137622. lajstromszámú szabadalom • Elektroncső

Megjelent: 1962. december 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.622. SZÁM 21. g. 1-16. OSZTÁLY —1—4802. ALAPSZÁM Elektroncső Egyesült Izzólámpa és Villamossági R. T., Budapest A bejelentés napja: 1944. július 1. A találmány elektroncső, főleg 'rövidhullámú rádióvételi vagy adási célokra, &i célja azon hátrányok kiküszöbölése, melyek a tárcsa alakú sajtolt üvegtalppal ellátott ilyen csöveknek rövidhullámú célokra való használatukkor jelentkeznék. A szóbanforgó célokra ugyanis tudvalevőleg kisméretű csöveket kell használni, melyeknek ezért talpa is kicsi, és így a rajta egymással párhuzamosan átnyúló árambevezetők is egymáshoz túlságosan közel kerülnek, noha ezek közti csekély kapacitás és nagy szigetelési ellenállás elérésére őket. egymástól távol kellene elhelyezni. A tárcsa alakú sajtolt üvegtalppakba ugyanis az egyes árambevezetők rendszerint körbeírt sokszög sarkpontjain vannak légzáróan beolvasztva, de a tárcsába írható kör kis átmérője folytán az egyes árambevezetők egymáshoz mégis túlságosan közel kerülnek, és az ennek folytán jelentkező hátra-1 nyokat kiküszöbölni á másfajta típusú csöveknél használatos árnyékolással itt alig lehet. Legkényesebbek természetesen azok az árambevezetők, melyek üzem közben egymáshoz képest nagyfrekvenciás feszültségűsk, így például az anődakivezetés és a vezérlőrács kivezetése, melyeket úgy egymással, mint az egyéb kivezetésekkel szemben nagy szigetelési ellenáUásúakra és igen kis kapacitásúakra kellene készíteni. Ezzel szemben a katóda kivezetése a katóda fűtőáramkivezetéseivel és a segédrácski vezetéssel szemben kapacitív szempontból nem kényes, sőt előnyös, ha közöttük kapacitás van, hiszen ilyet a csövön kívül rendszerint úgyis be kell építeni. Ezenkívül e kivezetések közt csak egyenáramú feszültségkülönbség áll fenn, és rendszerint hasonló a helyzet esetleges egyéb elektródák kivezetéseinél, például pentódák harmadik rácsának kivezetésénél is, mely fogórács tudvalevőleg üzemközben általában katódpotenciálon, vagy esetleg kisfrekvenciás feszültségen van. A találmány szerint tárcsa alakú sajtolt üvegtalpú csöveknél e hátrányokat úgy küszöböljük ki, hogy az egymáshoz képest nagyfrekvenciás feszültségre nem kerülő elektródák kivezetéseit a talp egyetlen közös nyílásán csoportosan, tehát egymáshoz közel, egymástól szigetelten vezetjük át, míg legalább egy másik, célszerűen az összes többi elektróda kivezetése a talp egy-egy külön nyílásán, tehát egymástól és a fentemlített közös nyílástól távol, egyedül nyúlik át. A találmány szerinti csőnek egy különösen előnyös foganatosítási alakjánál a közös nyíláson a katódahozzávezetést is alkotó fémhüvely nyúlik át, és ezen a hüvelyen, annak belsejében, nyúlnak még át, tőle és egymástól szigetelten, az egymáshoz képest nagyfrekvenciás feszültségre nem kerülő többi elektródák kivezetései. E hüvely anyagaként például krómvas alkalmas, az ezen csoportosan átnyúló többi kivezetéseket pedig egymástól rájuk olvasztott, és egymással, valamint a fémhüvellyel összeolvasztott üvegrétegek szigetelhetik. Az ilyen elrendezés azért igen előnyös, mert a hüvelyen átmenő kivezetéseket a többiekhez képest a hüvely kapacitív szempontból jól leárnyékolja, ezen kivezetések mindegyike viszont a katódkivezetéshez azon elég nagy kapacitással van csatolva, mely a hüvelyhez való közelségük folytán köztük és a hüvely közt fennáll. Ennek következtében e kivezetéseknek a talpon való áthaladási helyeiken egymáshoz képesti megfelelő szigetelési ellenállás mellett a többi kivezetésekhez képest oly nagy szigetelési ellenállásuk és olyan csekély kapacitásuk van, hogy nem kívánt nagyfrekvenciás feszültségeknek rajtuk való felléptétől itt nem kell tartani, egyéb helyeken pedig ettől ismert módon már jól megvédhetők. A találmány szerinti cső talpát alantiakban egy példáiban a csatolt nagyított léptékű rajzzal kapcsolatban ismertetjük, melynek 1. ábrája a talpat metszetben, 2. ábrája pedig felülnézetben mutatja. Az —1— talpnak három nyílása van, melyek közül a bal oldali nagy nyílásba a —2— krómvashüvely van légzáróan beolvasztva, mely egyben a katódkivezetést képezi. E célból hozzá a talp mindkét oldalán a rajzon fel nem tüntetett vezetődrótok vagy lemezsávcrk lehetnek erősítve, például hegesztve. E talp pentodához való, és így a —2— hüvelyen a katóda fűtéáramát vivő —5 és 8— árambevezetőköii kívül a védőtrács —3— és a fogórács —4— árambevezető je is nyúlik át, me-