138007. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szárításhoz, töményítéshez vagy kristályosításhoz és készülék az eljárás kivitelére
2 138007, szárítóközegnek az időegységben a szárító kamaráiba taevieaetett.es a kamarából) el vételezett mennyisége, valamint a szárító kamara keresztmetszeti felülete által meghatározott 5 sebességnél sokkal nagyobb sebességgel mozognak lefelé. A kamara közepén viszont az örvényképződés folytán a szárítóközeg részecskéi általában fölfelé mozognak, de ha lefelé is mozognak, akkor lefelé mozgási se-10 bességük mindlen esetre kisebb annál, melyet az időegységben betáplált és elvezetett szárítóközeg-meninyiség, valamint- a szárító kamara keresztmetszeti felülete meghatároz. Az örvényképződés a Megtöbb esetben 15 akkora, hogy a szárítóközeg részecskéi a kamiara középső részében általában felfelé mo' zcgnak. Az örvényképződést; nem befolyásolja az, hogy a szárítóközeget a kamara függélyes 20 tengelye körül forgásba hozzuk, azonban jobban kialakul, ha csupán egy, a kamara közepén elrendezett Docfazfót használunk. ami számos okból1 célszerű. Eme örvényképződés folytán az elporlasz-25 fótit anyag aránylag gyorsan jut le a szárító kamara külső részébe. Az ily módon szállított anyagnak bizonyos része felfelé mozogja uffvan visszakerül az örvény közéoső részébe, de ez a visszakerülő rész csekél}, míg 30 az anya? zöme közvetlenül a kiömlés fölé mozog. Mivel az anyag tetemes része ily módon túl gtyersan megv át a kamarán, a kívánt szárítóhatás elérésére, időegységenként, aránylag kevés anyagot szabad csak 35 taetáDilálni. Ehhez járul még. hopv az örvénv által a kamara felső részébe szállított anyás nak az =>. törekvése, hogy a szárítóközeget betápláló csatornával vagy a csatorhe felső részén elrendezett elosztóval érintkezzék. *0 A bi&tánlálió csatorna falai azonban aránylag melegek és így a velük érintkező anyag e.'7 okból könnyen kárt szenved. Ambár a í e ^~ melegített felület, mellyel az elporlasztott anyag érintkezhet, kisebb, mint e szárítókö-45 zegnek a szárító kamara falán át való betáplálása esetén és a felmelegített felülettel érintkező anyagmennyiség is kisebb, mégis kívánatos e hátrány lehető kiküszöfoöléJe. A szárító kamara felső részében, a szári'' ó-50 közeg betáplálási helye fölött is kéroződik gyűrűs örvény, miely az ellenkező utat követi, azaz a kamara külső részében a részecskék fölfelé, a kamara középső része közelében pedig lefelé mozognak. E gyűrűs ör-55 vény könnyen azt eredményezi, hogy az ielpO'Asztott anyagnak egy része a kamarafal felső részén, a kamaria mennyezetén és az elporlasztóiházón lerakódik, ami ugyancsak elkerülendő. E viszonyok megismerésén alapszik a ta- 60 láffimáíny, melynek lényege az, hogy a szekunderáramot vagy áramokat akként vezetjük, hogy az, ilfatlve azok haránt- vagy ellentétes irányú, illetve irányúak annak a káros örvénynek irányával, mely a légnemű 65 közeg főáramának központos és esetleg az elporSlasztott folyadéknak sugárirányú betáplálása folytán keletkezik. A kívánt, hatás létesítésének egyik módjánál fölfelé irányuló szekunderáramot 70 vonultatunk a; szárító kamara fala vagy falai mentén. Ezt a szekunderáramot pl. a szárító kamarát leint elzáró kúp- vagy gúla lefelé néző csúcsánál vezetjük be. lily sziekunderáraim ellene működik a szárítólközeg be- 75 táplálási helye alatt képződött örvénynek, melynek képződését esetleg teljesen meg: is gátolhatja, A szándékolt hatás létesítésének másik módjánál a szárító kamara külső falán vagy 80 fafein, a főáram betáplálási helyének magasságában vagy e hely alatt, vízszintes vagy rézsútosan felfelé menő irányban, egy vagy több szekunderáramot fúvatunk be. Ezzel a szekuwderárammal vagy áramokkal a ká- 85 ros gyűrűs örvényt kettéoszthatjuk, mimellett e részáramok közül csak a felső kölcsönöz a részecskéiknek lefelé menő irányt a külső falak mentén, míg az aillsó a részecskéknek a külső falak mentén félfelé menő 9 " irányt kölcsönözhet. Azonban nem feltétlenül szükséges, hogy ilyfajta szabályos örvények keletkezzenek, hanem teljesen ee gendő, ha csendesebb áramokat vagy oly örvényeket létesítünk, melyek kisebbek lé- ! ' 5 vén, nem vonják maguk után az elporlasztott anyag kamarán valló átvonulásának nemkívánatos gyorsulását. A szárítóközeg betáplálási helye alatt a • gyűrűs örvények gyengítésének, illetve meg" 100 törésének harmadik módjai az, hogy a kamara közepén lefelé irányuló szekunderáramot létesítünk, vagy fent történő taefuvatással, vagy lent történő 'feszivassal, célszerűen a: kamiara közepén elrendezett, a szá- '05 rítóközeget az elosztóba vezető, felfelé irányuló csatorna fala mentén. A szárítóközteg betáplálási helye fölött képződő, káros gyűrűs örvény ellensúlyozására, egy vagy több szekunderáramot is 110 használhatunk, pl. kifelé menő szekunderáramot, közvetlenül a szárító kamara menynyeze-te alartt. , A szekunderáramokhoz célszerűen a szárító kamarából el vételezett szárítióközeget H5
