137642. lajstromszámú szabadalom • Olajtüzelőberendezés szén- vagy koksztüzelésű gőz-, vagy melegvízkazánokhoz és egyéb tűzhelyekhez

2 137.642 katrészek az ismert, olajtüzelésre átalakított, szénvagy koksztüzelésű kazánoknál megtalálhatók. Mint azt már a leírás bevezetésében említettük, a tűztér teljes szélességében felfelé haladó levegő számottevő része, az ismert megoldásoknál, az égésben nem vesz részt. A szükségesnél nagyobb mennyiségű, felhasználásra nem kerülő levsgő áramlik tehát a tűztéren át, még abban az esetben is, ha a levegő-bevezetést az alsó belépési helyen szabályozzuk. A találmány értelmében a tűztéren, a rostély fölött vagy a rostély helyén, a tűztér hosszirányában, olyan tüzelőakna van lalakítva, melynek függélyes keresztmetszete, alulról felfelé, fokozatosan szűkül és a legszűkebb keresztmetszettől kiindulva, fokozatosan bővül. A -^6— fúvókákkal ellátott —5— olajvezeték a legszűkebb keresztmetszetben vagy alatta, míg az előmelegítő —8— csőrendszer a legszűkebb keresztmetszet fölött van elrendezve. A tüzelőakna jelölése —12—. A —12— tüzelőaknái, melynek legszűkebb keresztmetszete az alsó szintjéhez közelebb van, mint a felsőhöz, a tűzálló öntvényből való —10, 10— betéttestek lejtős —10a, 10a— és —10b, 10b— lapjai alakítják illetve határolják. A —10a, 10a— lapokhoz a vízszintes vagy közel vízszintes —10c, 10c— lapok csatlakoznak, melyek az —1— rostély felületét, a tüzelőakna alatti középrész illetve a tüzelőakna fenéknyílása kivételével takarják úgy, hogy a levegő csak a —12— tüzelőaknán át tud az —5— olajvezeték két oldalán a —2— tűztérbe áramolni. Azáltal, hogy a tűztér hosszirányában végighaladó —5— olajvezeték körzetében fokozatosan szűkülő tüzelőaknát alakítottunk, a levegő kénytelen ?z olaj- illetve gázrészecskékkel találkozni és keveredni. A —8— fúvókák fölött keletke: ő gázok egyenletes elosztásban kapják a levegőt. A lángok a —8— csőrendszert tökéletesen előmelegítik. A gáznemű égéstermiékek, egyenletes elosztásban, a kazán hossziránya mentén, a kazán felületének egyenletes melegítése mellett lépnek a felső füstgázelvezetésű, kivezető —3— nyílásokon át, további kazánfelület érintésével a kürtőbe. A jobb oldali —10— betéttesthez, a találmány értelmében, a gáznemű égéstermékek helyes vezetése céljából, a —11— terelőfal csatlakozik (1. és 3. ábrák jobb oldali fele), amely a gáznemű égéstermékeket, a —4— nyíláson át, a kürtőbe vezeti. A —10, 10— betéttestek lejtős —10b, 10b— felületei helyett a —12— tüzelőakna felső részében, a találmány értelmében, az alábbiakban a 4., 5. és 6. ábrákkal kapcsolatban ismertetett, tűzálló anyagból való lapok, pl. samottlapok vagy tűzálló téglák alkalmazhatók, melyek hőtároló hatást biztosítanak és ezáltal a gyulladást gyorsítják és a tökéletes égést előmozdítják. A találmánynak a 2. ábrán látható változatánál a —12— tüzelőakna nemcsak függélyes keresztmetszetben, hanem függélyes hosszmetszetben is alulról felfelé, fokozatosan szűkül és a legszűkebb keresztmetszettől kiindulva, fokozatosan bővül. Ezt a célt, a találmány értelmében, a —13— tüzelőajtóra szerelt —14— betéttesttel és a tűztér hátfalához csatlakozó —15— betéttesttel érjük el. A —14— betéttest alsó részén, begyújtáshoz, a —16— áttörés van alakítva. A levegő alulról az —1— rostély le nem fedett részén át jut a —12-—. tüzelőaknába. A hátsó —15— betéttest a —10, 10— betéttestekkel egyesíthető. A 4. ábrán látható, harmadik megoldási alaknál, amely egyoldalú füstgázelvezetésű kazánt szemléltet, a lejtős elrendezésű —1— rostély egy részét a —10— betéttest lejtős —10c— lapja zárja. Az első megoldás szerinti —10— betéttest lejtős —10b— lapja helyett, lejtős elrendezésű —17— samottlapok kerülnek alkalmazásba, melyek felső szélei az ismert, szénadagoló —18— csatorna függélyes falára támaszkodnak. A —12— tüzelőakna, a 4. ábrán látható megoldásnál, az 1. ábra szerinti —12— tüzelőaknának csak a ::>al oldali fele, azonban a —12— tüzelőákna ennél a megoldásnál is alulról felfelé, fokozatosan szűkül és a legszűkebb keresztmetszettől kiindulőan, fokozatosan bővül. A legszűkebb keresztmetszet az előmelegítő csőrendszer és a fúvókákkal ellátott olajvezeték között vagy a fúvókákkal ellátott olajvezeték magasságában van. Az 5—6. ábrákon látható, lángcsöves, széntüzelésű kazán rostélya, melynek szintje a —19— szakadozott vonallal van jelölve, nagyobb tűztér nyerése céljából, el van távolítva és egymás mellett, szimmetrikus elrendezésben, két —12— tüzelőakna van alakítva. A —12— tüzelőa'knák alsó szintje, a találmány értelmében, az eltávolított rostély szintjénél mélyebben van oly célból, hogy a tűztér magasságát növeljük. A —2— xűztérben, harántirányban, az alsó —20— és a felső —21— terelőfal van elrendezve. Az alsó —20— terelőfal a —12— tüzelőaknák hátfalához csatlakozik. A tüzelőaknákat itt is a —10— betéttestek alkctják. A —10— betétestek lejtős —10a, 10a— lapjaihoz csatlakozó, vízszintes —10c— lapok a —2—- tűztér keresztmetszetét, alulról zárják úgy, hogy a szabályozható —22— nyíláson át (5. ábra) belépő levegő csak a —12, 12— tüzelőaknákon át tud felfelé haladni. A—12—tüzelőaknák felső, felfelé fokozatosan bővülő részeit a —17— samottlapok alkotják. A bal-és jobb szélső—17—samottlapokhoz a vízszintes —lOd— lapok csatlakoznak. A belső —17, 17— samottlapok felső szélei összeérnek és együttesen fordított V-keresztmetszetet alkotnak. A találmány lényegének érintése nélkül az egyes megoldási alakok egymással kombinálhatók és tűzálló öntvényből való —10— betéttestek helyett, üreges vagy tömör, tűzálló anyagból, pl. samottból vagy tűzálló téglákból összeállított betéttestek alkalmazhatók. Ezek a betéttestek falazási munkával építhetők a tűztérnek a rostély feletti szakaszába vagy a rostély helyére. A —12— tüzelőakna alakításánál, a mindenkori, átalakítandó, koksz- vagy széntüzelésű kazán tűzterének és rostélyának alakjától függetlenül, arról kell gondoskodnunk, hogy a fúvókákkal ellátott olajvezetéket a levegő ne tudja megkerülni. Ott, ahol a helyi viszonyok miatt a rostélyt nem lehet lefedni, a —12— tüzelőaknát, térköz hagyásával, a rostély felett alakítjuk, az akna alsó szintjéből (alsó légbevezető nyílásától) kiindulőan azonban a tűzteret alul lezárjuk. Az akna felső szintje magasságában a tűztér lezárása azért előnyös, mivel egyrészt az akna mögött az égést