137558. lajstromszámú szabadalom • Székváz

Megjelent: 1962. december 31. OKSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.558. SZÁM 34. g. 1-10. OSZTÁLY — L-9779. ALAPSZÁM Székváz id. Lingel János, Budapest A bejelentés napja: 1945. november 2. Székek készítésénél az iparban eddig úgy járnak el, hogy az esetenként megrendelt stílusú széknek megfelelő székalkatrészeket a nyers fából leszabják, a kívánt stílusra .munkálják meg és egymással összeépítik. Ennek a munkamódnak számos hátránya van, melyek mind a gyáripari, mind a kisipari gyártás gazdaságosságát hátrányosan befolyásolják. Ilyen lényeges hátrányok elsősorban a tekintélyes hulladékveszteség, ami átlagban 50—60%-ra tehető és az előkészítés lassúsága, amit főként a szárításra fordítandó időveszteség okoz és ami a famegmunkálás természeténél fogva nem küszöbölhető ki. Ugyancsak a gazdaságos termelést hátrányosan befolyásoló tényező az is, hogy a műasztalosnak kell a gőzfűrésztől érkező nyersanyagból, hosszadalmas előkészítő munkával, aminők a kiszabás és az illesztések elkészítése, azt a vázat előállítani, melyből a tulajdonképpeni műasztalosmunkával a kész termék előállítható. A találmány abból a meggondolásból indul ki, hogy az ilyen bútor előállítása két részre bontható. Az első a nyeranyag megmunkálása, a szék alkatrészeinek és ezekből a székváznak előállítása. Ezt a munkát leggazdaságosabban a gyáripar végzi, amelynek evégből precíziós munkagépek állanak rendelkezésre úgy, hogy egyrészt gyorsan és pontosan, másrészt a lehető legkevesebb hulladékkal dolgozik. A munka második része a kézműves-, tehát az adott esetben a műasztalosmunka, mely gépekkel nem foganatosítható, különleges szakmunka. Ezzel a gyáripar által tökéletes kivitelben előkészített, nyers vázakat stílusbútorrá munkáljuk meg. A találmány abban van, hogy oly előnagyolt székvázat állítunk elő, amely egymással szabatosan összeillesztett lábakból, háttámlatartókból és kávából van, mely részek méretei akként vannak megválasztva, hogy a vázból, kikészítéssel, tehát műasztalosmunkával, választás szerint, több különböző stílusú szék állítható elő. Szabatos összeillesztés alatt azt értjük, hogy a váz egyes alkatrészei, az egymással való illesztések helyén, akként vannak megmunkálva, hogy az egymással érintkező felületek, a váz összeállítása után, pontosan egymásra feküsznek úgy, hogy azokon már semmiféle további, anyagelvétellel vagy hozzáadással járó asztalosmunkát végezni nem kell. A műasztalos ezeken a helyeken csak enyvezési munkát végez. Figyelembe véve azt, hogy a bútor minősége az anyagon kívül elsősorban a bútor statikailag helyes felépítésétől, tehát az illesztések szabatos kivitelezésétől is függ, nyilvánvaló, hogy ezt a munkát a megfelelő gépi berendezéssel felszerelt gyáripar gyorsabban, szabatosabban és olcsóbban tudja elvégezni, mint a kisipar. Különösen vonatkozik ez a székek gyártására, mert ennél a bútornál a rendszerint ívelt alakú, a támlatartókkal egy darabban készült, hátsó lábak és a kávát alkotó, végeiken rézsútos felületű haránttartók kézzel csak nehezen és hosszadalmas munkával elkészíthető, kényes munkadarabok. A találmány lehetővé teszi, hogy az ilyen vázat, a fenti előnyökkel, a gyáripar nagy tömegben állítsa elő és kiszárított állapotban bocsássa a kisipar rendelkezésére, amely az ilyen vázból, tisztán műasztalosmunkával, tetszőleges stílusú székeket állíthat elő. Így egyrészt biztosítottuk azt, hogy a bútor minősége elsőrendű lehet, másrészt a műasztalos kisipar termelését lényegesen fokozni tudja, mert mentesül az előkészítés fent utalt hosszadalmas és sok hulladékkal járó terhétől, tehát jobb minőséget olcsóbban, rövidebb idő alatt és nagyobb haszonnal tud előállítani. A rajzban a találmány szerinti székváz három különböző, példakénti kiviteli alakját tüntettük , fel. Az 1. és 2. ábrák az első kiviteli alak két különböző oldalnézete, a 3. ábra felülnézet és a 4— 6. ábrák az 1—3. ábrákban feltüntetett székvázból készíthető, különböző székek példái elölnézetben. A 7. és 8. ábrák a második kiviteli alak két különböző oldalnézete, a 9. ábra felülnézet, a 10— 12. ábrák pedig a 7—9. ábrákban feltüntetett székvázból készíthető, különböző székek példái elölnézetben. A 13. és 14. ábrák a harmadik kiviteli alak két különböző oldalnézete, a 15. ábra felülnézet, a 16—18. ábrák pedig a 13—15. ábrákban feltünte-