137588. lajstromszámú szabadalom • Forgó dob

Megjeleni: 1962. október 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.588. SZÁM 82. a. OSZTÁLY — B—16106. ALAPSZÁM Forgó dob Braun_ Ernő oki. gépészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1943. november 15. Az iparban szemcsés anyagok szárítására; pörkölésére, általában hőkezelésére forgó dobokat használnák, melyekben a hőkezelt anyag kétféle mozgást végez, nevezetesen egyrészt a forgó dobpalásttal felemelt anyagrészek saját súlyuknál fogva a dobkeresztmetszet mélyebben fekvő helyeire törekszenek, másrészt az üzem folytonossága érdekében gondoskodás történik arról, hogy az anyag a dob tengelyével párhuzamosan, egyértelműen a dob egyik vége felől a másik dobvég felé vándoroljon. Az első helyen említett mozgás fokozására szokás volt a, dobpalást belső felületét bordázni, a második helyen említett mozgás előidézésre pedig az említett bordákat a dobalkotókkal szögben alakították ki, vagy pedig a dobtengelyt lejtősen rendezték el. A találmány oly forgó _dob, mellyel a fenti feladatokat, nevezetesen szemcsés anyagok szárítását, pörkölését illetőleg hőkezelését gyorsabban, egyenletesebben és gazdaságosabban végezhetjük, mint.az eddig használatos szerkezetékkel. A találmány értelmében a dob belső terébe a dobtengellyel párhuzamos lapokat építünk be, melyek révén a döb belső terében csatornák létesülnek'. A csatornák falain a dobtengellyel ugyancsak párhuzamos lapátok vannak, -melyek a hőkezelendő szemcsés anyagot oly értelemű vándorlásra kényszerítik, hogy az ugyanazon keresztmetszeten belül, majd a dobpalást felől vándorol a dobtengely felé, majd pedig a dobtengely felől a dobpalást felé, hogy azután elölről kezdődjék a körfolyamat és ismétlődjék mindaddig, míg az anyag a dobon át nem haladt. A szemcsés anyagot a lapátok és csatornák az egész dolbkeresztmetszetben nagyjából egyenletesen osztják szét és így az anyagnak lapátról lapátra vándorlása nemcsák nagy felületet nyújl a hőkezeléshez, hanem .„a vándorlás során az anyag periodikusan bejárja az egész dobkeresztmetszet esetleg különböző hőmérsékletű mezőit. A csatornák és a bennük több kisebb tömegre egyenletesen elosztott anyag a hőközlő közeget is több, közel azonos tömegű áramra osztja. Így a találmány szerinti dobbal a hőkezelési eljárás gyakorlatilag egyenletesen a hőközlő közeg gazdaságos kihasználásával és gyorsan végezhető. A találmány szerint az anyagnak a dobtengelylyel párhuzamos mozgásáról akként gondoskodunk, hogy a dobkeresztmetszetben vándorló anyag útjába a dobtengellyel szöget bezáró lapátot helyezünk., amely az anyagot a dobtengellyél párhuzamos irányban is tereli. Egy-egy keresztmetszetben több toválbbító lapát is rendezhető el. Az egyes . keresztmetszetekben elrendezett lapátok egy vagy több sorban, elvileg bárhol a dob. téren belül tetszőleges vonal mentén sorakozhatnak, előnyösen azonban a dobpalást belső felületén, alkotó mentén helyezkednek el. A találmány továbbfejlesztése szerint ugyanis a továbbítólapátok állásszöge a dobtengelyhez képest változtatható és a- fent kiemelt elrendezés ez utóbbi találmányi gondolat megvalósítását könnyíti meg. A találmány szerinti továbbító lapátok elkerülhetővé teszik azokat a nehézségeket, melyek a dobtengely ferde elrendezéséből származtak, az állítható lapátok pedig lehetővé teszik, hogy az anyagnak dobtengelyirányú vándorlási sebességét a 'dob fordulatszámának, esetleg lejtőszögének változtatása nélkül, lépcsőzetmentesen szabályozzuk. A lapátok megfelelő elállításával a vízszintes dobtengely alkalmazása esetén a" dobtengellyél párhuzamos vándorlás értelme is megváltoztatható. Egyébként a dobteret a dobtengellyel párhuzamos válaszfalakkal több térrészre oszthatjuk, miáltal a teljes körlapot mutató dobkeresztmetszet több körcikkre, illetőleg körszeletre oszlik. Ez esetben a különböző dobtérrészekben, hőkezelt anyag dobtengellyel párhuzamos irányú vándorlásának értelme nem feltétlenül egyezik. A rajz a találmány két kiviteli példáját mutatja: Az 1. ábra az egyik kiviteli példa vázlatos metszete és oldalnézete, a ~ ' 2. ábra egy más kiviteli példa hasonló ábrázolásban. Az 1. ábra szerinti kivitelben a dobteret az (a) lapok csatornákra osztják. A" csatornát határoló felületeken váltakozva elrendezett hajtott «/égű (ai) lapátok, majd egy, majd más oldalról váltakozva nyúlnak az anyag elé és azzal az anyagot a csatorna mentén egyértelmű vándorlásra késztetik. Az anyag vándorlási pályáját pontozott vonal mutatja. A (b) terelőlapátok a dobpalást két alkotója mentén sorakoznak és lenghetően vannak megerősítve. Az egyes (b) lapá-