137630. lajstromszámú szabadalom • Távközlési kapcsolóberendezés egy vagy több csoportválasztó fokozattal

6 137.630 ugyanannyi időt vegyen igénybe, mint amennyi egy tárcsaimpulzus időtartama. Szükséges továbbá, hogy a csoportválasztónak alapállása legyen, ahonnan keféi keresni indulnak. ' Az említett második követelmény szabja meg a választókefék forgási sebességét. Ez a sebes^ ség tehát attól függ, hogy hány kivezetése van a különböző csoportokban. Nagyobb csoportok széttagolhatok az érintkezőívben bármely alkalmas módon szétszórt kisebb csoportokra, de annak a tagnak, amellyel a választógép forgó keféi először találkoznak, oly kiterjedésűnek kell lennie, 'hogy legalább egy tárcsaimpulzussal egyenlő forgásidőt igényeljen. A választókefék alaphelyzete célszerűen úgy rendezhető el, hogy a kefekocsi rendesen egy kijárattal marad SM lépőkapcsoló helyzete mögött. Mire tehát a választógép egy csoport első kijáratához ér, SM kapcsoló már a rákövetkező csoport alapáramát kapcsolja és így a választókefék nem állnak meg. Ha azonban SM kapcsoló keféi már beálltak a kívánt helyzetbe, a választókefék megállnak az első szabad kijáraton, mivel a jeláram most azonos az alapárammal. Azonban az így talált szabad kijárat véglegesen le nem foglalható, míg a késleltetett Lmr jelfogó elengedése nem jelzi, hogy biztosan nem jön több áramlökés, vagyis a vett szám teljes. A tárcsasebesség nagyon változó, pl. másodpercenként 8 vagy 14 lépés lőhet. Nagyon lassú tárcsa esetén a választó véletlenül olyankor érhet egy csoportban szabad kijáratra, amikor a megfelelő SM kapcsoló helyzete még ezt a csoportot tartja megjelölve. Ez esetben T2 cső működik és a választókefék megállnak. Ha most további áramlökés érkezik, a T-> csőnek ki kell oltódnia és a választókeféknek tovább kell forogniok. Az említett esetben a csoport minden kijárata véletlenül foglalt is lehet és így a választókefék nem állhatnak meg, hanem a következő csoport kijárataira mennek át. Ilyenkor a választókefék túl messzire haladhatnak, vagyis az SM kapcsolóval kijelölt csoport mögé. A választás azonban minden körülmények között helyes lesz, mivel a választókefék csak az adott jeláramnál állhatnak meg. Folytatniok kell tehát forgásukat, míg a kívánt csoportban nem találnak szabad kijáratot. Az alábbiakban ismertetett áramkörelrendezés mindezen feltételeket kielégíti. Az első csoportválasztógép keféi akkor kezdenek forogni, amikor SMj kapcsoló keféit az első áramlökés az ,,1" érintkezőre állította. Az áramlökéseket Chr jelfogó követi és minden szaggatásnál kikapcsolja T2

cső anódtelepét. Amidőn a számjegy teljes, Chr meghúzva marad, Lmr pedig elenged és IM kapcsoló egyet lép. Ekkor Di^ jelfogó működik és Chr jelfogóra tartó földet ad OM kapcsoló „a" ívén át. Chr jelfogó a választás befej eztéig meghúzott állapotban marad, mikor is Vrr jelfogó engedteti el. Ha a csoportválasztó keféi lassan működő tárcsa következtében a nem kívánt kijárat érintkezőjén állnak meg, úgy Chr jelfogó elenged a következő áramlökés vételekor, kioltja T2

csövet, ezzel elengedteti Vtr jelfogót és kényszeríti a csoportválasztót helyzetének elhagyására. Mire Chr jelfogó ismét meghúz, SMj kijelölő kapcsoló keféi már a következő helyzetben vannak és más alapáramot kapcsolnak. Ha az első választás a második számjegy udása előtt vagy.adása közben befejeződött, Chr jelfogó ismét követheti az Isr jelfogóra ható áramlökéseket és a második csoportválasztó is üldöz a fentebb ismertetett módon. Váltóárammal vizsgált kijárat véglegesen csak akkor foglalható le, amikor Lmr jelfogó elengedett. Amikor a váltóáramú vizsgálat befejeztével Str jelfogó meghúz, csak Tr jelfogó nagy ellenállású tekercse kapcsolódott a vizsgáló feszültség felé és nincs még áramköre Tr jelfogó kis ellenállású tekercsének, illetve Dtr jelfogónak. Utóbbi áramkör, mint az ábrából követhető, akkor záródik, amikor Lmr jelfogó elenged. Ha viszont a számjegy már beérkezett, amikor a váltóáramú vizsgálat folyik, úgy a kijárat azonnal lefoglalódik a teljes egyenáramú vizsgálattal, amelyhez a föld megvan a Dir jelfogó záróérintkezőjén és OM kapcsoló ,,b" ívén át, vagyis függetlenül Lmr jelfogó bontóérintkezőjétől, amely érintkező már ismét nyitott lehet a következő számjegy vétele folytán. h) Az áramkör változatai A fent ismertetett áramkörök és működéseik csupán példák és nyilvánvaló, hogy a találmány semmiképpen sem ezekre korlátozott, hanem számos más kiviteli változata lehetséges. Az ismertetett áramkörökben például a választógépeknek alapállásuk van, ahová minden hívás lebonyolítása után visszatérnek és az áramkör újabb híváshoz csak akkor áll rendelkezésre, ha a gép visszatért ebbe az állásba. Az ezt módosító változatnál nincs alapállás, amely esetben a gép alapállás érintkezői, egyes jelfogó érintkezők és az alapállásba visszaküldéshez szükséges huzalösszeköttetések megtakaríthatók. E változatnál célszerűen elmarad a fentebb ismertetett üldözéses elrendezés, melynél a csoportválasztó már megkezdheti mozgását, mialatt a választást irányító számjel vétele a számjegyző vezérlőben még folyik és ehelyett a választó és kereső működés csak akkor kezdődik, amikor a vett számjel már teljes. A csoportválasztók különféle szerkezetűek lehetnek. A példában egymozgású típust mutattunk be több kapcsolóhoz közös motorhajtással, de a találmány ugyanoly jól alkalmazható egyéni léptetővel vagy tetszőleges egyéni motorszerkezettel hajtott kapcsolókra. A példaképpen ismertetett rendszerben a jellemző feszültséget azonnal bontja a megelőző választótól foglalttá váló választóáramkör egy jelfogójának érintkezője. Ez nem lényeges a rendszer működésében, hanem csak arra való, hogy keresés közben a választógép keféje foglalt kivezetésen a kefék pillanatnyi megállása nélkül haladhasson át. Ha ezt a jelfogóérintkezőt elhagyjuk, úgy a választó és kereső mozgások különválnak. A gép» keféi ugyanis előbb egyetlen folytatólagos mozgással egy csoport első kijáratához mennek, azután pedig lépésenként kezdenek mo-