137448. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a városi járműforgalom lebonyolítására
-6 137.448 Mint a felvett példákból is kitűnik, forgalmi utak kereszteződésénél a csomópontokat tartalmazó forgalmi, út tengelyvonalával párhuzamosan haladó kétoldali átmenő forgalom számára az oldalsó csomópontokból a középső csomópont felé —10 méteres mélységben két gyorskocsi pálya vezet. Ezek felett rendezzük el az azoknál különben keskenyebb fel- és lehajtókat, melyeknek kezdő- és végpontjai az oldalsó csomópontok +0 szintjén, a középső csomópontban pedig a —5 méteres szintben feküsznek. A fel- és lehajtók alatt vezetett gyorskocsi pályák azok, amelyek a középső csomópontban a —10 méteres szinten vannak és rendszerint köríves kitérő vonalat alkotnak. A leírt példákban a forgalmat + 0, — 5 és —10 méteres szintekben bonyolítottuk le. Ezeket a példákat figyelemmel Budapestre és általában mindazokra a városokra választottuk, ahol a talajviszonyok, különösen pedig a talajvíz miatt a nagyobb mélységekre való lehatolás nem kívánatos. Természetesen azonban a találmány szerinti berendezés ettől eltérő más szintmagasságok mellett is ugyanezekkel az előnyökkel használható. A felszín alatti elrendezés helyett a felszín fölötti elrendezés is alkalmazható. Ez esetben a felszín feletti pályák viaduktszerű építményeken helyezhetők el. Mint a leírt kiviteli példákból kitűnik, a három csomópont, melyek mindegyike a felszínen és két süllyesztett vagy emelt szintén van elrendezve, a keresztezésnél, elágazásnál és betorkoílásnál felmerülő összes feladatokat egymással összefüggésben oldja meg és a felszíni forgalommal minden irányban biztosítja a kapcsolatot. A középső csomópont felszín alatti vagy feletti két szintjén megy végbe a gyorsvasúti és a gyorskocsi forgalom menetirányok szerint elkülönített átvezetése, kereszteződése vagy betorkollása, valamint a forgalmi utak találkozásánál létesített köríves sarokletompítások mentén az azonos menetirányú pályáknak a kiskanyarban fekvő csatlakoztatása. Innen indulnak ki, illetőleg ide vezetnek a felszíni helyi forgalmat a gyorskocsi forgalommal öszszekötő le- és felhajtok, melyek végpontjai a csomópontban feküsznek. A leírt rendszer előnyösen használható a távolsági pályák nagy szintkülönbségének legyőzésére -is. Így például folyamok vagy kikötők alatt 20— 30 m mélységben alagútban vezetett ' távolsági forgalmi pályák gyorskocsi vonalai a felszín alatt — 5 m mélységben fekvő gyorskocsi pályákkal közvetlenül köthetők össze. Ilyen esetben előnyösen a magasabb fekvésű átmenő forgalmi úton rendezzük el a két oldalcsomópontot és á nagyobb mélységben fekvő alagútvonalon, a csatlakozási pont helyén további, harmadik oldalcsomópontot alakítunk ki, melyen nemcsak a mélyen fekvő távolsági pályákat vezetjük át, hanem a gyorskocsi forgalmat 180° alatt átterelő köríves útszakaszt is itt helyezzük el. A három oldalcsomópont között a középső csomóponthoz részarányosán varínak a gyorskocsi pályák elrendezve, amennyiben az egyik oldalon folyton emelkednek, a másik oldalon mindaddig süllyednek, amíg egyfelől a — 5 méteres magasságot el nem érik, ahol le- és fémajtókkal csatlakoznak a felszíni , helyi forgalomhoz, másfelől pedig addig süllyednek, amíg a — 25 m szinten alagútban vezetett és a harmadik csomópontnál az átmenő pályák vezetése érdekében a — 20 méteres szintre emelt gyorskocsi pályához csatlakoznak. Ekkor tehát a forgalom úgy bonyolódik le, mint egy részarányos szerpentinút elrendezésnél, melynek egyik oldalán felhajtanak, másik oldalán lehajtanak. Egyébként az említett csatlakozási pontok csak annyiban bírnak jelentőséggel, hogy' a felszíni pályák alatt fedetten vezetett pályák a szükséges görbülettel az általános keresztszelvénynek a gyorskocsi forgalomnál felül nyitott, a gyorsvasútnál oldalt világított pályáiba itt mennek át és az esetleg bármi okból mélyebben vezetett pályák rendszerint itt érik el a normális keresztmetszet pályaszintjét. Itt végződnek, illetőleg kezdődnek továbbá a távolsági forgalmi "pályák közé beiktatott és a középső csomóponthoz vezető, le- és felhajtok, melyek a felszínen kialakított köríves, csatlakozással itt kapcsolódnak be a helyi forgalomba. Szabadalmi igénypontok: 1. Berendezés a városi járműforgalom menetirányok szerint elkülönített pályatesteken való' lebonyolítására, amelyre jellemző, hogy a berendezésben a lassú járművek,' a sínnélkül közlekedő gyors járművek és a síneken járó gyors jármű vek számára külön-külön pályatestek egyenként vagy csoportosan különböző szinteken vannak elrendezve, kereszteződések, elágazások és csatlakozások pedig a gyorsjárművek szintbeli kereszteződésének mellőzésével akként vannak kialakítva, . hogy a gyorsjárművek pályatestei * forgalmi utak tengelyeinek metszéspontjában fekvő csomóponton kívül, előnyösen attól kétoldalt, legalább két további csomópontban, 180°-os irányváltozást lehetővé tevői útszakaszok beiktatásával egymás alatt, célszerűen a gyorskocsi pályák a gyorsvasúti pályák alatt, vannak átvezetve. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a magasabb szinten fekvő gyorskocsi pályatesteket a mélyebb szinteken fekvő gyorskocsi pályatestekkel és á felszíni helyi közlekedés pályatestével összekötő fel- és lehajtók végpontjai a középső és az oldalsó csomópontokban, illetőleg csatlakozási pontokban feküsznek. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, amelyre jellemző, hogy három csomópont útkereszteződésénél az egyik átmenő forgalmi úton, leágazásánál vagy betorkoílásnál az átmenő forgalmi úton van elrendezve. 4. A 3. igénypont szerinti berendezés kiviteli alak,ja, melyre jellemző, hogy útkereszteződésekben a gyorsvasúti és gyorskocsi forgalom pályatestei a középső csomópontban két különböző szinten vannak átvezetve, a kisebb — belső — ka*nyárt tartalmazó azonos menetirányú pályák pedig közvetlenül csatlakoznak egymásba. 5. Az IT—4. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, melyet a középső csomópontban kialakított,, a magasabb és a mélyebb szinteken elrendezett _ pályaszakaszokkal fel- és:
