137468. lajstromszámú szabadalom • Fényképészeti nagyító és vetítő készülék

137.468 ható, akkor a keret 13' mélyedésébe helyezhetjük a 6—8. ábrán külön is kirajzolt 14 filmtartót, melynek két végén magában véve ismert 29 veze­tékei vannak a film számára. A 6. ábra oldalné­zet, a 7.. ábra nézet a filmtartó lapjáról tekintve és a 8. ábra keresztmetszet kissé nagyított lépték­ben. A filmet a 14 filmtartó szélső 27 peremei által vezetett (fel ne mrajzolt) üveglap alá" helyez­zük olyképp, hogy a film a tartó 14' mélyedésé­ben fekszik. Ez a mélyedés kb. egyenlő a film vastagságával, amivel azt érjük el, hogy a leszorí­tó üveglap a filmet nem- sértheti meg és az telje­sen meg van kímélve. A fénysugarak a 26 nyílá­son hatolnak keresztül, a vetítés, tehát ezen.-az ablakon át történik, amelyik a filmmel egyenlő nagyságú. A 27 peremeken 28 rugók vannak, ame­lyek az említett üveglapot leszorítják. Ha nem másolni, hanem vetíteni akarunk, ak­kor a 13 keret 13' mélyedésébe nem a 14 filmtar­tót, hanem a vetítő kondenzorlencsét tesszük, amely legtöbbször egy lencsepárból áll. A talál­mány szerint a' vetítésre a 10. és 11. ábrán elöl­illetve oldalnézetben feltüntetett lencserendszert használjuk, amelynek 30 talpazatára van erősítve a lencséket befogadó hengeres 31 nyúlvány,. Ezt a 31 nyúlványt eredményvonallal az 1. ábrán is feltüntettük, éspedig olyképp, hogy az előre nyú­lik, de az alábbiakban leírandó kiviteli alaknál a lencserendszert fordítva kell behelyezni, tehát úgy, hogy a 31 nyúlvány a 6 lámpa felé legyen fordítva. Ugyanis a találmány szerint a 30 talpa­zatot üregesre készítjük, illetve azon egy átmenő 32 hasíték van, mely a vetítendő diapozitívek ve­zetésére való. Ha tehát a 13 keret lefordítása után ezt a 10. és 11. ábra szerinti lencserendszert a 13' mélyedésbe helyezzük olyképp, hogy a len­cséket tartalmazó 31 rész a 6 lámpa felé fordul és azután a lencserendszert a 13 keret 18 kapcsá­nak helyére csappantással rögzítjük, akkor a vetí­tendő átlátszó képeket oldalról ebbe a 32 hasitok­ba toljuk és azok a másik oldalon vehetők ki. A fény tehát ez esetben először a 31 nyúlványban levő lencséken, majd pedig a képen hatol keresz­tül és így jut ki az alább leírandó tárgylencsén át. A diapozitívek vezetékének a lencsékkel való összeépítése tapasztalat szerint a készülék hasz­nálatát nagyon megkönnyíti és emellett egyszerű olcsó felépítést tesz lehetővé. Az 1 tok mellső részén, a 13~keret mögött egy 11 hasíték van,' amelybe a 12 film- vagy lemez­tartót tolhatjuk be. Utóbbit az 5. ábra metszetben szemlélteti, melyből látható, hogy a film- vagy lemeztartónak két egymásrahelyezett 33 és 34 üveglemeze, van. E két üveglemez közé lehet a filmet beszorítani, vagy pedig az egyik lemez he­lyébe a másolandó lemezt helyezni. Ez a 12 tartó azért szükséges, mért nagyméretű filmeket a 14 tartóban nem tudunk elhelyezni, illetve ebben csak a 26 ablak méretének megfelelő filmek má­solhatók, míg a 12 tartó nagyobb filmek számára is megfelel. Emellett ha lemezről akarunk nagyí­tást vagy általában másolatot készíteni, akkor is szükség van a' 12 tartóra. Ha a 12 tartöt nem használjuk, akkor a 11 nyílást, amely a tartó be­vezetésére való, egy fel nem tüntetett tolókával elzárjuk, hogy azon át fény ne jusson ki a tok­ból. A 13 kereten elől van még egy 15 sín- vagy vezetékpár, amelyre a 16 fényképezőgépet tolhat­juk, hogy a fény ennek objektíven hatoljon ke­resztül. Lehet azonban a 16 fényképezőgép he­lyett a 9. ábrán felrajzolt, külön e célra készített 35 objektívtartót is feltolni a 15 sínekre. Ez az objektívtartó lényegében véve harmonikaszerűen kihúzható 'tokból, ennek mellső részén levő len­cséből és 36 beállítószervekből áll, amellyel a ki­húzott tok rögzíthető. A leírt rendszer előnye, _ hegy amennyiben a készülék vevőjének saját fényképezőgépe van, a 35 részt nem kell megvá­sárolnia, mert a 15 sínre egyszerűen saját fény­képezőgépét tolja. Viszont nincsen akadálya an­nak, sem, hogy erről az előnyről lemondva, a készüléket állandóan beépített tárgylencsetartóval hozzuk forgalomba. A fenti leírásból nyilvánvaló, hogy a készülék jól használható másolásra, főleg nagyításra és emellett az ismert készülékek kondenzorlencséjére nincs is szükség, mert a 10 tükör tapasztalat sze­rint másolásra kiválóan alkalmas fénysugárnyalá­bot ad. Ha pedig vetíteni akarunk, akkor nem kell egyebet tenni, mint a 14 filmtartót a konden­zorlencsével kicserélni, illetve ha a 12 tartót hasz-'v náltuk, ezt eltávolítani és a 13 keretbe a lencsét betenni, továbbá a 6 lámpát előre, az 1. ábra sze­rint jobbra tolni, mire a készülék vetítésre ké- . szén áll. A diapozitív lemezeket egymás után tol­juk be a 32 hasitokba, ill. vezetékbe. Szabadalmi igénypontok: 1. Fényképészeti nagyító és" vetítő készülék, melynek jellemzője (1) tokjának hátsó részében elhelyezett (10) vetítőtükör, ehhez tartozó és a vetítés irányában eltolható (6) villanylámpa, a készülék mellső részén levő, kivehető (12 vagy 14) negatív-tartó, ugyancsak elől levő, és kivehető (31) vetítő-kondenzátorlencserendszer és ezek előtt • levő tárgylencsetartó, vagy pedig olyan (15) rög­zítőszerv, amelyre a (35) tárgylencsetartót vagy egy (16) fényképezőgépet lehet tolni. 2. Az 1. igénypont szerinti készülék kiviteli alaki a, melynek jellemzője, hogy (1) tokjának hát­só részén a (10) tükröt és (6) lámpát tartalmazó levehető (2) fenékrész van, amely mesterséges fényforrásként különállóan is használható. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti készülék ki­viteli alakja, melynek jellemzője, hogy (1) tokjá­ban a (6) lámpa előtt egy elfordítható, tehát a fénysugarak útjába vihető és onnan eltávolítható (19) homályos-üveg van. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti ké­szülék kiviteli alakja, melynek jellemzője, hogy két negatív-tartója van, éspedig egy ^14) tartó a kisebb méretű filmek számára és egy (12) tartó a nagyobb filmek és a lemezek számára. 5. Az 1-^4. igénypontok bármelyike szerinti ké­szülék kiviteli alakja, melynek jellemzője, hogy oly' (30—32) vetítő lencserendszer tartozik hozzá, mely a lencséket és a (32) diapozitív-vezetéket egybeépítve tartalmazza.

Next

/
Thumbnails
Contents