137785. lajstromszámú szabadalom • Eljárás természetes vagy műrostoknak, illetve ily rostokból készült szövetek áttetszővétételére

2 137.785 hány óráig tartó hevítéssel 30 savszámig elészterezünk. Az így kapott gyantát 222 rész butanolban oldjuk. Az oldatban 102 rész hexametilolmel• amint melegítés közben feloldunk. Az oda tot azután 4 óráig 100 C°-ra hevítjük, majd annyi butanolt desztillálunk le, hogy a gyantaoldat 80%-os legyen. 3. Műselyem-krepp-zsarzsetből ismert imódon eltávolítjuk az írt, a szövetet fehérítjük, azután lánc- és vetülékirányú tetemes feszítés közben megszárítjuk. Ezután a szövetet a 2. példában ismertetett módon nyomjuk, előszárítjuk, majd 4 percig 140 C°-ra hevítjük. Literenként 2—3 g szappant vagy V2—1 g zsíralkohol-szuifonátot vagy V2—1 g zsírsav kondenzációs terméket tartalmazó, 30—40 C° meleg fürdőben való kezeléssel, a nem nyomott alapot újból kreppezzük. E célra sok esetben elegendő az árunak 30—40 C° meleg vízbe rakása. E kreppezés után szükség esetén öblítünk, niajd az árut kismérvű feszítés közben megszárítjuk. Ily módon jellegzetes kreppalapon áttetsző, a simától az enyhe hullámosig terjedő nyomoha fásokat kapunk. 4. Rézselyem-szövetet, melynek lánca kreppfonal, vetüléke közönséges fonal, a szokásos 'módszerekkel kreppezünk, leforrázunk és pl. szubg'ztamtív festékkel világoskékre festünk. Az árut azután lánc- és vetülék irányban történő közepes nagyságú feszítés közben megszárítjuk, a 2. ábra szerinti nyomómasszával nyomjuk, 60—70 C°-nái előszárítjuk, 30 pereiig 110 C°-ra hevítjük, 30 C°-os vízbe rakással utőkreppezzük és enyhe feszítés közben megszárítjuk, az alkalmazási cél szerint a szokásos módon kikészítjük és kalanderezzük Ily módon átlátszatlan alaipon áttetsző nyojnóhatásokat kapunk; a nyomott részek és az alap közötti kontraszthatást ia nyomott részek tetemes Bzínmélyítésével még lényegesén fokozzuk. A transzparensnyomások közönséges színnyomásokkal is kombináhatók, mimellett transzparens nyomóniasszákoin kívül, egyetlen munkamenetben, pl. csáva nyomófestékeket is nyomhatunk az árura. 5. Fehérített viszkóz-szatént oly masszával nyomunk, amely lényegében alkid4carbamid-aldehidkeverék-gyamtából áll. Az ilyen keverékgyanta a következőképpen állítható elő: 90 rész glicerint 71 rész sztearinsavval, 220— 240 C°-ra hevítés útján, 6 savszámig elészterezünk, ezután további elészterezés következik, 42 savszámig, 148 rész ftálsavanhidriddel. Az így kapott alkidgyantát 222 rész butainolban feloldjuk és 120 rész diimetilolkarbamidot adunk hozzá. A keveréket, visszafolyatás közben, 2 óráig főzzük, majd annyi oldószert desztillálunk le, hogy a gyantaoldat 80%-os legyen. Az ez utóbbiból készült nyomómassza összetétele a következő: 80%-os alkid-karbamíd-formaldehidkeverékgyanta^ 750 g trikrezilfoszfát 60 g közepes viszkozitású nitrocellulóz, 35%-os etilalkohollal benedvesítve 20 g amilacatát 50 g etilacetát 50 g toluol 70 g 1000 g Nyomás után 7'0—80 C°-on előszárítunk, majd 3 percig 150 C°-ra hevítünk. Ezután az árut célszerűen a kikészítő iparban általánosan ismeretes lágyitószerrel kikészítjük, feszítés közben megszárítjuk és kalanderezzük. A szövet átlátszatlan, erősen fénylő alapon aránylag lágy, áttetsző nyomóhatásokat tüntet fel. Az így kapott nyomatok, a fénybeesás szerint, jellegzetes damaszthatásokra emlékeztetnek. 6. Az 1. példa szerint előállított keverékgyantát, amilacetát hozzáadásával, 65% gyantatartalomra állítjuk be, azután meroerezett pamutmusizlinra nyomjuk. Ha a nyomás elszivárgásra hajlik, a gyantaoildatot kevés nitrocellulóz hozzáadásával sűríthetjük. Nyomás után az árut rövid ideig előszárítjuk, majd 5 percig 140°-ra hevítjük. A nyomott árut 4 percig nátronlúgba (30° Bé) helyezzük, majd, célszerűen a lúgfölösleg előzetes leszívatása után, meleg vízzel lúgmentesítjük, azután aiz alkálinak maradéktalan eltávolításáig folyóvíziben mossuk. Végül az árut enyhe feszítés közben megszárítjuk. A választott mintarajz szerint, zsugorított alapon, erősebben vagy gyengébben hullámosított, aránylag lágy, áttetsző mintarajzrészeket kapunk. Különös hatások létesülnek, ha az ábrát a 2. példában ismertetett módon, utólag szubsztantív festékekkel festjük, esetleg oldhatóvá tett tiofenolok hozzáadásával. Krepp-szöveteket, az áttetsző mintákkal való nyomáshoz, lánc- és vetülékirányban erősen feszítünk, szükség esetén ebben az állapotban szárítunk, majd pl. szappamfürdőben, ismét kreppezünk. Sajátos hatásokat kapunk akkor is, ha a szöveteket a trainszparensmiinták felrakása előtt festjük. A transzparentált helyeken ily módon a festés sokkal intenzívebb lesz. Hasonló hatásokat érünk el, ha a szöveteket festékmintákkal nyomjuk és egyidejűleg, ezek 'mellett vagy fölött, transizpareingmintákat is felrakunk, arai különben eddigelé nem volt lehetséges. Zsugorodásra hajlamos szövetek, pl. pamutszövetek az áttetsző minták felrakása után is zsugoríthatók, pl. lúgokkal és esetleg lokálisan. A gyantarnasszák 'megfestése, amihez többek között alkoholban, oldható festékek, pl. szudánvörös igen alkalmas, számos további változatot tesz lehetővé, különösen nyomóhatások létesítésénél. Érdekes hatásokat létesíthetünk úgy is, hogy a gyantamassizának cellulózszövetekre nyomása után, savanyái festékekkel festünk, mimellett csupán a nyomott helyek festődnek tele, míg a nernnyotnott szövetrészek egyáltalában nem, vagy csak gyengén festődnek. Ha savanyú és egyúttal szubsztantív festékeket is tartalmazó fürdőben lestünk, akkor a festék megválasztása szerint, a legkülönfélébb kétszínű hatások létesíthetők. Az ezen eljárással létesített hatások további gazdagítása pigmensnyomással való kombinációval érhető el. Különösen érdekes hatások lépnek fel, ha egy munkamenetben előbb pigmen-rezervét nyomunk, majd e fölé, a 2. és 5. példákban ismertetett lakknyomómasszát nj^omjuk. Ily módon markáns fehér vagy színes, átlátszatlan pigmensnyomóhatások létesíthetők transzparens, alig keményített mintarajz-részekben, melyeket a változatlan, vagy esetleg zsugorított szövet vesz kö-