137868. lajstromszámú szabadalom • Ágyneműtartó-fiókkal ellátott egy- vagy kétszemélyes fekvőhellyé átalakítható ülőbútor

137.868 5 helyzetben az ülőbútor-helyzetbe való nem szándékolt elfordulás ellen elreteszelhető.: Ez az elreteszelés pl. a váz —1— oldallapjainak hátsó szélénél vagy a fejtámla-kereten alkalmazható ki- és beiktatható tolókákkal vagy ütközőkkel biztosítható. A —44— helytálló forgáscsapok alakítása ugyanaz, mint a kétszemélyes fekvőhellyé átalakítható ülőbútornál, ellenben az 5., 6. ábrákon látható vasalások helyett a —24— fejpárna keretén a 15. és 16. ábrákon látható —59— vasalások vannak rögzítve. Az —59— vasalás —60— szárnya kampó alakú. A —60— szárny kör alakú —61— áttörésének átmérője a —44— csap körív alakú részének átmérőjével egyenlő. A —61— áttöréshez csatlakozó —62— csatorna — a —-61— áttöréstől kiindulva — fokozatosan szélesedik. A —61— áttörés a —44— forgáscsapot fogadja be. A —24— fejtámla fenékkeretében a —62— csatorna alatt, utóbbival egyező irányú —63— horony van alakítva (20., 21. ábra) oly célból, hogy a —44— csapnak a —63— horonyba kerülő —58— fejrésze a —24— fejtámla leszerelését ne akadályozza. A —63— horony a —62— csatornánál szélesebb. A —24— fejtámla kerete — mint ez különösen a 20. ábi 'án látható —, oldalnézetben tompaszög alakú vagy ívelt oly célból, hogy egyrészt a fejtámla kellemesebb fekvést biztosítson, másrészt hogy az ülőbútor' hátfalának tetszetős alakot kölcsönözzön, A —44— csap, ülőbútor-helyzetben, a —60— vasalás —62— csatornájához viszonyítva a 16. ábrán látható helyzetet foglalja el. A —26, 27— vasalások közötti, a 8. ábrán látható kapcsolat oldása után, ha a —24— fejtámlát a helytálló —44— csaphoz viszonyítva «-szöggel elforgatjuk, a —62— csatorna oldalfalai a —44— csap lelapított oldalfalainak folytatásába kerülnek és ezt követőleg a —24— fejtámla, az utóbbival a —25— csuklópántok útján kapcsolt —23— háttámlával együtt a —44— csapokról felfelé és kissé hátrafelé mozgatva, kényelmesen leemelhető. A 22., 23., 24. ábrák a kétszemélyes ággyá átalakítható ülőbútor váza —1— oldallapjainak felső szélein oldhatóan rögzített külön állványt mutatják. Ez a külön állvány a —64— oldallapokból, a —^65— fedőlapból, a furinérlemezbőJ való —66— hátfalból, a —67— csapokból és a —68— összekötőlécből áll. A —67— csapok az * —1— oldallapok hengeres furataiba hatolnak. A fumérlemezből való —66— hátfal hossza úgy van megválasztva, hogy alsó széle kissé hátrafelé hajlítva a váz —2— összekötőlécének hátfalára simul. A, —2— összekötőléc hátfalán a —69— fedőléc van rögzítve. A —69— fedőléc —70— bevágásának szélessége a —66— hátlemez vastagságával egyenlő. Felszerelt állványnál a —66— hátlemez alsó széle a —2— léc' és a —69— léc —70— bevágása között keletkező horonyba hatol. Az állvány belső részében a —68— összekötőléc által fedett világítótestek rendezhetők el. Ez az állvány kétszemélyes ággyá átalakítható ülőbútor vázára utólag rászerelhető, csak a —-67— csapokhoz szükséges furatok elkészítéséről kell gondoskodni és a —69— lécet kell a —2— összekötőlécre szerelni. Magasabb állvány alkalmazása esetén utóbbiban vízszintes polc is alkamazható, amely vízszintes irányban tolható üvegapokkal lezárható. A polcon könyvek, dísztárgyak vagy szükségleti cikkek helyezhetők el. A polcot oly magasságban kell elhelyezni, hogy az ülőbútor-helyzetben a —23— háttámlával és a —24— fejtámlával ne kerülhessen érintkezésbe. A 25. ábrán látható megoldásnál a —2— összekötőléc helyett különleges, —71— összekötőléc kerül alkalmazásba, melynek felső lapjában alakított —72— horony az állvány furnérlemezből való —66— hátfalának alsó szélét befogadja. Ennél a megoldásnál a —66— hátlemez alsó széle nincsen az állvány hátfalának síkjából kihajlítva. A —71— léc a kétszemélyes ággyá átalakítható ülőbútornak közvetlenül a falhoz való állítását nem akadályozza, mivel a —71— léc kiugró részének szélessége a körülfutó parkettaléc szélességénél kisebb. Az állvány mindkét megoldásnál a kétszemélyes ággyá átalakítható ülőbútor vázáról szerszám használata nélkül leemelhető, külön tisztítható, féregmentesíthető. Ügy az egy- mint a kétszemélyes ággyá átalakítható ülőbútor pillanatok alatt szétszerelhető. Az ülőpárna, a háttámla és a fejtámla szétszerelés után külön-külön kiporolhatok, féregmentesíthetők. Szétszerelés és a fiók eltávolítása után a váz minden egyes része kényelmesen megközelíthető, tisztítható. Az egyes megoldási alífkok egymással kombinálhatók. Az egyszemélyes ággyá átalakítható ülőbútor — annak ellenére, hogy rugók nem kerülnek alkalmazásba —, könnyen kezelhető. Ágy-helyzetben, ha a —24— fejtámla szabad végét, a rögzítőszerv kiiktatása után, kissé lefelé szorítjuk, a részek ülőbútor-helyzetbe kerülnek. A fiókot külön toljuk be vagy a rajzon látható megoldástól eltérően a —17— léceknek a —18— fedőléc mö- t götti mellső végeiben a —15— csapok alsó végeit ' befogadó fészkeket létesítünk. Utóbbi megoldásnál a visszafutó —7— ülőrész a —15— csapoknál fogva a fiókot is visszahúzza. A belső határhelyzet elérésekor a —11— görgők a —7— ülőpárna —8— fenékkeretéinek —12— fészkeibe csappannak és ezáltal az ülőbútor-helyzetet önműködően rögzítik, tehát nem. kell attól tartani, hogy a —7— ülőpárnára való ülés esetén utóbbi a fiókokkal együtt előrecsúszik. Szabadalmi igénypontok: 1. Agyneműtartó fiókkal ellátott, egy- vagy kétszemélyes ággyá átalakítható ülőbútor, előre-hátra csúsztatható ülőrésszel, jellemezve az ülőrészfenékkerete oldalszéleinek meghosszabbításait alkotólécekkel csuklósan elforgathatóan összeerősített háttámlával, a. váz oldalfalaiban helytállóan rögzített csapok körül lengethető fejtámlával, a fejtámla felső mellső, illetve alsó' szélét a háttámla felső, illetve hátsó szélével összekötő csuklópántokkal és a háttámla és a fejtámla közötti oly csuklós kapcsolattal, ^amelynél ágy-helyzetben a háttámlát a fej támlával összekötő csuklópántok forgáscsapjai az ülőpárnát a háttámlával összekötő forgáscsapokon és a fejtámla helytálló forgáscsapjain áthaladó sík alatt önzáró helyzetben vannak.