137442. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fényérzékeny film folytatólagos előállítására
2 137.442 feltekercselőtér —F—. A —D, E, F— terek helyett egyetlen közös tér alkalmazható, mivel a vágás, perforálás, feltekercselés ugyanazon a hőmérsékleten végezhető. Az —A—• öntőtérben az öntőrés —5—, mely alatt a —2— végnélküli szalagot a forgó —3. 4— hengereken vezetjük. Az —5— "öntőrésből kilépő —1— filmszalagot a —6, 7— hengerek segítségével a —B— szubsztráló- és szárítótérbe vezetjük, ott a —8, 9— vezetőhengereken, a —10— mártóhenger alatt, a —11—< edény —12— szubsztrátumm'al töltött edényén vezetjük át. A szubsztrátummal bevont, oldószert tartalmazó, nedves filmszalag, a —13— henger által vezetve, a zárt —14— szárítótérbe kerül, melynek hőmérséklete a —B— emulgáló tér hőmérsékleténél magasabb. A —14— szárítótéren belül az -—1— filmszalagot a —15, 18, 17, 18, 19— hengerek vezetik. A —14— szárítótérből kilépő, szubsztrátummal bevont száraz filmszalag, a —20, 21— hengerek által vezetve, a —C— emulgáló- és szárítótérbe jut? Mivel az emulgálás és a szárítás ugyanazon a hőmérsékleten foganatosítható, tehát a —C— téren belül a szárítóberendezést nem kell az emulgáló berendezéstől külön zárófalakkal elhatárolni. A —C— térben az —1— filmszalagot a —22, 23— hengerek a —24— mártóhengerhez vezetik, amely a —25— tartályban van forgathatóan ágyazva. A —25—• tartályban tárolt emulzió jelölése —26—; . Az —1— filmszalag a —-24— mártóhengertől a —27— hengerhez van vezetve, innen az ismert —28, 29, 30, 31— vándorló-botokra kerül. Ezeket a vándorló-botokat a rajzon nem ábrázolt végnélküli szalagok mozgatják. A szomszédos vándorló-botok között szabadon lelógó hurkok a száradó filmszalag zsugorodási arányának megfelelően a belépési helytől a kilépési hely felé fokozatosan csökkenő magasságúak. A —32, 33— hengerek által vezetett —34— végnélküli nemezszalag állandóan a —35— nyílirányban mozog. A —34— végnélküli nemez-szalagon belül a rajzon nem ábrázolt légszivattyúhoz csatlakozó —36— szívókamra van elrendezve, amelynek lyu-, kasztásai az —1— filmszalag szomszédságában vannak. A szívóhatás következtében az —1— filmszalag a —34— végnélküli nemezszalagra tapad, úgy, hogy utóbbi az —1— filmszalagot állandóan a —35— nyílirányban továbbítja. Az —1— filmszalag a —C— térből, a —37—• henger által vezetve, a —D— vágótérbe kerül és ott a —38-, 39, 40, 41, 42— hengerek által vezetve a —44, 45— vágóhengerek közé kerül. A felső —44— henger palástjából kiemelkedő körgyűrű alakú vágóélek az alsó —45— henger palást] ári alakított körhornyokba hatolnak és az —1— filmszalagot sávokra szétvágják. A felső —44—• henger helyett közös tengelyre húzott és a tengelyhez viszonyított elfordulás és tengelyirányú elcsúszás ellen biztosított tárcsakések alkalmazhatók, amelyek élei az alsó —45— henger körhornyaiba hatolnak. Az előbb említett késtárcsák szögletes, pl. négyzet-keresztmetszetű tengelyre húzhatók és a szomszédos késtárcsák közé a térközök biztosítására oly hüvelyek szerelhetők, amelyek áttörésének keresztmetszete a tengely keresztmetszetével egyező négyzet. A —46, 47, 48— hengerek a filmszalagot az —E— perforáló-térben elrendezett —49, 50— perforáló-készülékbe vezetik, innen a szétvágott, perforált filmsávok, az —51, 52— hengerek által vezetve, az —-53, 54, 55— stb. feltekercselő dobokra kerülnek. A rajzon három feltekercselő dob van feltüntetve, a gyakorlatban azonban a mindenkori filmszalag szélességének megfelelően a feltekercselő/ dobok száma több, amelyek egymáshoz viszonyítva előnyösen lépcsősen eltolt ah vannak elrendezve. x A találmány értelmében a vezető illetve továbbító hengerek kerületi sebessége az —A, B, C— terekben a filmszalag előrehaladási irányában fokozatosan csökken, miáltal a száradás okozta zsugorodásból származó káros feszültségek, deformálódások teljes biztonsággal elkerülhetők. A —D, E, F— terekben zsugorodás nem állhat be, tehát ezekben a terekben a továbbító hengerek kerületi sebessége egyenlő. A 2. ábrán látható megoldásnál az —A— öntőtérből az —1— filmszalag a —G-^- utószárítótérbe jut. A —G— utószárítótéren belül a vezetőhengerek jelölése —56, 57, 58, 59, 60—. A —G— utószárítótérből a száraz filmszalag a —B— szubsztráló- és szárítótérbe jut, amely az 1. ábra szerinti —B— térrel egyezik. A —B— térből illetve utóbbi szárítóteréből az —1— filmszalag a második —G— utószárítótérbe kerül, amelynek alakítása az első —G— szárítótér alakításával egyezik. A második —G— utószárítótérből az —1— filmszalag a —C— emulgáló- és szárítótérbe kerül, amely az 1. ábra szerinti —C— térrel egyezik. A —C— térből a filmszalag az —F— feltekercselő-térbe kerül. Ennél a megoldásnál a filmszalag vágása es perforálása elmarad. A 2. ábrán látható megoldásnál is a filmszalagot vezető hengerek kerületi sebessége a filmszalag előrehaladásának irányábíh fokozatosan csökken, úgy, hogy a száradás okozta zsugorodásból származó káros feszültségeket és deformáció-' kat teljes biztonsággal kiküszöböljük. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás fényérzékeny film folytatólagos előállítására, amelynél a celluloid-öntőgépből kilépő filmszalag fel- és letekercselés nélkül közvetlenül a szubsztráló-térbe és onnan fel- és letekercselés nélkül közvetlenül az emulzionáló térbe kerül, azáltal jellemezve, hogy a filmszalagot az öntő, szubsztráló és emulzionáló téren át, a film zsugorodásának arányában, fokozatosan csökkenő sebességgel vezetjük át. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melynél az emulzionáló térből kilépő filmszalagot fel- és letekercselés nélkül közvetlenül vezetjük á vágótérbe, azzal jellemezve, hogy á filmszalagot ugyanazzal a sebességgel vezetjük a vágótéren át, mint amilyen sebességgel az az emulzionáló térből kilép. 3. A 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, amelynél a vágótérből kilépő filmszalagot fel- és letekercselés nélkül közvetlenül a perforáló berendezésen vezetjük át, azzal jellemezve, hogy a filmszalagot ugyanazzal a sebességgel vezetjük a perforáló berendezésen át, mint amilyen sebességgel a filmszalag az emulzionáló-térből illetve a vágóberendezésből kilépett.
