137595. lajstromszámú szabadalom • Villamos vezetékek és villamos vezetékekhez való tartozékok közötti rögzítés
137.595 3 —26— fémgyűrű van oldhatóan, illetve cserélhetően rögzítve. Az —1— alsórész —27, 27— furatai a hasított —28— kontaktuscsapokat fogadják be. A —28— kontaktuscsapok a —29—• fémkorongokkal egy testet alkotnak. Az —1— alsórészben alakított —30— és —31— csatornák a —27— furatokhoz csatlakoznak, illetve utóbbiakkal közlekednek. A —30, 31—• csatornák kerületi végei egymással találkoznak. A szerelés a következőképpen, történik: A —2— fedelet az —1— alsórészről lejs--varjuk, a csengőnyomógombot és a hasított —28— kontaktuscsapokat kiemeljük. Az —1— alsórész —30, 31— csatornáiba a —4, 5— vezetékeket oly módon fektetjük be, hogy azok csupasz részei a —27— furatok fanékrészeibe kerüljenek. A —28— kontaktuscsapokat és a csengőnyomógombot fészkeikbe visszahelyezzük. Mivel a —28— kontaktuscsapoik, illetve a —27— furatok keresztmetszete ovális, tehát a —28— kontaktuscsapok csak oly módon helyeahetők vissza, hogy a kontakituscsapok szárai a —4, 5—< vezetékek csupasz részeit, az 5. ábrán látható módon, közrefogják és tömörítik. Végül a —2— fedelet az —1—• alsórészre csavarjuk. A —2— fedél belső oldala a —28— kontaktuscsapokkal egy testet alkotó —29— korongokra egyenletes, fokozatosan növekedő nyomást gyakorol és ezáltal a —28— kontaktuscsapók «zárait a —4, 5— vezetékek csupasz részeire szorítja és azokat a szorítással egyidejűleg jól tömöríti. Azáltal, hogy a —30— és —31— csatornáknak a —-27— furathoz csatlakozó részei V-alakot mutatnak, a súrlódás biztosította rögzítés, kihúzással szemben fokozódik. Hasított —28— kon taktuscsapok helyett tömör fémcsapok is alkalmazhatók, amelyek alsó végeiben fémhenger alakú mélyedések vannak. Az —1— alsórész palástján alkotóirányú, ék-keresztmetszetű bevágásokkal ^hornyokkal) együttműködve, a —2— fedelet száindékolatlan kicsavarodással szemben jól rögzítik. A —32— bordák helyett ennél a megoldási alaknál is a —2— fedél belső oldalán alkalmazott sugárirányú —11— hornyok és utóbbiakkal együttműködő, a —29— korongok felső lapján alakított ék-keresztmetszetű bordák vagy a 3—4. ábrák szerinti —21— rögzítőgyűrű alkalmazhatók. A —29— korongok felső lapja célszerűen gömbsapka alakú oly célból, hogy a —2— fedél belső fala és a —29— korongok között minél kisebb legyen a súrlódás. Az 5—6. ábrákon látható megoldási alak helyett a szerkezeti magasság csökkentésére a —29— fémkorongok az —1-— alsórész felső _lapjában alakított mélyedésekbe részben besüllyeszthetők. A —29— korongok helyett, a 3—4. ábrákon látható —18— fejhez hasonlóan, _a —28— hasi- . tott hüvelyekhez négyszögletes fejek csatlakozhatnak amelyek az —1— alsórész felső lapjába való rés^leges besüllyesztés esetén az elfordulással szemben fokozott biztonságot nyújtanak. A 7—8. ábrákon látható negyedik megoldási alaknál a —33— alsórészben a hengeres —34— furat van. Utóbbihoz a felfelé kúposán szélesedő —35— üreg csatlakozik. A —34— furatba a —36— kontaktushüvelyt illesztjük, amelynek ékszerűen kiszélesedő —37— fejrésze alatt a —38— fül van alakítva. A —36— kontaktushüvely alsó csavarmenetes végére a •—39— kupakot {fedelet) csáva[•óljuk. Az összeszerelés oly módon történik, hogy a. -—39— kupak részleges vagy teljes lecsavárása után a —36— kontaktushüvelyt a —33— alsórészből felfelé toljuk és a —4— vezeték csupasz részét a —38— fülön átfűzzük. Ezt követőleg a —36— kontaktushüvelyt a —33— alsói-észbe teljesen betoljuk és a —39 kupak becsavarásáva] helyzetében rögzítjük. A —39— kupak becsavarása által kifejtett erős behúzó hatás következtében a —4— vezeték csupasz része kétoldalt részben a —36— kontáktushüvely —37—r fejrészének két oldalára és részben a —35— fészek belső falára szorul. Ezen rögzítés következtében egyrészt a —4 vezeték V-alakban meghajlított csupasz része és a —36— hüvely —37— feje között tökéletes vezetőérintkezés létesül, másrészt a —4— vezeték, a kettős ékhatás következtében, helyzetében tökéletesen rögzítődik. A rögzítés biztonságának fokozására a —37— fejben a félkörkeresztmetszetű —40, 40— hornyok (8. ábra) és a —40— hornyokkal szemben a —35— fészek falában szintén félkör-keresztmetszetű hornyok alakíthatók, amelyek a —4— vezeték csupasz részét tökéletesen körülzárják és hatásosan tömörítik. A —33— alsórészben alakított sugárirányú —11— hornyok, a —39—• kupak megfelelő sugárirányú bordáival együttműködve, a —39— 'kupakot rögzítési határhelyzetében, szándékolatlan elfordulással szemben, jól elreteszelik. A 9—1! 0. ábrákon látható ötödik megoldási alaknál az —1— alsórész fenéki apjából központosán a hengeres —41— csap emelkedik ki. Az —1— alsórész fenéklapjában két körív alakú —42— áttörés van. A —42— áttörésekhez a —43— áttörések csatlakoznak. A —42, 43— áttörések együttesen metszetben pipa alakot mutatnak (10. ábra). A csavarmenetes fémhüvely —44—gyei van jelölve. A —44— fémhüvellyel egy testet alkotó —45, 46— nyúlvány vagy nyelv —45— része az egyik —42— áttörésen hatol át, míg a nyúlvány —46— részén, az egyik —$— csap átvezetésére, a —47— áttörés van alakítva. A csavarmenetes —44— hüvelyt oly módon helyezzük az —1— alsórészbe, hogy a —45, 46— nyúlványának —46— részét az egyik —43— áttörésen bújtatjuk át és ezt követőleg oly módon forgatjuk ei, hogy a nyúlvány —45— része a —42— áttörésbe kerüljön. Végül a —8— kontaktusesapot a nyúlvány —46— részének —47— áttörésén át az —1—• alsórészben alakított .—7-— furatba toljuk. A központos —48— kontaktus (fenékkontaktus) az —1— alsórész —41— csapján nyugszik. A —48— kontaktushoz csatlakozó —49, 50— nyúlvány —50— részén a másik —8— kontaktuscsap átvezetésére az —51— áttörés van. A központos —48— kontaktusnak az —1— alsórészbe való beszerelése oly módon történik, hogy a —48— kontaktus —49, 50— nyúlványának —50— részét a baloldali —42, 43— áttörés —43— részén átbújtatjük és ezt követőleg oly módon forgatjuk el, hogy a közipontos —48— kontaktus —49, 50— nyúlványának —49— része a baloldali, ív alakú —42— áttörésbe kerüljön. Végül felülről a —49, 50— nyúlvány —50— részének —51—