137596. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a jódtinktura pótlására alkalmas fertőtlenítőszer előállítására

Megjelent: 1962. november 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.596. SZÁM 30. i. OSZTÁLY — G—9941. ALAPSZÁM Eljárás a jódtinktura pótlására alkalmas fertőtlenítőszer előállítására Dr. Goreczky László orvos, egyetemi tanár, Budapest A bejelentés napja: 1944. január 15. A találmány eljárás jódtinktura pótlására alkalmas fertőtlenítőszer előállítására. Ismeretes, hogy a jódtinktura a sebészetben leggyakrabban használt fertőtlenítőszer. A jelenlegi háborús helyzet miatt azonban a jód beszerzése mindinkább nehézségekbe ütközik, úgyhogy annak egyenértékű szerrel történő pótlása rendkívül fontos volna, azonban ez ideig ilyen szert még nem sikerült előállítani. Az alkohol fertőtlenítő hatása önmagában ismeretes. Ismeretes továbbá (lásd: Krönig és Paul: „Die chemischen Grundlagen der Lehre von Giftwirkung und Desinfektion" Zeitschr. f. Hyg. 1897. 25. kötet 1. oldal), hogy a fertőtlenítőszerként önmagában szintén használatos szublimát alkohol hozzáadása esetében fokozottabban öli a baktériumokat, vagyis hogy ebben az esetben nagyobb, szinergetikus hatás érhető el, mint amilyen az alkohol és a szublimát összegezett hatásából várható volna. A jód pótlására mint bőrfertőtlenítőszer azonban a szublimát mérges volta miatt nem jöhet tekintetbe. A fent említett szinergetikus hatás okát vizsgálva, kísérletek alapján kitűnt, hogy alkoholban oldva, tehát az alkohollal együttesein Ilyen fokozott szinergetikus hatást oly kloridvegyületek mutatnak, melyek az alkoholos oldatban erősen disszociálva a rendszerben nagy klórionkoncentrációt hoznak létre. Erre a célra mint a legerősebben dísszociáló kloridvegyület elsősorban a sósav felel meg, azonban a bőrre nem mérgező hatású egyéb kloridvegyületek, pl. fémkloridok is tekintetbe jöhetnek. A jódoldat helyett használt szernél előnyös továbbá, ha a színe is a jódoldathoz hasonló, mert ezzel egyrészt az összecserélhetőség veszélye csökkén, másrészt pedig a bőrfelületen visszamaradó színhatás következtében a fertőtlenített felület terjedelme ellenőrizhető. Kísérleteim alapján kitűnt továbbá, hogy a jódhoz hasonló festő hatás érhető el. ha az alkoholban a hatószerként használt kloridvegyülettel egyidejűleg ferrikíoridot és káliumrodanidot is oldunk. Ekkor az oldatban mély ibolya színű ferrirodanid keletkezik, mely a bőrfelületet teljesen hasonló színre festi, min! a jód, emellett azonban vízzel lemosható. A ferrikloriddal bevitt klórion pedig a szer fertőtlenítő hatását növeli. A találmány szerint előállított bőrfertőtlenítőszert a staphylococcus pyogenes aureussal és az anthrax csoportba tartozó spórás baktériummal, az antracoides bacilussal szembeni hatása tekintetében vizsgáltam. A vizsgálat eredményét az alábbiakban foglaltam össze: Három különböző töménységű oldatot készítettem : I. oldat II. oldat III. oldat Alkohol 100,0 g 100,0 g 100,0 g Sósav (fs. 1,19) 1,0 g 2.0 g 3,0 g Káliumrodanid 3,0 g 3,0 g 3,0 g E'erriklorid 1,0 g 1,0 g 1,0 g Összehasonlításként a régebbi 6,5%-os és a jelenleg használatos 3,0%-os jódtinkturát használtam. A fenti oldatok mindig 5 cm3

-nyi mennyiségéhez 0,2 cm3

baktériumszuszpenziót adagoltam, melyet úgy készítettem, hogy a fent említett coccus- és bacilus-fajták ferdeagar- tenyészetét 10 cm3 fiziológiai konyhasóoldattal leöblítettem, piajd a szuszpenziót egyneműsítés végett összeráztam. Miután a vizsgálandó oldathoz a baktériumszuszpenziót hozzáadtam, az oldatot jól összeráztam és bizonyos időközökben bouillonba oltottam, utóbbit 4 napig termosztátban tartottam és az ölés idejét a bouillonfoan mutatkozó baktériumfejlődés alapján állapítottam meg. A staphyllococcust mind az 5 oldat 1 percen belül megölte. Az antracoides spóráit a következő idő alatf ölték el: 3%-os jódtinktura 120 perc alatt 6,5%-os jódtinktura 60 perc alatt I. oldat* 60 perc alatt II. oldat j 60 perc alatt III. oldat 40 perc alatt. A fenti adatokból kitűnik, hogy az 1 és 2%-os sósavas alkohol a 6,5%-os jódtinkturával teljesen egyenértékű és a 3%-os Jodtinkturánál gyorsan-