137656. lajstromszámú szabadalom • Eljárás keményítőgyári, különösen burgonya keményítőgyári gyümölcsvíz, vagy gyümölcslé feldolgozására

^L Megjefent: 1932. október Wf' OKSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.656. SZÁM 6. b. 16—21. —OSZTÁLY — N—3683. ALAPSZÁM Eljárás keményítőgyári, különösen burgonya keményítőgyári gyümölcsvíz, vagy gyümölcslé feldolgozására Ncubauer Mihály vegyészmérnök A bejelentés napja: 1941. december 23. Amint ismeretes, a keményítőgyártásnál a keményítő kimosásához használt víz a nyersanyagból értékes anyagokat: cukrokat, ~ fehérjeszármazékokat, sókat old ki, illetőleg visz magával. Ez értékes anyagoknak a mosóvízből, az úgynevezett gyümölcsvízből való kitermelése és ezzel egyértelműen a gyüimölcsvíznek önmagában való értékesítése mind ez ideig nem sikerült. , . A szennycsatomákba vezetett gyümölcsvíz értékét az alábbi adatokból hozzávetőlegesen megállapíthatjuk. A legfontosabb keményítőgyártási nyersanyag a burgonya, középértékben 3,3% oldható cukrot -(szaharóz, dextróz) tartalmaz, továbbá 2.2% fehérjét, amelynek több mint fele oldható amidfehérje (főként asparagénsav). Ez anyagokon kívül a gyümölcsvízbe kerül még á burgonya súlyára számítva mintegy 0,2% ámmóniumsó és gyümölcsvízköbméterenként 100 gramm, keményítő is. Ez értékek megmentésére mind ez ideig még azok az eljárások látszanak a legcélszerűbbeknek, amelyeknél a gyümölcsvizét, vagy a burgonyarészelékből préselt gyümölcslevett szeszgyártási nyersanyagok — nem utolsósorban a gyümölcsvizétől • megfosztott burgonyapehely — becefrézésére használták fel. Ez eljárás egyrészt körülményes, mert szükségessé teszi, hogy megfelelő kapacitású szeszgyár működjön a keményítőgyárral párhuzamosan, ami tekintettel a legtöbb államban fennálló szeszgyári ellenőrzésre, nem mindenkor valósítható meg, — másrészt egyes esetekben ez eljárás kimondottan nyakatokért, mert például a burgonyapehely feldolgozásánál azokat az anyagokat viszi vissza, amelyeket a burgonya szárításánál elvontak. Figyelemmel arra, hogy minden 100 kg burgonya feldolgozásánál kb. 800 liter gyümölcsvíz keletkezik, a gyümölcsvíz középértékben és kereken 0,4% cukrot és 0,3% fehérjét tartalmaz. Ilyen híg oldatoknak önmagukban való -feldolgozása csak kivételes esetekben gazdaságos. Ha azonban a felhígított mosóvíz helyett a burgonyareszelék préslevét vizsgáljuk, úgy lényegesen kiválóbb nyersanyaggal állunk szemben. Ugyanis ha a burgonya átlagos nedvességót 75%-kal vesszük fel és a saj-tolásnál csak' 50% levet kapunk, a préslé (gyümölcslé) az oldható anyagok 2/3 részét fogja tartalmazni. Ha tehát a burgonyában kereken 3% oldható cukor és 1,5% oldható fehérje volt, úgy a kipréselt lében kereken 4% cukor és 3% fehérje lesz. A találmányi gondolat mostmár az, hogy a burgonyapréslevet (gyümölcslevet), illetőleg a gyü.möksvizet olyan erjedések foganatosítására használjuk fel, amelyek gyakorlatilag alkoholmentesek és alacsony cukorkoncentráció mellett, közelebbről 8—10% cukortartalomnál nem töményebb cefrékben mennek végbe. Ez erjedéseknél a gyümölcslevet vagy eredeti .töménységében használjuk fel, vagy hígítjuk, vagy legfeljebb eredeti térfogatának 1/2-ére sűrítjük be. Ilyen erjedések pl. a gyakorlatilag alkoholmentes élesztőgyártás, a butanol-acetonos erjesztés, a vajsav- és a tejsav erjesztéses úton való előállítása. E folyamatok közül az élesztőgyártásnál a cukcurkoncentráció 1^2% körül mozog, a butanol-acetonos -erjesztésnél az erjeszthető szén' hidrátok koncentrációja a cefrében 5—8%, a tejsav- és a vajsavgyártásnál pedig 8—10%. A butanol-acetonos erjesztő eljárástól eltekintve a sajtolás által a lébe átment keményítő szemeket diasztázkészítménnyel, vagy malátával cukrosíthatjuk el, amikor is a cukrosítási folyamat a lének esetleges >besürításével egyidejűleg, illetőleg párhuzamosan is történhet. (Pl. mielőtt 60;— 65 C°-nál vákuumban sűrítünk, a malátát az édes cefréhez adagoljuk.) Természetesen a malátára, mint nitrogénhozadékra, szükség nincs, mert emészthető nitrogént a levek elegendőt tartalmaznak. - Éppen ellenkezőleg a viszonylagosan nagy nitrogéntartailom kiegyensúlyozására —•• amennyiben ez szükségesnek -mutatkozik, — az erjesztések céljaira felhasználandó cefréket a ta-~ lálmány egyik foganatosítási módjában nitrogénmentes szánhidrátokkal, például keményítővel vagy cukorral egészítjük ki. Természetesen ez a kiegészítés is csak oly arányú, hogy az egyes I