfo - 2-am'no-4-metil-tiazolt nyerjük. Ugyané termékhez eljuthatunk úgy is, hogy 95 g 2 amino-4-metil-tiazolt, 210 g p-acetamino-benzolszulfoi-kloridot 210 65 ccm absz. acetonnal és cca 83 ccm absz. piri­dinnel 2 órán át forraljuk. Az acetont lehajt­juk, a maradékhoz 1 liter vizet adunk, mire a pacetamino-b?nzolszulfo-2-amino-4-metil­tiazol kristályosan kiválik. E termék 252° 70 körül olvad. A dezacetüálás céljából tízszeres mennyiségű 2X normál nátronlúggal 1 órán át forraljuk. A felesleges alkáli közömbösí­tése után a dezacetilált termék kiválik. Tíz­szeres mennyiségű cca 80%-OÍ alkoholból 75 kristályosítjuk, eset1 eg közben szenezzük. A termék 243°-on ol'vad. Az előzőkben megadott kísérleti körülmé­nyek számos tekintetben változtathatók. Szabadalmi igénypontok: 80 1. 123881 1. sz. szabadalom 1—5. igénypont­jaiban ismerteit eljárás foganatosítási módja, az,:.al jellemezve, hogy amino-tia­zelt, vagy annak a heterociklusos gyűrű­ben helyettesített vagy/és részben vagy S5 egészei) telített származékait amino-aril­szulfo csoportok bevitelére alkalmas aci­lező szerekkel hozzuk reakcióba és a re­akcióelegybol az amino-arilszulfo csoport­tal kétszeresen acilált terméket elkülö- 90 nítjük. 2. Az 1. alatti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az acilezést aceto­nes közegbon végezzük és savit kötő szer­ként alkálibikarbonátot használunk. 95 3. A 2. alatti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az acilező szerből 1 mol amino-tiazolra számítva legalábbis két molt használunk. 4. Az 1. alatti eljárás foganatosítási módja, 100 azzal jellemezve, hogy az acilezést aceto­nes közegben végezzük és savlekötő szer­ként, dimetilanilint használunk. 5. Az 1. alatti eljárás, foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az acilezést ace- 105 tonos közegben 50°-ot meg nem haladó hőmérsékleten végezzük éj savlekötő szerként vizes a'káliákat. pl. 2X normál náLrcnl'.igct használunk. 6. Az 1—5. alatti eljárások foganatosítási IJO módja, azzal jellemezve, hogy az esetíJegas oldószernek a reakcióelegybő! való eltávo-

Next

/
Thumbnails
Contents