137681. lajstromszámú szabadalom • Tűzhely és hozzávaló betéttűzhely

2 137.681 ségére nem annyira az e csatorna két vége, mint inkább az —1— rostély és a mindenkori kémény közötti szintkülönbség mérvadó. Az akna zárt ajzatú hamuterének oldalsó —14— kitüremlése van, hova a légelőhevítő —12— csatorna puszta ráillesztessél csatlakozik. Az akna hamuterének, a szokásos módon, légmentessé zárható ajtót adunk. Begyújtáskor itt szabályozzuk az elsődleges levegőt, utóbb azután, mikorra a huzatcsatorna átmelegedett, ezt az alsó nyílást teljesen elzárjuk úgy, hogy a levegő, a szaggatott nyíl irányában, csupán a —12— csatornán át léphet az —1— rostély alá. A —3— sütő fenekének —15— áttörése harmadik főzönyílást ad anélkül, hogy emiatt a tűzhely méreteit növelnünk kellene. A sütő hátfalában, esetleg ajtajában is, többszintű —16— áttörések vannak, melyek szellőzőnyílásokként szerepelnek. E nyílások, melyek — előnyösen — szintén szabályozhatók, a sütőtér hevét, különösen olyankor befolyásolják, midőn a sütőt fűtőradiátorként kívánjuk működtetni. A —3^— sütőnek mindkét —17 és 18— oldala kettősfalú és egyúttal huzatcsatornát is alkot. E kivitel a tűzhely tagolását és összeállítását megkönnyíti, ami a gyártás szempontjából fontos. A —4— tűzhelylap szélesebb és hosszabb is, mint a tűzhely teste, hogy a lángok minél szabadabban fejlődhessenek ki és terülhessenek el alatta és hogy minél több edényt helyezhessünk el rajta. A tűzhely két hosszanti oldalfalának sütő körüli része lemezből, többi testszerkezeti része pedig öntvényből van. E megoldás ugyancsak a gyártás szempontjából egyszerű és egyébként is előnyös. így nevezetesen, az ajtós oldalak cseréjével, agyamazt a lemezrészt akár jobb-, akár baloldalas tűzhelyhez használhatjuk. A lemezoldalak minden további nélkül lezárják a sütő két végét, merevítik az öntvénytagok összeállítását, ezenfelül egyensúlyt létesítenek ama tűzhelyrészek között, amelyek többé és amelyek kevésbé gyorsan származtatják át a hőt. Itt is hasznosan érvényesül a —17 és 18— sütőoldalak kettősfalú volta. E révén ui. a füstcsatorna legérzékenyebb szakaszán megszabadulunk oly résektől, ahol hamis levegő hatolhatna be. A lemezoldalakban igen egyszerű módon képezhetjük ki a különféle nyílásokat. Ha az előhevített levegő —13—, továbbá a másodlagos levegő —11— belépőnyílásának, szükség esetén pedig a sütő —16— szeli őzőnyílásainak szelvénye is változtatható, akkor az elsődleges levegőnek közönségesen a hamuajtónál történő, szokásos- szabályozásán túlmenően, mindenütt befolyásolhatjuk a tüzelést ill. fűtést, ahol ez a hatásfok javára válna tik. A 3. ábra szerint, a betéttűzhelynek, melyet a főtűzhely —19— sütőmennyezetét áttörő és a —4— tűzhelylap —6— főzőnyílésa alá eső —20— nyílásba illesztünk, —21— rostélya és kürtőcsonkká kiképezett —22— lángtorka van. E kivitel, nevezetesen a tömb alakú betéttűzhely és kürtőszerű lánigtorka megkönnyíti a betéttűzhely elrendezését és a —19— sütőmennyezeten való biztosítását, valamint az itteni lángoknak a —6— főzőnyíláshoz való legelőnyösebb terelését. A —22— kürtőesonk szabad vége rézsútos, éspedig bal felé lejt. Ily módon a főtűzhely huzata köröskörül egyenletesen szívja el a —6— főzőnyílás alá a betéttűzhely égéstermékeit. A —22— kürtőcsonkon helyenként —23— szárnyak vannak, melyek a betéttűzhelyet tartják. Ilyenféle szárnyak segélyével a sütőmennyezet és a betéttűzhely között bajonettzárt vagy más oldható rögzítést létesíthetünk, amely a betéttűzhely pontos beillesztését és elhelyezését meggyorsíthatja. Egyébként a betéttűzhely akár közvetlenül, pl. a sütő fenekére állított lábakkal, akár pedig közvetve, pl. a betét feneke alatt, keresztben a sütő —24—• tepsibordáira tolt és így a betét súlyát e tepsibordákra átvivő, sík lemezdarabbal, a sütő valamely belső részére is támaszkodbatik, hogy elhelyezkedése minél megnyugtatóbb legyen. A 4. és 5. ábra szerint, a —22— kürtőcsonkra szabad térköz közbenhagyásával borul a —25— süveg, amelynek oldalában a füstkivezető —26— nyílás van. A süveg hasznosan megtöri a betéttűzhely lángvonulását és könnyű, vékony lemezfedést adhat a —6— főzőnyílásnak. A —25— süveg és a —22— Kürtőcsonk —23— ill. —27— szárnyai bajonettzárt alkotnak, melynek segélyével a betéttűzhely üzemi állásába hozható és ott biztosítható. E szárnyaik házagot engednek a süveg alja és a betétnek erre néző része között, ahol kettejük a —19—• sütőmennyezetet közreszorítják. A —25— süveg teteje a —4— tűzheiylap síkjába esik, tehát a főtűzhely felső lapjának teljes felülete akadálytalanul használható. A süveg teteje hullámos lehet. A hullámok merevítik a rendszerint lemezből készülő süveg tetejét és elhárítják ennek vetemedéses eltorzulását. Az ábrák szerint, a betét tűztere tégla alakú, lángtorka ill. süvege pedig kerek. Az ilyen szerkezetnek az az előnye, hogy egyszerre rakhatjuk a betétbe azt a kevés tüzelőszert, amit a betét fogyaszt és a szokásos hosszúságú fát is eltüzelhetjük benne, továbbá, hogy a betét testén váll képződik, amely a —19—• sütőmennyezethez való ütközésével és illeszkedésével megkönnyíti a betét rögzítését. Hogy a betéttűzhely mennyire szerves tartozéka a főtűzhelynek, ama sajátosságból is kitetszik, hogy a találmány révén tüzelhetünk a sütőnek a tűzvonulattól eddig elzárt belsejében is, továbbá, hogy — szükség esetén — akár egyszerre is üzemben tarthatjuk a fő tűzhelyet és a betétet. A betétben való tüzelést szintén alaposan szabályozhatjuk, így nevezetesen a levegő ill. a huzat befolyásolására igénybevehetjük a —3— sütő ajtaját, a —16— nyílásokat és a betét —28— ajtaját ill. —29— hamuládáját is. Azt is megtehetjük, hogy a —22— kürtőcsonik szabad végét ill. a —25—• süveg —26— kivezetőnyílását a főtűzhely legerősebb huzata irányához képest elforgatjuk. E révén a betét huzata fékeződik. A szabályozást egyébként úgy is intézhetjük, hogy a sütőn belül már felmelegedett levegő legyen a betéttűzhely elsődleges levegője. Nem csupán az általában már jelzett, különféle szabályozás, hanem a főtűzhely kályhaszerű aknája is lehetővé teszi, hogy fa, szén, koksz stb. egvaránt gazdaságosan fogyasztódjék el. A betét-I