137860. lajstromszámú szabadalom • Vízemelő berendezés
Megjelent: 1962. december 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.860. SZÁM 59. d. OSZTÁLY - K—17171. ALAPSZÁM Vízemelő berendezés Klenóczy-Liszka György, Budapest A bejelentés napja: 1945. október 18. A találmány folyóvizek sebességi energiájának hasznosítását célzó berendezésre vonatkozik és — lényegileg — kihorgonyzott úszószerkezeten, előnyösen pontonokon, foroghatóan ágyazott, nyitott, vízfelvevő cellákat alkotó, kerületi lapátokkal felszerelt, célirányosan párosával alkalmazott vízikerékből, valamint a cellákban felemelt és a kerék lehető legmagasabban fekvő helyén kiöiri^ lésre kerülő vízmennyiséget felfogó tartályból, továbbá utóbbit az úszószerkezeten elrendezett vízierőgéppel, pl. turbinával és/vagy a parton elhelyezett vízmedencével összekötő vezetőcsatornából áll. "\ A berendezés gazdaságosnak mutatkozik, ha a folyóvíz sebessége 2 m/sec^nál nagyobb és mivel hazánkban ilyen folyókat elég nagy számban találhatunk, energiagazdálkodás szempontjából fontossága van. Azonkívül előnye a berendezésnek, hogy egyszerű, olcsón és könnyen előállítható, tartós, kezelése egyszerű és csak időszakos ellenőrzést igényel. A találmány példaképpeni kiviteli alakját, vázlatosan, a rajzon tüntettük fel, amelyen az 1. ábra a vázszerkezet oldalnézete és a 2. ábra homloknézete. A 3. ábra a vízemelés módját szemlélteti, míg a 4. ábra a víziemelő cellák távlati képe. Az 5. ábra a felfogótartály oldalnézete a felemelt vízzel hajtott szabadsugár-turbinával, míg a 6. ábra a felfogótartályok elrendezését, felülnézetben mutatja. Az 1—3. ábrák szerint a vízemelőkerék oldalnézetben két, egymáshoz viszonyítva 45°-kal elforgatott négyzetet adó, szabványos tartóból, (a) szögvasakból, (b) U-tartókból és (c) szalagokból összeállított rácsszerkezetből áll, melynek csomópontjain az összeerősítésre hegesztést, szegecselést vagy csavarokat alkalmazunk. A rácsszerkezeten megerősített, a kerék lapátjait helyettesítő, háromoldalú hasáb alakú, nyitott (d) cellák a kerék két szélétől alkotómentén befelé haladva, a kerékszélességnek mintegy egy-egy harmadára terjednek ki (4. ábra), míg a középső kb. egyharmad részt az (e) tengelyen rögzített (f) küllőkarmantyúkban megerősített (b, g) tartókból alakított vázszerkezet foglalja le. A szennyfelfogó (h) hálóval felszerelt (d) cellák bemerülési mélysége mintegy 15%-ot tesz ki és' (x) irányú forgásuk közben a felemelt vizet a keréken belül a lehető legmagasabb helyen elrendezett (i) felfogótartályba ürítik (3. ábra). A felfogó tartályok ugyanis a kétoldalt teljesen nyitott kerékbe, ennék két szabad vége felől nyúlnak be, miként ez a 6. ábrabeli vázlatból látható. Eszerint a vízikerekeket a pontonokon, párosával alkalmazzuk. A felfogott víz (k) vezetőcsatornaban hull alá és vízierőgépet, célszerűen (m) szabadsugár-turbinát tart forgásban, melynek fordulatszámát a rajzon fel nem tüntetett, magában véve ismert regulátorral szabályozzuk. A turbinával áramfejlesztőgépet tarthatunk üzemben. A felemelt vizet azonban, csatorna útján, a parton elhelyezett gyűjtőmedencébe is vezethetjük és öntözési célra is felhasználhatjuk. A vízikerekeket és a vízerőgépet hordozó úszóműnek téli időben való védelmére, magában véye ismert kivitelű jégtörőket építünk a folyó medrébe, a berendezést pedig fedett helyiséggel védjük meg. Megemlítendő végül, hogy a vízikerék megállítása betolható gátlapnak a lapátok elé merítése útján történik. A hajtóerő ekkor ugyanis anynyira lecsökken, hogy a vízzel telt cellák a kereket megállítják. Szabadalmi igénypontok: 1. Berendezés folyóvíz sebességi energiájának hasznosítására, azzal jellemezve, hogy kihorgonyzott úszószerkezeten, • előnyösen pontonokon, foroghatóan ágyazott, nyitott, vízfelvevő cellákat alkotó, kerületi lapátokkal felszerelt, célirányosan párosával alkalmazott vízikerékből, valamint a cellákban felemelt és a kerék lehető legmagasabban fekvő helyén kiömlésre kerülő vízmenynyiséget felfogó tartályból, továbbá utóbbit az úszószerkezeten elrendezett vízerőgéppel, pl. turbinával és/vagy a parton elhelyezett medencével összekötő vízvezetőcsatomából áll. 2. Az 1. igénypontban meghatározott berendezés kiviteli alakja, melyet az , jellemez, hogy