137626. lajstromszámú szabadalom • Szögmérőműszer

2 137.626 A találmány szerinti szerkezet elve a mellékelt rajzon van feltüntetve, mely egy teodolitnék il-. letve csak vízszintes körének példaképpeni kiviteli alakját mutatja. Az 1. ábra a teodolit alsó részének tengelyirányú, függőleges hosszmetszete, a 2. ábra a találmány szerinti vetítőrendszer felülnézete, a , 3. ábra a főfokbeosztás egymással átmérőlegesen szembenfekvő helyeinek a mikroszkóp-képsíkban való ábrázolásának elvét mutatja, a fokbeosztás excentricitása okozta, megjelölt hibákkal és ezek önműködő kiküszöbölésével, végül a 4. ábra a fokbeosztás és a segédfokbeosztás két egymással szembenfekvő helyének metszéspontját mutatja, amint az a mikroszkópban megjelenik. A háromlábú —1— állványban a távcsőnek és az optikai rendszer többi, a rajzon fel nem tüntetett alkatrészének ágyazására való —2— tartó van forgathatóan ágyazva. Az —1—• állványban a —3— csap, az —5— üvegkorong megerősítésére való —4— hordozóval, szilárdan van ágyazva; az —5— üvegkorongon van a főfokbeosztás, melynek két egymással átmérőlegesen szembenfekvő helye A-val illetve B-vel van jelölve. Az —5— üvegkorong ismeretes módon — éspedig a —6— gyűrűvel — van a —4— hordozón megerősítve. Ebből látható, hogy az —5— üvegkorong a teodolit —1— állványával szilárdan össze van kötve úgy, hogy az a teodolit minden vízszintes mozgásánál mozdulatlan. A főfokbeosztás két egymással átmérőlegesen szembenfekvő A, B helyének megvilágítása a —7—• megvilágítólencsével történik. A fénysugárnyaláb a fokbeosztás B helyén megy át, mely optikai rendszer segítségével lesz ábrázolva; ez az optikai rendszer a —8, 10— háromélű hasábokból, a tetőszerű —9— hasábból, a —11— tárgylencséből és a —12, 13— háromélű hasábok további rendszeréből áll. A fénysugárnyaláb ezután az A helyen ismét átmegy az —5— üvegkorongon, miáltal e hely képe is létesül. A fokbeosztás eme két egymással átmérőlegesen szembenfekvő helyének eredő képe a fokbeosztás kereszteződő osztóvonalaiból áll és egy felállítóhasáb segítségével, megközelítőleg 45°-kal, megfelelően el lesz forgatva és megfigyelés céljából a mikroszkóphoz vezetve. E célra a mikroszkóp a —15—• tárgylencsével, a —16— egyszerű, optikai mikrométerrel és a mikroszkópnak többi, a rajzon fel nem tüntetett, optikai részével van ellátva. A —16— mikrométer, előnyösen, egyszerű, eltolható, optikai ékből állhat és a megfelelő fokbeosztással ellátott —17— vezérlőgombja van. A mikroszkóp középsíkjában az optikai, korrekciós —18— elem van elrendezve, amelynek oly módon kiképezett —19— segédfokbeosztása van, hogy a kör-főfo'kbecsztásnaik finom beosztását képezi. Ez a korrekciós —18— elem lineáris —19— segédfokbeosztás alkalmazását teszi lehetővé. Az excentricitási hibák kiegyenlítése és a fokbeosztásképek alakja — ahogyan azok a mikroszkóp képsíkjában megjelennek — a 3. és 4. ábrákon van feltüntetve. A kör-fokbeosztás A helye ugyané fokbeosztásnak átmérőlegesen szembenfekvő B helyével kereszteződik. A fokbeosztás excentricitásából származó hibának minden változása a főfokbeosztás vonalai metszéspontjának az Y—Y irányban való eltolódásával válik észrevehetővé. Ebből kitűnik, hogy az ablak —20— kerete, a —19— segédfokbeosztással együtt, az X—X helyzetben azaz az Y—Y irányra merőlegesen, oly módon rendezhető el, hogy az említett hibák kiküszöböltetnek és az eredő alak — ahogyan az a 4. ábrán fel van tüntetve — megjelenik. A teodolitnak a függőleges tengely körül való elforgatása közben a mikroszkóp képsíkban, a —20—keretben, a főfokbeosztás két átmérőleges vonalának egy irányban mozgó metszéspontja jelenik meg. A teodolitnak egy meghatározott helyzetbe való beállítása után a vonalak metszéspontja közvetlenül a helyes mérési helyzetet mutatja. így pl. a 4. ábrán a teljes vonalakkal megjelölt metszéspont a tizedesbeosztásos főfokbeosztáson a 212 g értéket („g" a tizedes fokok ismert jele), a —19— segédfokbeosztáson pedig (0 és 5 között) a 2 értéket adja meg. A —19— segédbeosztás „a" részét az optikai mikrométerrel éspedig a —17— vezérlőgomb hengeres fokbeosztásán olvassuk le; értéke pl. az 1. ábra szerint 750. Az összeredmény tehát 212g. 2750, a következő, szokásos összeadás szerint: — 5— főfokbeosztáson 212 g —19— segédfokbeosztáson 2 —17— vezérlőgombos mikrométerdobon ' 750 Összesen: 212 g 2750 Bizonyos esetben a —19— segédfokbeosztás szélső helyein a mikroszkóp-látómező ablakában a kereszteződő osztóvonalak két metszéspontja jelenik ugyan meg (a 4. ábrán vonalkázottan feltüntetve), azonban csak az egyik metszéspontnál lehet egész fokokat leolvasni. A számjegyek a másik metszéspont vonalainál le vannak fedve úgy, hogy mérés közben tévedés nem történhet. Természetesen tetszőleges mikrométert alkalmazhatunk; az optikai mikrométer fokbeosztása esetleg közvetlenül a mikroszkóp középsíkjában lehet elrendezve. Szabadalmi igénypontok: 1. Szögmérőműszer, amelynél egymással szembenfekvő, két körosztáshelyet közös látómezőben ábrázolunk, jellemezve az osztáskörön levő főfokbeosztás két mérőhelye közé iktatott, fénysugármenetével a közös osztókör egyik mérőhelyét a másik mérőhelyen síkban keresztezetten feltüntető, optikai (8—14) rendszerrel, aholis ezeknek a keresztezett kör-osztásvonalaknak metszéspontja a leolvasó mikroszkópban elhelyezett (19) segédfokbeosztásnak mozgatható, leolvasó mutatóját alkotja, jellemezve továbbá a keresztezett körosztásvonalak és a segédfokbeosztás között, oly elrendezéssel, amelynél fogva egyrészt a két körosztáshely számtani középértéke meghatározható, másrészt a segédfokbeosztás, pl. optikai mikrométerrel, leolvasható. 2. Az 1. igénypont szerinti szögmérőműszer megoldási alakja, jellemezve a leolvasó mikroszkópban ágyazott, a főfokbeosztás keresztezett vona-