137871. lajstromszámú szabadalom • Eljárás görcsoldó hatású bázisos észterek előállítására
2 137.871 napig állni hagytuk. Az etanol elpárolgása után a képződött difenilklórecetsavetilésztert 3—4 mm nyomás alatt 148—152 C°-on ledesztilláltuk.) 2. példa: 10 g difenilklórecetsavetilésztert. 10 g piperidint és 40 cm3 száraz acetont 14 óra hosszat visszafolyásra állított hűtővel főzünk. Piperidinklórhidrát csapódik ki. Az acetont vákuumban ledesztilláljuk, mikor is a piperidinklórhidrát további mennyiségei válnak ki. Vizet adunk hozzá, éterrel extrahálunk, szárítunk és elpárologtatunk. Az észtert 0.9 g KOH-val 25 cm3 alkoholban 4 óra alatt elszappanosítjuk, majd vízben felvétetjük és kongóreakcióig megsavanyítjuk. A kivált difenilpiperidinoecetsav hexánból átkristályosítva 109—110 C°-on olvad. 25 g difenilpiperidinoecetsavat, 11,4 g ß-dietilaminoetükloridot, 18 g harnuzsírt és 80 cm3 acetont ' keverés közben 24 óra hosszat főzünk, azután megszűrjük és az oldhatatlan maradékot aoetonnal mossuk. Az acetonos oldatba, jéggel való hűtés közben, csekély feleslegig száraz HCl-gázt vezetünk. A kivált anyagot, amely a difenilpiperidinoecetsav dietilaminoetilészterének klórhidrátja, leszívatjuk, acetonnal mossuk és 00 C°on megszárítjuk. Etilacetátból átkristályosítva 162 C°-on/ olvad. 3. példa: 5,7 g difenildietilaminoecetsavat (az 1. példa szerint előállítva) 2.95 g ^-piperidinoetilkloridot, 4.0 g hamuzsírt és 10 cm3 acetont 10 óra hosszat visszafolyásra alított hűtővel forralunk és az 1. példa szerint dolgozunk fel. A difenildietilaminoecetsav piperidinoetilészterének klórhidrátja 6 g termeléssel keletkezik. Az anyag etilaeetátból átkristályosítva 167 Cc -on olvad. 4. példa: 5,9 g difenilpiperidinoecetsavat (a 2. példa szerint) 2,95 g ^-piperidinoetilénkloridot, 4 g harnuzsírt és 10 cm3 acetont keverés közben 16 óra hosszat forralunk és úgy dolgozzuk fel tovább, amint azt az előző példákban ismertettük. A difenilpiperidinoecetsav piperidinoetilészterének klórhidrátja 6.5 g mennyiségben keletkezik, és olvadáspontja etilacetátból kétszer átkristályosítva 167,5 C°. 5. példa: 7,4 g difenilklórecetsavetilésztert, 3.1 g dietiletiléndiamint, 5.4 g hamuzsírt 40 cm3 acetont 12 óra hosszat visszafolyásra állított hűtővel forralunk és az 1. példa szerint dolgozunk fel. A kapott észter bázisos tulajdonságokat mutat és sókat képes alkotni. Alkoholos KOH-val a szabad savvá szappanosítjuk el, melynek olvadáspontja 108 C°. 1,5 g difenildietilaminoetilamiínoecetisavat, 0,7 g /5-dietilaminoetilkloridot, 1.0 g hamuzsírt és 10 cm3 száraz acetont visszafolyásra állított hűtővel 12 óra hosszat forralunk. Szűrés után hűtés közben- 1 ekvivalens HCl-gázt vezetünk be. 1,8 g anyag válik ki, finom tűk alakjában, amely a difenildietilaminoetilaminoecetsav dietilaminoetilészterének monoklórhidrátja. Olvadáspont 148 C°, 6. példa: 11,8 g difenilklórecetsavetilésztert, 11,0 g /5-piperidinoetilkloridot és 50 cm3 acetont 10 óra hosszat visszafolyásra állított hűtőben forralunk, azután leszűrjük és vákuumban ledesztilláljuk. A maradékhoz vizet adunk. A levált olajat kiéterezzük, megszárítjuk és az étert ledesztilláljuk. 15 g sűrű olaj marad vissza, amelyet 60 cm3 alkoholban 3 g KOH-val elszappanosítunk. Az alkohol ledesztillálása után a maradékot vízzel felvétetjük és HCl-lel megsavanyítjuk. A sav először olajosan válik ki, és az exikátorban szilárdul meg. Termelés 6 g. Benzol-petrol-éterelegyből átkristályosítva 113—114 C°-on olvad. 2 g difenilpiperidinoetilaminoecetsav. 0,8 g /5-dietilaminoetilklorid, 1,2 g hamuzsír és 10 cm3 aceton elegyét 14 óra hosszat keverés közben forraljuk, majd a maradékról leszűrjük. Az acetonoldatot 1 ekvivalens HCl-gázzal telítjük. A difemilpiperidinoetilaminoecetsav dietilaminoetilészterének monoklórhidrátja finom kristályok alakjában válik ki és 158 C°-on olvad. 7. példa: 16 g dianizildietilaminoecetsavat (olvadáspont 151 C°) az 1. példa szerintihez hasonló módon acetonban, hamuzsír hozzáadása mellett, klóretildietilaminnal elészterezünk és szűrés után az acetonos oldatba HCl-t vezetünk. A kivált terméket etilacetátból átkristályosítjuk. A dianiziV dietilaminoecetsavdietilaminoetanolészter így ka^pott klórhidrátja 168 C°-on olvad. 8. példa: 14,15 g difenildietilaminoecetsavat 80 cm3 tionilkloriddal 2 óra hosszat forralunk, majd a táonilkloridot vízfürdőn vákuumban ledesztilláljuk. A maradékot száraz kloroformban felvesszük. Hűtés közben 6 g dietilaminoetanoínak 40 cm3 kloroformban való oldatát cseppenként adjuk hozzá. A reakcióelegyet egy ideig állni hagyjuk,
