137629. lajstromszámú szabadalom • Folyadékmérő, különösen lassan áramló folyadékok mennyiségének mérésére

2 137.629 mindkettőjének megkettőzésével. Ekkor egy-egy nagyobb és kisebb keresztmetszetű szelepet hasz­nálunk oly módon, hogy zárásánál előbb a na­gyobb, majd a szűkebb keresztmetszetű szelepet zárjuk. Ezáltal, mikor mái- csak a szűkebb ke­resztmetszetű szelep van nyitva, a folyadékáram­lás oly lassú, hogy az úszóval kiváltott zárási ha­tás és a tényleges zárás között eltelt időben még áramló folyadék mennyisége elhanyagolhatóan ke­vés. Az ismertetett kiviteli alakok mindegyikénél a mérés a szelepek működésének megszámlásásából áll. Az erőművileg működtetett szerkezetnél a számlálószerkezetet a szelepműködtető rudazat­hoz kapcsoljuk, a villamosan működtetett szerke­zetnél a számlálószerkezetet is villamossággal mű­ködtetjük, tehát a fogyasztás távjelzésre alkalma­san mérhető. Alkalmas a mérősKírkszet fajlagos fogyasztás jelzésére is. Ekkor oly jelzőműszert alkalmazunk, melyei a mérőszerkezeten kívül a vonatkoztatott másik egység is befolyásol. (Pl. óránkénti fogyasztás jelzésénél az idő, gépkocsi­nál a 100 km-re vonatkoztatott fogyasztásnál a távolság.) Példaképpen a 4. ábra ilyen fajlagos fagyasztást is jelző műszer számlapját tünteti fel. Az 1. ábra az erőművi működtetésű mérőszer­kezet ikerberendszéses változatban. Az azonos jel­le eű alkatrészeket e két mérőszerkezetnél azonos szám, és a vagy b betű jelöli. Az —la— —lb— mérő'zdá'w alsó szűkebb része -a —2a— —2b—, felső szűkebb része a —3a 3b— edény. E szű­kebb részekben van a —4a— —4b— úszó a ve­zérléshez, és a bővebb részben a gyűrű alakú —5a—- —5b— működtető úszó. A —2a— —2b— alsó szűkebb részbe torkollnak a —6a— —6b— beömlő- és —7a 7b— kiömlő szelepek. Ezeket a —8a— —8b— ill. —9a— —9b— rugók szorít­ják ülésükre. A —6a— —6b— beömlőszelepek alatti terek a —10— beömlő-, a —7a— —7b— kiömlcszelepek .alatti terek a —11— kiömlőveze­té'kkel kapcsolatosak. A —6a— —6b— beómlő­szelepeket a —12a— —12b— rudak, a —7 a— —7b— kiömlőszelepeket a —13a 13b— rudak lenyomásával lehet kinyitni. E rudak a —4o— —4b— úszóba helyezett —14a— —14b— és —15a— és —15b— csöveken nyúlnak át. A —4a— —4b— úszóra van erősítve a —16a— —16b—, —17a— —17b— ütközős —18a— —18b— rúd, az —5a— —5b— úszóra pedig a —19a— —19b— csap körül lengő, —20a— —20b— kétkarú eme­lőhöz kapcsolt —22a— —22b— ütközős —21a— —21b— rúd. A —12a 12b— beömlőszelep nyi­tórúdra a —23a— —23b— csap körül lengő —24a 24b— kar, a —13a 13b— kiömlő­szelep nyitórúdra a —25— csap körül lengő —26— kétkarú emelő vége támaszkodik. A —24a-— —24b— kart a —22a— —22b— ütközőnek tá­maszkodó —27a— —27b— rugó feszíti, a —26— kétkarú emelőt pedig a —20a— —20b— kétkarú emelők egyikének támaszkodó, ráerősített —28a— —28b— rugók egyike feszíti. A —24a 24b— emelőt a kivágásba ugrott —29a- 29b—, vagy Í—30a— —>30b— kilincs, a —26— kétkarú emelőt a •—31a— —31b— kilincsek egyike tartja állásá­ban. E kilincsek mindegyikét a becsappanási ál­lásuk felé feszítő rugó tartja. A —29a 29b— és —31a-— — 31b— kilincséket a —17a— —17b— ütközők, a —30a 30b— kilincseket a —16a— —16b— ütközők akasztják ki. Az ismertetett kiviteli alak működése a követ­kező: a" rajzolt helyzetben a —7a— kiömlő-, és —6b— beömlőszelepek . vannak nyitva, tehát az —a— oldal ürül, a —b— oldal töltődik. A töltés következtében az —5b— úszó emelkedik és a —21b— rúdon és —20b— kétkarú emelőn át meg­feszíti a —23b— rugót. Amikor a folyadékszint a felső, szűk —3b— edényrészben elérte felső magasságát, a —4b— úszóra kifejtett felhajtóerő akkora, hogy a ráerősített —18b— rúdon levő —Ißb— ütköző felemeli terhelőrugója ellenében a —30b— akasztókilincset, és így a —24b— kart, az ehhez a —12b—• rúdon át támaszkodó —6b— beömlőszeleppel felszabadítja. A —6b— szelepet a —8b— rugó bezárja. A —24b— kart új állásá­ban a becsappant —29b— kilincs rögzíti. Az —a— oldalon a kiürülés folyamán az —5a— úszó le­süllyed és a —21a— rúdra erősített —22a— üt­köző révén a —24a— karra támaszkodó —27a— rugót megfeszíti. A —4a— úszó legalsó állásában, mikor az —la— edény —2a— szűk része is az alsó folyadékszintig kiürült, a —18a— rúdjára erősített —17a— ütköző révén kiemeli a —29a— és —31a— kilincseket terhelőrugójuk ellenében. A —29a— kilincs felszabadítja a —24a— kart, melyet a —27a— rugó elforgat és így nyitja a —8a— rugó ellenében a —6a— beömlőszelepet. A —24a— kart új állásában a becsappant —30a— kilincs rögzíti. A —31a— kilincs felszabadítja a —26— kart, melyet a —28b— feszített rugó elfor­gat, a —13b— rudat lenyomja, ezzel a —9b— ru­gó ellenében nyitja a —7b— kiömlőszelepet, a —13a— rudat felengedi, és ezzel a —9a— rugó zárja a —7a— kiömlőszelepet. A —26— kart új állásában a becsappant —31b— kilincs rögzíti. Most az —a— oldal töltődik, a —b— oldal ürül. Az —5a— úszó emelkedése a —28a— rugót, az —5b— úszó süllyedése a —27b— rugót ieszítik meg. Az előbb ismertetett játék felcserélve, is­métlődik. A —11— kiömlővezetékből a fogyasz­tóhoz folyamatosan ömlik a megmért folyadék. A számlálószerkezet nem ábrázolt módon a —26— karhoz kapcsolódik úgy, hogy minden átálláskor a számlálómű egy egységgel tovább ugrik. Az ismertetett kiviteli alaknál a szelepek át­váltását végző, összenyomott rugókban tárolt ener­giát, az —5a— —5b— úszók révén a folyadék fel­hajtóereje adja. A szelepek átváltása más módon is lehetséges, pl. felhúzott rugó, súly, sűrített vagy ritkított levegő, nyomóvíz, nyomóolaj, villám.is­ság stb. felhasználásával. A villamos vezérlésű és villamos működésű mérőszerkezetet a 2. ábra tünteti fel, a tároló­edényes és kettős beomlőszelepű változatban. Az —1— mérőedény —2— alsó-, és —3— felső része szűkebb. Ebben mozog a szűkebb részekbe nyúló —4— úszó. A —2— . alsó, szűkebb részbe torkoll­nak a szűk —5—, tág —6— beömlő-, és a tág —7— kiömlőszelepek. Ezeket az —5'—, —8—, —9— rugók szorítják ülésükre. Az —5— —-6— beömlőszelepek alatti tér a —10— beömlőcsővel, a —7— kiömlőszelep alatti tér a —11— kiömlő­csővel kapcsolatos. Az —5— —6— —7— szelepe-

Next

/
Thumbnails
Contents