137882. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hanglemezek gyártására

Megjelent: 1962. december 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.882. SZÁM 42. g. 14-16. OSZTÁLY — S-20235. ALAPSZÁM Eljárás hanglemezek gyártására Székely Mátyás mérnök, fizikatanár A bejelentés napja: 1946. január 22. A hanglemezgyártás az eddigi gyakorlat szerint úgy történik, hogy a felveendő előadást először viaszlemezre vésik, azután a viaszlemezről több fokozatban, úgynevezett patricát készítenek, elektrolízis, újabban katódporlasztás útján. A patrica -val sajtolással készülnek a lemezek. Ezen eljárás igen költséges berendezést igényel és igen sok hibaforrást rejt magában. Nevezetesen: a) a viaszlemez nagyon kényes a felvétel alatti és utáni kezelésben, b) a menetszakadások kijavítása megbízhatatlan munkát eredményezhet, c) a patricakészítésnél igen sok esetben tönkremegy a viaszlemez, mielőtt a patrica elkészülne, d) az átvitel a viaszlemezről a patricára az anyagszemcsésség folytán minőségi durvulást szenved, másrészt a viaszlemezre felvett vésett hangrovátkp sem mondható olyan tökéletesnek, mint pl. egy optikai úton előállított hangszalag, film stib., e) patrica készítése kettőnél több fokozatban történik. A bejelentés tárgyát képező találmány oly eljárást tesz lahetővé, mely a fenti hibáktól mentes, egyszerű és jelentéktelenebb berendezést igényel, továbbá közvetlenül vagy két fokozatban teszi lehetővé a patricakészítést. A bejelentést képező találmány megértéséhez rajz nem szükséges. Az eljárás lényege a nyomdaiparban is használt klisék készítéséhez hasonlít. Ilyen klisék készítése két csoportba osztható. Egyik csoportba tartoznak azon eljárások, melyeknél festékeket viszünk a klisé anyagára és utána a fémlapot .marófürdőbe tesszük, mely azokon a helyeken, ahol fedőfesték nincs, a fémfelületet kimarja. A másik klisékészítési csoportba tartoznak a fotografikus eljárások, melyeknél a rajzot fotografikus úton visszük a kliséanyagra. Képzeljük el, hogy a hanglemezfelvételnél eddig is használt vágófej (pick-up) tűjét egy tollal helyettesítjük, mely vegytintával ír és a felvételt fémlemezre készítjük el. Ez esetben egy olyan lemezt kapunk, melyen az úgynevezett hangrovátka helyett egy hangvonal keletkezik. Ha e lemezt a klisékészítéshez hasonlóan dolgozzuk ki, természetesen kisebb mélységű maratással, akkor egy kész patricát kapunk. A felvétel forgásiránya magától értetődően ellentétes a viaszlemez felvételével. Ha az úgynevezett vágó tű helyett optikát alkalmazunk és a fémlemezt fényérzékeny emulzióval látjuk el, akkor hasonlóan a grafikus eljáráshoz a hangvonalat közvetlen ül rá is fényképezhetjük a lemezre és a maratás után kész patricát kapunk. A hangvonal fényképezése úgy történik, hogy a pick-up rezgőnyelvéhez optikát erősítünk, az optika egyik oldalára fényforrást szerelünk, s a fókusz-távolságot a másik oldalon úgy állítjuk be, hogy a lemezen pontot kapjunk. A pont mozgásra a fényérzékeny forgólemezen előáll a hangvonal. A patricák készítése a találmány szerinti eljárás értelmében célszerűen úgy történik, hogy a hangvonalat felnagyítva (nagyobb átmérőn) íróeszközzel sima papírra, vagy optikai úton fényérzékeny papírkorongra vesszük fel, majd ezen nagyított felvételből fotografikus úton normál lemeznagyságú klisét készítünk, s ez lesz a kész patrica. A nagyítás azért célszerű, mert nem igényel különös gondot az előforduló hibák (rovátka átszakadás, sávszélesség-túllépés) javítása. Az előadás kezdete és vége közötti hangvonal- terjed elem célszerűen kicsinyíthető le a lemez terjedelmére és a feleslegessé váló kezdő vagy ibefejező rovátkák egyszerű átfestéssel, vagy fedéssel törölhetők. Lényeges előnyt jelent az, hogy a nagyított felvételen hangkorrekciók végezhetők és bárhol is készül a felvétel, a szállítás nem igényel oly gondot, mint a viaszlemez. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás hanglemez készítésére és felvételére, jellemezve azáltal, hogy a felveendő hangot grafikai vagy optikai úton közvetlenül a patrica anya-