137927. lajstromszámú szabadalom • Sajtó gumilábbelik, különösen gumicsizmák előállítására

Megjelent: 1962. december 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.927. SZÁM 39. a. 8—13. OSZTÁLY — B—16402. ALAPSZÁM Sajtó gumilábbelik, különösen gumicsizmák előállítására Bata A. G. cég, Zlin (Cseh-Morva védnökség) A bejelentés napja: 1944. szeptember 18. Német Birodalmi elsőbbsége: 1943. szeptember 17. Azokat az ismert sajtókat, amelyek segítségével gumilábbeliket, vagyis olyan lábbeliket állítanak elő, amelyeknek felsőrésze és talpa egyaránt gumiból van, többnyire úgy készítik, hogy a sajtó szerkezete háromrészes formát zár, mely a belső kapta, ill. formamag körül a belső lábbelifelület negatívjának megfelelő üreget hoz létre, A rugalmas anyagból álló, többnyire űrös kaptákra előbb vulkanizálatlan gumilemezeket helyeznek. A kitágítható kapta valamivel kisebb az előállítandó lábbeli belső terénél. A forma zárása után a kaptát pl. forró folyadékkal kitágítják, úgyhogy az a vulkanizálatlan gumilemezeket a felhevített forma belső felületéhez nyomja. A hő és a nyomás hatására a gumileimezek a kellő alakot veszik fel és vulkanizálódnak. A formát a nyomás megszüntetése után kinyitják és a kész lábbelit a kaptáról leveszik. Hasonló módon megy végbe a munka merev kaptával is. Ebben az esetben azonban a lábbeli alakításához szükséges nyomást a forma zárása alatt maguknak a mozogó formarészeknek kell kifejteniük. E célra többnyire hidraulikus sajtókat használnak, két munkadugattyúval. Az egyik dugattyú a felső farmarészt a talp negatívjával függélyesen lefelé, a kapta felé nyomja, míg a másik dugattyú a két oldalsó formarészt a lábbelifelsőrész negatívjaival vízszintes irányban szorítja egymás felé. Megemlíthetjük, hogy merev kapta alkalmazásakor a lábbeli sajtolása folyamán nagyobb nyomásra van szükség, mint felfújható kaptáknál. Az alábbiakban röviden megmagyarázzuk ennek okát. A fejfújható kaptákkal felszerelt sajtókban kisajtolt lábbeli falvastagsága gyakran nem egyenletes és a lábbeli belső tere sokszor pontatlan. A lábbeli belső méretei ingadozók, attól a gondosságtól függően, amellyel a lábbeli kikészítését (konfekcionálását) végzik. Kifogástalan lábbelit csak merev kaptán lehet előállítani, amelynek változatlan mérete és alakja van. A merev kaptákkal felszerelt ismert sajtók ugyan kifogástalan lábbelit készítenek, azonban azoknak — mint már említettük — jelentékeny nyomást kell a sajtoláskor kifejteniük, hogy a gumit azokról a helyekről, ahol kisebb falvastagságra van szükség, azokra a helyekre vigyék át, ahol nagyobb falvastagságot akarnak. A lábbeli kikészítése nem kíván akkora gondosságot, mint amekkorára szükség van, ha felfújható kaptákat használnak. Ehhez a. saj tolóeljáráshoz ennélfogva súlyos — rendszerint hidraulikus — sajtókat alkalmaznak, két munkadugattyúval. Az említett hátrányokat — vagyis az első esetben a lábbeli tökéletlenségét, a második esetben pedig a sok helyet igénylő sajtót —• a találmány szerint úgy küszöböljük ki, hogy az oldalsó fűtőpofák és a hozzájuk tartozó forma-részek mozgásait a forma mentén mozgatott nyomókengyelekkel végeztetjük, melyek ösiszekötőrúdjain csuklós karokat ágyazunk. Ennek a berendezésnek íő előnye az, hogy a nyomókengyelek statikailag meghatározott önálló elemek, melyek a felvett saj tolónyomást nem viszik át a sajtó további alkatrészeire. Ez a sajtó tehát a maga egészében igen könnyű szerkezetet képvisel az ugyanakkora saj tolónyomással dolgozó egyéb, ismert sajtókkal szemben. A nyomókengyelek a rajtuk csuklózó karokkal együtt célszerűen függélyes irányban mozognak és azokat pl. négy oszlop vezeti. A nyomókengyelek a forma zárásakor egymás felé, ezek nyitásakor pedig egymástól távolodóan mozognak. A nyomókengyeleket leghelyesebben jobb- és balmenetű mozgatócsavarokkal hajtjuk, melyeket ún. karimás motor mozgat. Ez utóbbit közvetlenül a szekrény alakú aljzatra szereljük, mely egyúttal olajtartály is, úgyhogy az egész áttételi mű olajban járhat és a lehető legkisebb kopással zajtalan hajtást eredményez. A felső nyomókengyel emeltyűrendszert hord, melyen a felső formarésszel felszerelt fűtőtalp van. Ez az emeltyűrendszer nyomórudak útján rugókkal olyan kapcsolatba jut, hogy a felső formarész megfelelő erővel, rugalmasan szorul a formamaghoz. A felső formarész eddig ismert