137536. lajstromszámú szabadalom • Biztonsági légszivattyúberendezés kerékpárokhoz, illetve mótorkerékpárokhoz

Megjelent: 1962. november 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.536 SZÄM 63. e. 29—31. OSZTÁLY — P—10673. ALAPSZÁM Biztonsági légszivattyúberendezés kerékpárokhoz, illetve motorkerékpárokhoz Punyi József, Jásztelek A bejelentés napja: 1943. május 5. A találmány biztonsági légszivattyúberendezés kerékpárokhoz és hasonló járművekhez, pl. motorkerékpárokhoz és triciklikhez. Ismeretes, hogy a kerékpárok légabroncsainak időnkénti, aránylag gyakran szükséges felfúvatására használatos kézi légszivattyúknak a kerékpárral vagy annak tartozékaival kapcsolatos eddigi elhelyezése nem felelt meg a gyakorlati kívánalmaknak, különösen pedig nem volt biztonságosnak tekinthető, mert a légszivattyú az eltulajdonítás vagy elkallódás veszélyének volt alávetve; így az gyakran éppen akkor nem állott rendelkezésre, mikor arra a legnagyobb szükség volt. Ennek a hátránynak elkerülésére már korábban is törekedtek, nevezetesen úgy, hogy a légszivattyú hengerét a kerékpár valamely részével oldhatatlan, de erőszakkal mégis felbontható kapcsolatba hozták és a szivattyúhenger vége, valamint a légabroncs szelepe közé, nyomócsőül, bizonyos hosszúságú, levehető légtömlőt vagy gumicsövet iktattak. A találmány ennél a megoldásnál jóval meszszebbmenő célt követ, nevezetesen nemcsak az eddiginél nagyobb, tökéletesnek tekinthető biztonságot, hanem jelentékeny anyagmegtakarítást is nyújt. A találmányt általánosságban az jellemzi, hogy magának a kerékpárváznak egyik rúdja vagy csöve van a légszivattyú hengeréül kialakítva. Más szóval a légszivattyú eltulajdonítása még erőszakos beavatkozással sem lehetséges, mert az csak a kerékpár vázának teljes megsemmisítésével volna elképzelhető; ezenkívül, miután maga az egyik vázcső alkotja a légszivattyú hengerét, külön szivattyúhengert megtakarítunk. Ez a megtakarítás, különösen a háborús viszonyokkal járó nagy fémanyaghiányra való tekintettel fokozottan esik latba. A találmány egyik célszerű megoldási alakja szerint a nyeregnél és a lábítónál levő vázcsomópontok közötti csövet választjuk szivattyúhengernek és ebben az- alább leírt módon helyezzük el a szivattyú dugattyúrúdját. Ez az elhelyezés, mint az alábbiakból kitűnik, a légszivattyú kezelése illetve a szivattyúrúdnak a használaton kívüli helyzetben való, a kerékpár tetszetősségét is megóvó elrejtésénél fogva előnyös. A rajz a találmány szerinti berendezés példaképpeni megoldási alakját vázlatos függélyes metszetben és részben oldalnézetben szemlélteti. —1— a légszivattyú hengere, melyet a kerékpár lábítójánál levő alsó 2 vázcsomópont és a 7 nyereg alatti csomópont közötti vázcső alkot. Ezt kívánt esetben a szokásos vázcsőnél valamivel nagyobb átmérőjűre választhatjuk. Az —1— henger alsó 3 vége a 2 csomóponthoz való csatlakozásnál be van hegesztve, ami azt egyúttal légzáróan eltömíti. Az —1.— hengernek, melyben az 5 dugattyú jár, a szokásos henger- vagy dugatytyúszelepeken kívül, 4 nyomócsőtoldata van, melyre, ha a légabroncsok felfúvatására kerül a sor, fel nem tüntetett tömlődarab egyik végét húzzuk, annak másik végét pedig a szokásos módon a légabroncs szelepével hozzuk kapcsolatba. A 6 dugattyúrúd felső része a 7 nyereg felső részén átvezethető. Evégből a 7 nyeregnek a 6 rudat átbocsátó furatot adunk és ezt célszerűen alul és felül visszahajlított karimájú 8 gyűrűvel béleljük. A 6 rúd felső vége villás alakítású és a villának 10 harántcsapja van, mely körül a 9 fogantyú forgatható. A használaton kívüli helyzethez a 9 fogantyút a villa ágai közé, a 6 rúd folytatásába vagyis a pontozottan jelzett helyzetbe forgatjuk és az egész rudat a 7 nyergen át a 6 hengerbe illetve a 7 nyerget tartó 11 csőtoldatba, tehát a nyereg alá letoljuk, amikor is a 7 nyereg simán használható. A használathoz természetesen fordítva járunk el vagyis a 6 rúdnak a nyereg alatti végét megragadjuk, a nyergen át feltoljuk és a 9 fogantyút a feltüntetett helyzetbe forgatjuk, amikor is a 6 rudat még jobban felhúzhatjuk és letolhatjuk s ezt ismételve, a szivattyút a szokásos módon működtethetjük, Ismeretes, hogy a. kerékpárnyereg magassági helyzete a kerékpáros testnagyságának illetve testtartásának megfelelően beállítható, pl. úgy, hogy a 11 nyeregtartó csőtoldat az —1— cső vagy henger végében teleszkópszerűen eltolható és a beállított helyzetben a 12 szorító csavarral rögzíthető. Erre való tekintettel a 6 dugattyúrudat is változtatható hosszúságúra, azaz kétrészűre készítjük, aholis a két rész egymás felé eső végei