137888. lajstromszámú szabadalom • Csöves hőkicserélő

2 137.888 lemezek arra kényszerítik, hogy váltakozva a —7-— elválasztólemez felett és- alatt zegzugos utat írjanak le, mikor is a közeg valamennyi részecskéje megközelítően azonos hosszúságú utat tesz meg. Ez biztosítja a kívánt élénk hőkicserélést, úgyhogy minimális .nagyságú hőkicserélőfelülettel maximális hőkicserélést érhetünk el. A lyuggatott —8 és 9— lemezek emellett egyidejűleg a —6—• csövek, távolságtartóinak, szerepét is betöltik. Ez a felépítést egyszerűbbé és olcsóbbá teszi és kisebb nyomásveszteségekkel való dolgozást tesz lehetővé, tekintettel éppen arra, hogy járulékos-távolságtartókat nem kell alkalmazni. Abból a célból, hogy a feltolt —8 és 9— terelőlemezek helyzetüket megtartsák és üzem közben el ne húzódjanak, célszerűen a —6— csövek közül néhányhoz hozzá lehetnek hegesztve, forrasztva vagy más módon erősítve. A 4—7. ábrák olyan megoldást szemléltetnek, amelynél a hőkicserélő —11— csövei nyalábokká vannak összefogva. Ezeken az ábrákon —12— jelöli a hőkicserélő nyomástálló köpenyét, amelynek az egyik hőkicserélőközeg be-, illetve kivezetésére való két —13 és 14— nyílása van. A —15— jelzés továbbá a —12— köpeny hossztengelyére merőlegesen elhelyezett és ezen áthaladó, a második hőkicserélőközeg számára való elosztót, —16— pedig ugyancsak a —12— köpeny hossztengelyére merőleges, e köpenyen keresztben áthaladó, a második közeg számára való gyűjtőt jelöl. A —15— elosztót és —16— gyűjtőt a már említett, nyalábokká összefogott, —11— csövek és e nyalábok —17—, illetve —18— csatlakozódarabjai kötik egymással össze. A —11— csőnyalábok két egymásfölötti sorban vannak elhelyezve; mindegyik két ilyen sorból álló csoport egy őt körülvevő, és végein nyitott —19—, illetve —20, 21, 22— szekrényben foglal helyet. A —19— szekrényt a hosszanti —23— keret, a —20— szekrényt a hosszanti —24— keret és a —21— szekrényt a hosszanti —25— keret tartja; a —22— szekrény közvetve a nyomástálló —12— köpenyre támaszkodik. Mindegyik —19, 20, 21 <és 22— szekrényt a bennük levő két csőnyalábsor közé helyezett —28—, illetve —27, 28, 29— elválasztólemez két térre osztja, amelyekbe a —13— .nyílásom át beáramló közeg akadálytalanul beléphet. Megfelelő alakú —30—- fedőlemezeknek a —19, 2ü, 21 és 22— szekrények, valamint a —23, 24 és 25-- hosszanti keretek legalább egyik végén történő alkalmazáséval elérhető, hogy közeg a szekrények külső felületei, a hosszanti keretek és a nyomástálló —12— köpeny által határolt tereken nem áramolhat át. Mindegyik csőnyalábra több lyuggatott —31— terelőlemez van tolva. Minthogy a —31— lemezekben levő. a csövek átbocsátására való —32— nyílások ebben az esetben is ferdén vannak fúrva a —31— lemezek homlokfelületéhez képest (7. ábra), a —11— csövekre feltolt —31— lemezek a nyalábok hossztengelyéhez képest ferde helyzetet foglalnak el. A lemezek —32— lyukainak nagysága ismét lehetőleg a —11— csövek külső átmérőjéhez igazodik. Emellett valamennyi csőnyaláb azonos hosszúságú, és rájuk azonos számú —31— terelőlemez van tolva, e lemezek pedig valamennyi csőnyalábon azonos távolságban vannak egymástól. Ennek folytán a beszerelés után. valamennyi nyaláb —31— terelőlemezei a —13— nyíláson át beáramló közeg terelésére való csatornákat határolnak. Amint a 4. ábra mutatja, az elválasztólemez egyik oldalán levő csatornák az e lemez másik oldalán levő csatornákat ennél a foganatosítási alaknál is keresz^ tezik. Más szavakkal: a csőnyalábok —31— terelőlemezei, amelyek pl. a —27— elválasztólemez felett vannak és melyek a 4. ábrán teljes vonalakkal vannak ábrázolva, jobbról balra lefelé lejtó csatornákat határolnak, míg a —27— elválasztólemez alatt levő és a 4. ábrán szaggatott vonalakkal ábrázolt -—31— terelőlemezek olyan csatornákat határolnak, amelyek balról jobbra lejtenek lefelé. Emellett mindegyik csatorna, az egyik szekrény oldalfallal határos végével, hozzátartozó átáramólónyíláson, azaz a szóban forgó elválasztólemezben levő —33— átáramlórésen át egy az elválasztólemez túlsó oldalán levő csatorna eleiével van összekötve. A 4. ábra három ilyen —33— átáramlónyílást nézetben szemléltet. A —13— nyíláson- át beáramló közeget tehát a —31— terelőlemezek itt is csatornaszerűen vezetik és arra kényszerítik, hogy a különböző csőnyalábok —11— csöveit ferde áramban öblítsék és a szóban forgó elválasztólemez felett és alatt zegzugos utat írjanak le, mikor is a. közeg valamennyi részecskéje kb. azonos hosszúságú utat tasz meg. A találmány alkalmazása szempontjából nem játszik szerepet az, hogy a két hőkicserélőközeg gáz-e, vagy hogy e közegek egyike gáz és másika folyadék, vagy pedig hogy mindkét közeg folyadék. A találmány szerinti csöves hőkicserélők tehát gáz alakú vagy cseppfolyós munkaközegek és meleghordozók felhevítésére és lehűtésére használhatók, továbbá gőzök kondenzálására, kenőolaj visszahűtésére stb. is alkalmazhatók. Szabadalmi igénypontok: 1. Csöves hőkicserélő, melyet az jellemez, hogy csövei legalább egy, a hőkicserélő hosszirányában, terjedő elválasztólemezzel legalább két csoportra vannak, osztva és e csövekre, hossztengelyükhöz képest ferdén, több lyuggatott terelőlemez úgy van tolva, hogy a terelőlemezek az elválasztólemez mindegyik oldalán csatornákat határoljanak, amelyek közül az elválasztólemez egyik oldalán levők az e lemez másik oldalán levőket keresztezik, mimellett e csatornák mindegyike egyik végén, az el választólemezben levő hozzátartozó átáramló-nyílás útján, egy az elválasztólemez másik oldalán levő csatornával van összekötve. 2. Az 1. igénypont szerinti csöves hőkicserélő foganatosítása alakja, melynek csövei sor-okban elhelyezett csőnyalábokká vannak összefogva, azzal jellemezve, hogy a legalább két-két csőnyalábsor, hosszának túlnyomó részében, mindkét végén nyitott szekrényben van elhelyezve, és két-két csőnyalábsor között, amelyekre a terelőlemezek fel vannak tolva, egy hosszirányban ter-