137604. lajstromszámú szabadalom • Számolókészülékkel egyesített zár vagy lakat

2 137.604 Hasonlóképpen lehet egyesíteni a számolókészüléket a zárakkal is, akár olyképp, hogy a számolókészülék a zár tokjában van és azzal szerves egészet alkot, akár pedig úgy, hogy a számolókészülék a záron kívül van és azzal —úgy függ össze, hogy a zárnyelv. zárómozgása a számolókészüléket működésbe hozza. Emellett lehet a számolókészülék közvetlenül a zár mellett, vagy attól távol. A 3. ábra példaképpen egy fiókos szekrény elölnézete, amelynél a zárpajzs a szokottnál nagyobb és a kulcslyuk fölött még egy nyílása van, amelyiken át a hátul levő számolókészülék számja látható. Ez a készülék mindig mutatja a kinyitás és isimételt bezárás megtörténtét. Fontos lehet ez pl. olyan üzemeknél, amelyeknél egy fiókhoz, szekrényhez stb. két személynek van kulcsa, mert így egyik személy sem nyithatja ki a zárat a másik tudta nélkül. A 4. ábra négyajtós szekrény elölnézete. A rajz szerinti kiviteli példánál a jobboldali, rugzáras 7 ajtó van a számolókészülékkel felszerelve, mégpedig olyképp, hogy a számolókészüléket a zárásnál lefelé tolódó 6 rúd működteti. A szekrénynek a 7 ajtóhoz tartozó részét a 8 fal választja el a szomszédos résztől és a 8 fal előtt a 9 oszlop van. A 10 számolókészüléket a 7 ajtó legalsó élének magasságában részben a 8 falba süllyesztve és úgy helyezzük el, hogy azt a 9 oszlop takarja. A számolókészülék tehát rejtett helyen van, amivel azt érjük el, hogy illetéktelen személyek észre sem veszik a szekrény kinyitásának ellenőrzési lehetőségét. Megtehetjük továbbá azt is, hogy a számolókészüléket két részre osztjuk, olyképp, hogy pl. egy kéttárcsás, tehát 99-ig mutató számolókészüléket jól láthatóan helyezünk el, egy harmadik tárcsát pedig rejtve. Ez a harmadik tárcsa a 99-es szám elérése után egy számmal elfordul. Ha tehát valaki a zár illetéktelen felnyitása után a zárat még 99-szer nyitja és zárja, hogy ezzel a számolókészüléken a régi számot visszaállítsa, akkor a rejtett számolótárcsa fordul el egy számmal, tehát a tulajdonos ez esetben is meggyőződhet a zár felnyitásáról. Ha a ezámolókészüléket nem akarjuk jól láthatóan elhelyezni, lehet azt pl. egy kicsi ajtóval, redőnnyel stb. lezárni olyképp, hogy ennek az ajtónak vagy redőnynek külön kulcsa, van. Ez az elrendezés is nagyon megnehezíti azt, hogy a zárat ki lehessen nyitni a tulajdonos tudta nélkül. A 6. és 7. ábra szerint a szokásos szerkezetű hengerzárak eddig majdnem kihasználatlan, belül üres alsórészét használjuk fel a számolókészülék elhelyezésére. A rajz szerint a hengerzár alsó részében levő számolókészülék 11 tárcsája által mutatott számot a zár homlokfelületén levő 13 ablakon át lehet látni, a 11 tárcsát pedig a 12 fogaskerék forgatja, amelyet a 14- pecek foganként továbbít. A 14 peoket minden egyes nyitásnál a 15 zárnyelv rugóhatás ellenében— egyszer benyomja. Természetes azonban, hogy a magában véve isimert számolószerkezetek bárminő más módon is működtethetők a 15 nyelvvel (vagy a zárnak más, a nyitáskor és záráskor működő alkatrészével), mert ennél a kiviteli alaknál a találmányszerű felismerés lényege az, hogy a számolókészülék a hengerzár alsó részében van elhelyezve. A 8. és 9. ábra szerint a zár 16 tokjában három darab 17 tárcsa van elhelyezve, amelyeknek előre nyúló, vagyis a zártok mellső 18' fala felé fordított karimájuk van. A tárcsák a zárban forgathatóan vannak ágyazva és a 17a lemez támasztja meg őket. A tárcsák karimáján vannak a számok, amelyek a 16' falban levő 18 ablakokon át láthatók. A tárcsák mögötti 19 térben van a fel nem rajzolt zárszerkezet és amikor a kulcsot a 20 kulcslyukon át bedugjuk, az nem csak a 19 helyen levő zárszerkezetet működteti, hanem egyben a legnagyobb 17 tárcsát a zár nyitásánál vagy zárásánál elfordítja és így a legkülső 18 ablakon át a következő szám jelenik meg. Az mát magában véve ismeretes, hogy a külső tárcsa mindegyik teljes fordulatnál, a következő tarosa egy számmal fordul el és ennek a tárcsának minden teljes körülforgása a legbelső tárcsa egy számmal való elfordulását okozza. Ugyancsak ismeretesek már az olyan szerkezetek is, amelyek azt' eredményezik, hogy a számolók észül éket működtető szerv, a jelen esetben kulcs, az egyik irányban mozogva a számolókorongot továbbítja, a másik irányú mozgásnál pedig a korongot nem fordítja vissza. Hogy a zár vagy lakat tulajdonosának ne kelljen a számot fejbentartania, vagy azt mindig felírnia, eljárhatunk olyképp, hogy a számolókészülék számtárcsáját domború számokkal látjuk el, pl. olyan számokat alkalmazhatunk, mint amilyenek az írógépek betűkarjain vannak. Emellett a számtáfesát úgy helyezzük el, hogy a megfigyelendő szám nincsen üveggel letakarva, hanem jól hozzáférhető. Ha tehát egy szénpapírt és mellette levő fehér papirost a készülék számjához szorítunk, a szám átvivődik a papírra. Nem kell tehát a számot elolvasni és azután felírni, hanem csak ezt a másolóanyaggal ellátott papirost kell egyetlen mozdulattal a számhoz szorítani, mire a feljegyzés megtörténik. Előnyösen úgy járunk el, hogy három réteget alkalmazunk, vagyis a feljegyzésre szánt papír egy kemény réteg. pl. kéregpapír és a szénpapír között van. Még helyesebb, ha a feljegyzésre szánt papírt és a fölötte levő szénpapírt kicsi tokba zárjuk, amelyik a kulcskarikán függhet. Ezt a feljegyzőaszközt a 10. ábra mutatja, mely szerint a pl. bőrből vagy műbőrből készült tok két 21 és 22 rétegből áll, amelyek között van a 23 papír és a 24 szénpapír vagy más másolóanyag. A tok a 25 karika segíti Régével akasztható a kulcs-csomóra. Az eszköz használatánál a 22 lapot felhajtjuk és azután az eszközt a számolókészülék domború számjára nyomjuk. Ekkor a szám átvivődik a 23 papírra és azon megrögződik. Ha több zárat vagy lakatot akarunk megfigyelni, akkor lehet azokon különböző alakú, ill. jellegű számokat alkalmaani, ha tehát a 23 papírlapon több szám van, a tulajdonos a szám alakjából tudja, hogy az melyik zárhoz tartozik. Szabadalmi igénypontok: 1. Zár vagy lakat, melyre jellemző, hogy a kulccsal, vagy zárnyelvvel, illetve kengyelével, vagy pedig egy másik a nyitáskor és záráskor mozgó alkatrészével számolókészülék áll működő