137758. lajstromszámú szabadalom • Önműködő hanglemezváltó lemezjátszókhoz

Megjelent: 1962. december 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.758 SZÁM 42. g. 17—20. OSZTÁLY — A—4687 ALAPSZÁM önműködő hanglemezváltó lemezjátszókhoz Aga- Baltic Aktiebolag, Stockholm-Lidingö ' A bejelentés napja: 1942. november 3. Svédországi elsőbbsége: 1941. július 24. Ismeretes lemezjátszókhoz való olyan önműködő hanglemezváltó, amelynek a lemezek központi lyu­kába behatoló vezetőrúdja van, amely a lemezt annak a lemeztányér fölött ferdén elhelyezett le­mezkészletből való kiszabadítása után bekövet­kező leesésekor a lemeztányérra vezeti. Ilyen le­mezváltók azonban csak egyforma nagyságú le­mezeket váltanak jól; mihelyt a lemezkészletben különböző nagyságú lemezek vannak, felmondják a szolgálatot. A találmány célja e hátrány megszüntetése. A találmány annak felismerésén alapszik, hogy nem elegendő, ha a lemezeket közepükön támasztjuk meg, hanem meg kell őket támasztani legalább egy szélső pontjukon is. Hogy ilyen módon mind kis, mind nagy lemezeket meg lehessen támasz­tani anélkül, hogy a szélső támaszték akadályoz­ná őket mozgásukban, a vezérlőrudat úgy kell kialakítani, hogy kellő mértékben eltolja a leme­zeket oldalirányban. A találmány szerint akként alakítjuk ki a vezetőrudat, hogy a lemezek köz­ponti lyuka készenléti helyzetükből lejátszási hely­zetükbe való mozgásuk közben a lemezváltóval váltható legnagyobb és legkisebb lemezek suga­rának különbségével egyenlő vagy ennél nagyobb utat tegyen meg a lemeztányér sugárirányában. Ez az út rendes körülmények között egy hüvelyk, vagyis kereken 2,5 cm. Az önműködő lemezváltók rendelkeznek olyan berendezéssel is, amely a hangkart leemeli a le­játszott lemezekről, elfordítja, hogy helyet adjon a következő lemeznek, majd visszafordítja az új lemez hangbarázdájának kezdete fölé és végül le­süllyeszti erre a hangbarázdára. Minthogy a nagy és a kis lemezek hangbarázdájának kezdete a le­meztányér sugarának más-más pontján van, kü­lönböző nagyságú lemezek váltására alkalmas le­mezváltók esetében a hangkart más-más ppntig kell visszafordítani aszerint, hogy az új lemez nagysága egyezik-e az előbb lejátszottéval, vagy sem. A találmány a hangkar visszafordításának szükséges mértékét megállapító tapintóberende­zést is felölel. A rajz a találmány szerinti önműködő lemez­váltó előnyös kiviteli példáját szemlélteti. Az 1. ábra a berendezés függőleges metszete, a 2. ábra a lemeztányér eltávolítása után mutatkozó felül­nézete, a 3. ábra pedig alulnézetének tükörképe. A 4—6. ábra a berendezés néhány részletét szem­lélteti. Az 1. ábrán látható 10 lemeztányért a lemez­játszó motorjával összekötött 11 csap tartja. Ebbe a csapba a lemezek vezetésére való, különleges kialakítású 12 vezetőrúd van behelyezve. Az is­mert ilyen vezetőrúdaknak egyik oldalukon fel­felé hatékony 13 ütközőjük és másik oldalukon lefelé hatékony 14 ütközőjük van. Ez ütközőknek az ütközőfelületekre merőlegesen mért egymás­közti távolsága kissé nagyobb, mint a legvasta­gabb lemez vastagsága, de mindenesetre kisebb, mint a legvékonyabb lemez kétszeres vastagsága. Ennélfogva a 13 ütközőn nyugvó lemezkészletből oldalirányú nyomással mindig csak a legalsó le­mezt lehet a 14 ütköző alá tolni, és így a 13 ütkö­zőn át a 10 lemeztányérra, illetőleg az ezen levő lejátszott lemezekre ejteni, mikor is a vezetőrúd­nak a 13 ütköző alatti része vezeti a lemezt a he­lyére a lemeztányéron. A találmány szerinti vezetőrúd alakjában és hajlásában különbözik az ismert vezetőrudalktól. Hajlása olyan, hogy a lemez rajta való lecsúszása közben legalább is egy hüvelykkel, azaz kereken 2,5 centiméterrel tolódjék el oldalirányban. Eny­nyi ugyanis a kis, négyperces lejátszási időtarta­mú és a nagy, hatperces lejátszási időtartamú le­mezek sugara közötti nágyságkülönbség. Evvel az alább részletezendő módon lehetővé válik az ön­működő lemezváltás akkor is, ha a lemezkészlet­ben kis és nagy lemezek váltakoznak egymással. A lemezek közepükkel a 13 ütközőn nyugsza­nak, szélüknek egyik pontjával pedig az 1. ábra bal oldalán látható tulajdonképpeni adagolóberen­dezésben. Evvel vízszintes' 15 csukló körül lenget­hető 16 kar van összekötve, amelynek szabad vé­gén a 12 vezetőrúd végét befogadó 17 lyuka van. Ez a kar arra való, hogy meggátolja a 12 vezető-

Next

/
Thumbnails
Contents