137641. lajstromszámú szabadalom • Játék és hozzávaló indító-, továbbá az első győztest mutató szerkezet, valamint egyéb szerkezeti elemek

137.641 3 A 12. ábra szerinti szerkezet a futópálya alsó végén elsőnek beérkező golyót mutatja. A vízszintes —44— tengely körül lengethetően ágyazott —43— vályú nyugalmi alaphelyzetében az —A— elem folytatását alkotja. A —43— vályúnak a golyókat vezető hornyai az —A— elem —2A— hornyainak folytatásai. A —43— vályú bal oldali végében az egyes hornyokhoz csatlakozó —45— mélyedések golyófogók szerepét töltik be. A —43— vályú jobb oldali végének felső szélén rögzített —46— ellensúly, az —A— elem felső szélére támaszkodva, mint ütköző, a —43— vályú nyugalmi alaphelyzetét biztosítja. Működés. Az elsőnek befutó —10—;

golyó súlya a —43— vályút az óramutató járásával ellenkező irányban átbillenti. A —43— vályú ezt az elforgatott helyzetét megtartja, amennyiben a —46—• ellensúly a —44— tengelytől balra kerül és így forgatónyomatéka a visszabillenéssel szemben hat és a megfelelő —45— mélyedésben fogvatartott golyó azt mutatja, hogy melyik pályán gördített golyó érkezett be elsőnek. A többi beérkező golyó az —A— elem bal oldali végénél, szabadon eshet le vagy az —A— elem bal oldali vége alá helyezett gyűjtőedénybe zuhan. Ha holtversenyben, egyidejűleg egynél több golyó fut be, a szerkezet ezt is jelzi oly módon, hogy egynél több —45— mélyedésben marad golyó. A 13. ábra szerinti, az első golyó beérkezését mutató szerkezet a futópálya, az adott esetben az —A— elem bal oldali végén, oldhatóan rögzített, és függélyes metszetben U-alakú —54— járomban, az —55— tengely körül lengethetően ágyazott —56— kétkarú emelőből áll. Az —56— kétkarú emelő szélessége az —A— elem szélességével kb. egyenlő. Nyugalmi alaphelyzetben az —56— kétkarú emelő alsó széle a —10— golyók pályájában van. Az —57— ellensúly az—56— kétkarú emelőt az alaphelyzetében tartja, azaz az —A— elem bal oldali végéhez szorítja. Az —56— kétkarú emelő hosszabb karján, az egyes —2A— hornyok felett, azonban a —10— golyók pályáin kívül, a fordított V-keresztmetszetű .—58— reteszek vannak. Az elsőnek befutó —10— golyó az —56— kétkarú emelő hosszabb karjának alsó szélébe ütközik és az —56— kétkarú emelőt az óramutató járása irányában kilendíti. Az elsőnek befutó —10— golyó az —A— elemről a rajzon fel nem tüntetett, nyitott edénybe esik vagy az alábbiakban ismertetett, pl. a 15. és 25. ábrákon feltüntetett —H— tekepályára gördül. Ugyanakkor az összes —58— rekesztők a —2A— hornyokba süllyednek és a később beérkező —10— golyók útját elzárják. Átbillentés után az —56— kétkarú emelő elforgatott helyzetét az —57— ellensúly biztosítja. A 13. ábra szerinti, az első beérkező gördülőtestet mutató szerkezethez különleges kifutópálya csatlakozhat. Ez a kifutópálya pl. a 15. és 25. ábrákon látható —H— tekepálya, rulett, labirintjáték, céllölövőjáték vagy az ismert tivoli-játék stb. lehet. A 14. ábra szerinti —A— elem csatornájának U-keresztmetszete van. Az —1A— síkfelület folytatását a —48— nyelv, a —3A, 3A— lécek folytatását a —49, 49— nyelvek alkotják. A szomszédos elemek összeszerelése úgy történik, hogy a golyók haladási irányában, elől levő —48— nyelv alul, míg a —49, 49— nyelvek kívül kerülnek oly célból, hogy a golyók fennakadás nélkül gördüljenek. A helyes összeillesztést a 15. ábra bal oldali vége szemlélteti. A játék változatosságának és a véletlen esélyeinek növelésére az egyes futópálya-elemek hornyaiban az 5. ábrán szakadozott vonalakkal jelölt, célszerűen, ellipszis alakú —69, 70— áttörések alkalmazhatók, amelyek szélességi merete a —10— golyók átmérőjénél valamivel nagyobb. A legördülő golyók, a mindenkori sebességtől és a golyóknak a hornyokban elfoglalt, mindenkori elhelyezkedésétől függően, a —69, 70— áttöréseken keresztül eshetnek vagy azok felett áthaladhatnak. Ha pl. a centrifugális erő hatása alatt vagy a futópálya egyenlőtlenségei miatt a golyó nem a horony legmélyebb részében gördül, úgy nem esik át a —69— vagy —70— áttörésen. A futópályát — célszerűen — úgy szerelhetjük össze, hogy a —69, 70— áttörésekkel ellátott elem egy másik elem fölé, pl. a 9—10. ábrák szerinti futópálya-szakasz felső menetébe kerül, következésképpen a —69— vagy —70— áttörésen át leeső golyó az alatta levő elem egyik hornyába esik, tehát a pályája megrövidül azaz a golyó rövidebb idő alatt futja végig a pályát. Ily módon áteshet pl. a külső kanyarulatban, horonyban gördülő golyó a belső kanyarulatba és viszont. A 16. ábrán a futópálya —A— elemét hordozó pillér a fordított U-keresztmetszetű —19— zsámolyból és a függélyes —20, 21—- lapokból áll. A —21— lap —22, 22— lábai a —19— zsámoly —23, 23—. hasítékaiba, míg a —20— lap —24, 24'— lábai a —19— zsámoly —25, 25— hasítékaiba hatolnak. A —21— lap függélyes —26— hasítéka összeszereléskor a —20— lap függélyes —27— hasítéka fölé kerül és a —20, 21— lapok összeszerelt, egymásra merőleges helyzetben egymást kölcsönösen megtámasztják, rögzítik. A —20— lap —28— nyelve az —A— elem —1A— felületének —29— haránthasítékán hatol át. A —28— nyelvvel szomszédos vállak az —A— elem —2A— hornyait alátámasztják. A —28— nyelv a —10— golyók szabad gördülését nem gátolja. A —19— zsámoly —19A-^ fülei két szomszédos —19— zsámoly oldható Összekötését teszik lehetővé. A —19— zsámolyok összekötésének célja a pillérek kölcsönös helyzetének elmozdulásokkal szembeni, fokozott biztosítása. Kívánt esetben, ha az egyes —19— zsámolyok egymástól nagyobb távolságban vannak, úgy két szomszédos zsámoly közé változtatható hosszúságú zsámoly-elemek iktathatok. Több elem (elemcsoport) pl. a 9—10. ábrák szerinti, csavarvonalhoz hasonló pályaszakasznál, a 7. ábra szerinti, teljes kanyarnál van, a 8. ábra szerinti nyolcasnál közös zsámolyra szerelhető. A 17. ábra szerint a —20— lap felső szélében a függélyes —30, 30— bevágások vannak, melyekbe az —A— elem —4A, 4A— oldalfalait süllyesztjük. A —30, 30— bevágások méreteit, célszerűen, úgy választjuk meg, hogy a —2A, 2A— hornyok a —20— lap felső élére támaszkodnak, tehát végeredményben a pillér az —A— elemet ez utóbbi-