137741. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a titán vasmentes kivonására, vastartalmú titánércekből és titántartalmú kőzetekből

• -3- . . ró^. ^Ur \

‘ A. felsorolt okokra vezethető vissza az a I tény,hogy az ismert eljárás általában a titánban szegé- j nyebb vasas kőzetek és ércek feldolgozására egyáltalában : nem bizonyult célravezetőnek és alkalmasnak, sőt a titándús ércek mint pl. az ilmenit esetében sem volt minden j esetben eredményesen alkalmazható:, mert az érc vagy kőzet!

• titántartalma lehetőleg quantitativ és amellett vasmente-J sen vagy legalábbis vassal csekély mértékben szennyezett ] oldat alakjában mégcsak megközelitőleg sem volt az eljá- \

rás alkalmazásával kivonható. í-$ \

A. titán lehető tiszta és előnyös kitér— j

^ ' * j *

melési feltételei után kutatva azt találtuk, hogy a ti-/ . tán feltáróüásánaK mértébe az alkalmazott icénsavtömény- ! ség függvényében Dizonyos kénsavtöménységnél kifejezett- < maximumot mutat. E kénsávtöménység értéke függ a feldől-.'’ gozott ércféleség természetétől, igy pl. a Magyarországon,

I

wehrlitnek elnevezett peridotit esetóDén 66 $ kénsavmono—:!

niürát-tartalom £örzetéDen van. A, maximumnak megfelelő

•a

koncentráció alkalmazása tehát a kitermelési hányadot j- i

rendkivüii mértéköen megnöveli, sőt adott esetben méí? át!

tói ¿5 fj-kal, célszerűen +.2 5^-kal eltérő töménység is—» ~ * . ;

használható. Jóllehet a találmány szerint alkalmazandó

•«

kénsávtöménység nem esik össze a vas legkisebb mértékű feltáródására jellemző töménységgel, mert a vas szulfatizálódása a savtöménység csökkentésével ismert módon- és saját kísérleteink alapján is - egyre nő,a titán

) <

feltáródásának maximuma .viszont épen a vasat jobban ol- '} dó kisebb töménységek- felé fekszik, a