137944. lajstromszámú szabadalom • Lángzó égőgáz-levegőkeverékek elégetéséhez

Megjelent: 1962. december 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.944 SZÁM 4 g. 43—55. OSZTÁLY — G—10125. ALAPSZÁM Lángzó égőgáz-levegőkeverékek elégetéséhez Guman Jenő mérnök, Budapest * A bejelentés napja: 1945. október §. A találmány lángzó égőgáz-levegőkeverékek elégetéséhez, amely különösen metán- vagy ennél széndúsafob szénhidrogéntartalmú fűtőgázoknak jó hatásfokú, tökéletes elégetését teszi lehetővé igen tág határok között szabályozható lángban. Ehhez az szükséges, hogy az egőgázok minden részecskéje a levegőfelesleg lehető elkerülése mellett kerüljön levegővel érintkezésbe, a lángzóban a turbulens áramlás elkerültessék és hogy az égőgáz-levegőkeverék legkedvezőbb keverési aránya magától tartassék fenn az elégetésre kerülő gázmennyiségnek tág határok közötti változtatása dacára. A találmány szerint ezt azzal érjük el, hogy a lángot tápláló lángzó kiömlőkeresztmetszete a gáz áramlásának laminaritását biztosító kicsinységű elemekre van felbontva, amelyeknek magva az elemi kiömlőnyílás valamely kerületi pontjától 1 mm-nél kisebb távolságban fekszik, amidőn is az elemi kiömlőnyílás ok egymástól akkora távolságban vannak, hogy a rajtuk képződő lángok a belső láng kúpmagasságáig egymástól külön állanak, e fölött pedig egybefolynak. Emellett célszerűen a lángzó keverőcsövének keresztmetszete a beömlő végétől a kiömlő vége felé előbb fokozatosan csökken, majd pedig fokozatosan bővül (Ventúri-cső), miáltal ennek kellő méretezésével elérhetjük, hogy a gázfúvókából kiömlő gázsugár által a levegőcsőbe szívott levegőnek és a gáznak keverési aránya a gázmennyiség változtatásának tág határai között gyakorlatilag állandó marad. A lángot tápláló gázáram laminaritása folytán magas belső kúpot és nyugodt lángot érünk el. Azáltal, hogy az elemi kiömlőnyílások kerületi pontjai a maghoz közel esnek és hogy az egyes elemi lángzók között a fentemlített távolságot biztosítjuk, elérjük azt, hogy a tökéletes elégést biztosító szekundér levegő nagy felületen kívülről is be tud diffundálni a lángnak kúp-övébe. A lángzó kiömlőnyílásainak magva alatt a keresztmetszet oly pontjait értjük, amelyeknek a kerület valamelyik pontjától mért legrövidebb távolság irányába csőszelő hosszának felezőpontja, tehát kör alakú keresztmetszetnél a kör középpontja, rés alakú keresztmetszetnél pedig a résszéiesség felezőpontja. A mellékelt rajz a találmány szerinti lángzó néhány példaképpeni megoldási alakját mutatja. 1. ábra a találmány szerinti lángzón képződő lángot tünteti fel. 2. és 3. ábra az elemi lángzók két példaképpeni alakja. 4. és 5. ábra a réslángzók példaképpeni szerkezeti megoldása. 6. és 7. ábra az elemi lángzók két példaképpeni elrendezése. 8—12. ábrák különböző lángzóalakokat mutatnak, 13—16. ábrák a körlángzó példaképpeni megoldási alakjai. 17. ábra végül a találmány szerinti keverőeső hosszmetszete. A lángzó az 1. ábra szerint több 1 elemi lángzóra van felbontva, amelyek egyenként oly kis keresztmetszetűek, hogy a lángzót tápláló gáznyomás mellett fellépő áramlási sebességeknél a gázáramlás lamináris, tehát örvénylések nem keletkeznek. Az egyes elemi kiömlőnyílások lehetnek körkeresztmetszeiűek (2. ábra) vagy rések (3. ábra). A furatok sugara illetve a rések fél szélessége 1 mm-nél kisebb. A furatok és rések egymástól elegendő távolságban vannak ahhoz, hogy a 2 belső lángkúp magasságáig az egyes elemi kiömlőnyílásokon keletkező lángok egymástól külön álljanak és ezen magasságig ä környező levegővel érintkezhessenek, de egymáshoz oly közel fekszenek, hogy a kúpmagasság fölött a lángok egyetlen 3 lánggá folyjanak össze. Az 1 furatokat a kívánt lángszélességnek megfelelő hosszúságú 4 sorokban rendezzük el. E sorokat ugyancsak oly távolságokban rendezzük el egymás mellé, hogy az egyes sorok összetett lángjai is a kúpmagasságig különállóak legyenek, de e fölött öszszefolyjanak. Az egyes 4 sorok egymással párhuzamosan rendezhetők el. Célszerűbb azonban a 2. ábrában feltüntetett elrendezés, amely szerint a sorok váltakozva az egyik és másik oldal felé konvergálnak egymással. Ez megkönnyíti, hogy a levegő minden egyes elemi lángzóhoz hozzájuthasson. A 3. ábra szerint a 2. ábrabeli kerek fu-