137514. lajstromszámú szabadalom • Eljárás karbamidszármazékok előállítására
137.514 i J szint benzol-szulfo-karbaminsavszármazékok ill. ilyen származékokat képző vegyületek és részint a „benzilmagot" leadó vagy a '„benzilmagot" köztesen képző alkalmas vegyületek jönnek számításba. Mint benzol-szulfo-karhaminsavszárrnazéikokat, melyek a 4-helyzetben, tehát a szulfonsavcsoporthoz p-helyzetben, nitrogéntartalmú gyököt vagy ilyen gyökkel kicserélhető helyettesítőt tartalmaznak, olyan benzolszulfonsavszármazékokat, benzolszulfin- ill. benzolszulfénsavszármazékokat nevezünk meg, amelyek a 4-helyzetben szabad aminogyököt, benzilaminogyököt vagy aeilaminogyököt, nitro-, azo-, azometin-, hidroxil-, karboxil-gyököt, átalakított karboxilgyököt vagy egy halogénatomot, stb., tartalmaznak. Mint benzol-szulfo-karbaminsavszármazékok a szabad savon kívül egészen különösen figyelembe jönnek azok reakcióképes hatásos származékai, így anhidridjei, észterei és amidjai ill. ezek megfelelő tio- vagy imino-vegyületei. Ennek megfelelően használhatók pl. benzolszulfon-N-karbaminsav anhidridjeként az N-(4-nitrobenzolszulfon)-izocianát vagy észterként az N-{4~acetilaminobenzolszulfon)-uretán vagy az N-(4-aminobenzolszulfon)-uretán, mint amid az N-(4-nitrobenzolszulfin)-karbamid, az N-(4-nitrobenzolszulfén)-karbamid, az N-(4-aminobenzolszulfon)-karhamid, az N-(4-acetil,ammobenzolszulfon)-karhamid, az N-(4-karbometoxiaminobenzolszulfon)-karbamid, az N-(4-eiitrobenzolszulfon)-ka;rbamid vagy az izoalak éterei, mint pl. az N-(4-nitrobenzolszulfon)-izokarbamid-O-metiléter, mint tiokarbamidszármazék az N-(4-acetilaminobenzolszulfon)-tiokarbamid vagy ennek megfelelő éterei, mint pl: az N-(4-aminobenzolszulfon)-S-etil-pszeudo-tiokarbamid, mint iminoszármazék a 4-helyzetben megfelelően helyettesített benzolszulfongvanidin, pl. az N-(4-karbometoxiaminobenzolszulfon)-guanidin. A „benzilgyököt" leadó vagy ezt a vegyi folyamat alatt köztesen képező vegyületekként, amelyeket az eljárás szerint 4-helyzetű benzolszulfo-N-karbaminsavszármazékokkal reakcióba kell hozni, mindazok a „benzilvegyületek" alkalmasak, amelyek a „benzilgyök" bevezetésére szolgálhatnak, így pl. benzolalkohol ill. ennek szervetlen savakból származó reakcióképes észterei, pl. a halogenidok, vagy a szerves savakból származó észterek, pl. benzilacetát. Előnyösen kondenzálható benzolszulfo-N-karbaminsavszármazékokkal a benzilamin vagy ennek N-ben helyettesített származékai, mint N-metilbenzilamin, N-etilbenzilamm stb., ill. ezek sói. Benzilamin helyett éppolyan jól használhatók az NH2 — CH — Ar képletű más aminők, ahol R I R és Ar a már szóban volt megállapításnak felelnek meg. Helyettesített benzilaminok pl. a következők: 2-metilbenzilamin, 2-klórbenzilamin, 3-metilbehzilamin, 3-klórbenzilamin, 4-metilbenzilamin, 4-klórbenzilamin, 4-metoxibenzilamin, 2,4-dimetilbenzilamin, 3,4-dimetil'benzilamin, 3,4-diklór-* benzilamin, a-metilbenzilamin, «-etilbenzilamin, a-allil-benzilamin, «-propilbenzilamin, a-izopropilbenzilamin, «-butil-benzilamin, a-terc.-butilbenziiamin, «-izoamii-benzilamin, a-dodeeil-benzilamin, «-meViI-4-metíl-benzilamin, a-metil-4--etlbeiizilamin, «-metil-4-klórbenzilamin, «-metil-4-meioxi-benzilamki, a-msti]-2-kIór, benz:ilamin, «-metil-4-nitrobenziiamin, «-nritil-3,4-dimeíilbenziiarnin, «-metii-3,4--aikIórben;!ilarn;ÍE, a-metil-2,4-dikiórbenzilamin, «-etii-4-metil-benzilamin, H-etil-4-klorbenzilamin, a-eül-3,4-dimetilbenzilamin, «-etil-3,4-diklórbenzilamin, «-propil-4-metil-benzilamin, a-propil-4-klórbenzilamin, «-propil-3,4-dimetil-benzilamiin, a-propil-3,4-diklórbenzilamin, «-izopropil-4-nietil-benzilamin, «-butil-3,4-dimetirDenzilamin, <? -izobutil-4-klór-benzilamin, «-arnil-4-metilbenzilamin, a-izoamil-4--klórbenzilamin, «-dodecil-4-metilbenzilamin, «-ciklopentilbenzilamin, a-ciklohexilbenzilamin, a-ciklohexümetil-benzílamin, a-ciklohexil-4- klórbenzilamin stb. A benzilcsoportoknak további bevezetési módja az, hogy alkalmas karbaminsavszármazékokat benzaldehidekkel cserebomlásba hozunk és csatlakozóan hidrálunk. Bevezethetjük a benzilcsoportot úgy is, hogy a benzolszulfo-karbaminsavszármazékokat formaldehiddel vagy formaldehidet leadó vegyületekkel cserebomlásba hozzuk és csatlakozóan benzolszénhidrogénekkel kondenzálunk. A szóban forgó második általános eljárás alapulvételével cserebomlási lehetőségként az N-(4--aminobenzol lszulfon)-N'-"-benzir'-karbamidok előállítására megnevezhetjük pl. az N-(4-nitrobenzolszulfon)-izocianát ill. N-(p-acetilaminobenzolszulfon)-izocianát reakcióját egy benzilaminnal és a kondenzálási termék átalakítását a megfelelő szabad aminovegyületté. Ha az N-(4-nitrobenzo]•szulfon)- ill. N-(4-acetilaminobenzolszulfon)-uretánt egy benzilaminnal hozunk cserebomlásba, akkor alkalmas 4-helyettesítésű benzolszulfon-N-benzilkarbamidok állnak elő, melyeket N-(4-aminobenzolszulfon)-N'-benzilkarbamidokká alakíthatunk át. A reakciót a 4-aminobenzolszulfon-N-uretánnal is elvégezhetjük és így a kívánt karbamidokat közvetlen reakcióval állíthatjuk elő. Ha N-(4-karbometoxi-amiinobenzolszulfon)-izokarbamid-O-metilétert valamilyen benzilalkohol »»»észterével cserebomlásba hozunk, akkor N-(karbometoxi- aminobenzolszulf on)- N'- benzil - izokarbamid-O-metiléterek állnak elő, melyek savak pl. tömény vizes sósav hatására, a karbometoxi-aminogyök egyidejű elszappanosítása mellett, N-(4--aminobenzolszulfon)-N'-benzilkarbamidokká és metilkarbamiddá hasadnak. Az N-(4-karbometoxi-aminobenzolszulfon)-izokarbamidot azonban, benzaldehiddel hidráivá, cserebomlás útján is átalakíthatjuk a megfelelően benzilezett izokarbamidmetiléterekké. Hasonlóan megy végbe az N-(4--acetilaminobenzolszulfon)-guainidin hidráló kondenzálása benzaldehiddel. Előnyös továbbá az N-(4-aminobenzolszulfon)-S-'etil -pszeudotiofcarbamid cserebomlása , benzilaminnal, amikor is etilmerkaptán lehasadása mellett a 4-aminobenzolszulfonbenzilguanidinek simán nyerhetők; ezeket könnyen lehet a megfelelő karbamidszárínazékokká átalakítani. Ha 4-nitrobenzolszulfonkarbamidot benzilaminnal megolvasztunk vagy benzilaminsóval, pl. egy halogénhidtrogénsóval cserebomlás útján glikolmonometiléterré alakítjuk át,
